Pápai Hirlap – II. évfolyam – 1889.

1889-03-10 / 10. szám

Ez pedig hiba, mert ily egyoldalú jelen­tésekkel nem hogy tisztáznák a kérdést, hauem jooban összezavarják és nem csoda, ha a szőlőbirtokosság bizalmát veszti, senkinek a tanácsát meg nem hallgatja és el sem tudja képzelni, mi lesz a teendője akkor, ha szőlője felett a vészharang megkondul. E tekintetben óhajtom némileg tisztázni a dolgot, megkeresni ama szélsőségek mellett a középutat, melyen haladva — közeledhetünk a czélhoz. Nem hivatkozhatván Francziaországban szerzett tapasztalatokra, a statisztikai adatok nyomán szándékozom kimutatni nézetem reális voltát, ugy a szénkénegezésre, mint az ame­rikai szőlők használatára vonatkozólag. A nagyméltóságú m. kir. földmivelósi minisztériumnak imént megjelent „Jelentése a lillokszera-ügy állásáról 1887. évben," Fran­ciaországra vonatkozólag azt mondja: „hogy Francziaországnak szőlőterülete a fillokszera vész fellépése előtt 2,503,000 hektárra rúgott, a fillokszera-lepett szőlők 1886-ban 576,186 hektárt tettek ki, a vész fellépése óta elpusz­tult szőlőterület pedig az egy millió hektárt már jóval túlhaladta. Francziaországnak azon­ban még jelenleg is körülbelül két millió hektlr szőllője van, mert az utolsó másfél évtized alatt igen sok uj szőlő telepíttetett; a szőlővel beültetett terület tehát tényleg csak tói millió hektárral csökkent." , A különböző védekezósmódok közül 1887­ben az elárasztás mintegy 26.665 hektáron, a szénkéneggel való gyérités 66,205 hektáron, a szónkéneg-kaliummal való kezelés 8,820 hek­táron alkalmaztatott, mig az amerikai szőlők­kel beültetett terület 166,517 hektárra emel­kedett.* Az állam közvetlen segélyzésben csakis az országos fillokszera-bizottság által ajánlott védekezésmódokat részesiti, t. i. az elárasztást s a szénkéneggel és a szénkéneg-káliummal való gyérítést. Az oly szövetkezetnek, melyek a vódekezésmódok valamelyikének alkalmazá­sára alakulnak, az állam összes költségeinek — Hát téged mi szél fujt ide? — kér­dék kíváncsian a jókedvű czimborák. — Talán elkergetett a feleséged? — kezdte bizalmas élczelődését Bardossy. — Ugyan mit kérdezitek, nem látjátok kétségbeesett ábrázatát?! — vágott közbe a másik „jóbarát." Pusztai Alfréd nem válaszolt. Szótlanul, mintha búskomorság vett volna erőt rajta, leült az olvasó-asztal mellé s olvasni kezdé a hírlapokat. Egy napihir —- ugy látszik lekötötte a figyelmét. Többször is elolvasta, mintha be akarná tanulni az alábbi "újdonságot. A féltékenység áldozata. X. mezővárosban történt a következő szo­morú eset. A férj ós feleség rajongásig szerették egymást. A nő jószívűsége em­berbarátai iránt féltékenységet keltett a férjben. A szerető feleség e feletti elke­seredettségében szivén lőtte magát férje forgópisztolyával. Az eset az egész vidé­ken elképzelhető feltűnést keltett." Egyszerre kiejti kezéből a hirlapot, arcza színeket játszik. Balsejtelem fogta el szivét. Kétségbeesve hagyja el a kaszinót és gondolat gyorsasággal lakásán terem. Mintha csak az ő tragédiáját írták volna meg előre a lapok. Ott feküdt a szép Eliz a hintaszékben, aranyhaja széthullva márványkeblére omlott s eltakarta a szív felett azt a kis nyílást, melyet a gyilkos óngolyó okozott. Lábainál kis forgópisztoly s ugyanaz a l^lap feküdt, melyet Alfréd olvasott a kaszi­nóban. * A ház népe csak másnap értesült a szomorú esetről. Ott találták mind a kettőt — kibékülve a halálban. felét megtéríti; de egy-egy szövetkezeti tag e segélyt legfeljebb 5 hektárra veheti igénybe. Az amerikai szőllők ügye az állam ré­széről annyiban támogattatik, hogy a kormány segélyez különféle megyei és egyesületi szőlő­iskolákat. Az uj amerikai szőloültetményeknek támogatásul szolgál az 18^7. deczember hó 1-én megszavazott törvény is, mely szerint a fillokszera-lepett vidékeken minden uj szőlő­ültetés és minden négy évnél fiatalabb szőlő részére négy évi adómentesség biztosíttatik. Ha már most a három jelentést össze­hasonlítjuk a statisztikával, könnyen kimutat­ható, hogy mindhárman a szélsőségekbe hagy­ták magukat ragadtatni. A szénkéneggel fen­tartott terület nagyságát ugyan 100 ezer hektárral felülmúlja az amerikai szőlővel be­ültetett terület nagysága, még sem állitható, hogy a francziák csak amerikai szőlővel véde­keznek, még kevésbé, hogy szénkéneggel tart­ják fenn szőlőjüket addig is, mig amerikai szőlő-oltványokkal feleslegessé tehetik a szén­kénegezést. Nézetem szerint a szőlőbirtokos nem tehet egyebet, minthogy közös erővel tartóz­tassa fel a filloksxera pusztítását irtással gyé­rítéssel, és igen sok szőlő jövedelme megbírja az ezzel járó tetemes költséget is; de mert a szénkénegezést minden évben ismételni kell, ha szőlőinket termőképes állapotban akarjuk fentartani, azért az amerikai szőlővel való vé­dekezést épen nem szabad kicsinyelni, mert itt egy olyan betegséggel állunk szembftu, melynél arról van szó, hogy örökösen orvos­sággal tartsuk-e meg banne a lelket, vagy egy sikeres operáczióval, mely még életve­széllyel sem jár, és egyszer s mindenkorra megszabadítjuk betegségétől. Meg vagyok győződve, hogy légtöbben az utóbbi módhoz fognak folyamodni. Tetemes költséggel jár ugyan egy szőlőnek amerikai oltványokkal való beplántálása, de akit készü­letlen talál a fillokszera-vósz, annak soha sem lesz szőlőjében 100 • öl puszta terület, mert azalatt a 4-6 év alatt, mig valaki szőlőjében a fillokszera kegyetlen munkáját végzi, rész­letekben való beültetéssel pótolhatja a pusz­tulást és szőlőjét 2/ 8" ad részben íolytonos termő állapotban fentarthatja addig is, mig az egész uj ültetés termésbe jön. Azért tisztelt szőlőbirtokosság nem lehet eléggé ajánlani, hogy lássa el magát mindenki jó előre amerikai alanyokkal, létesítsen magá­nak minden nagyobb szőlővel biró gazda egy 100 — 1000 tőkével bíró amerikai anyatelepet és ezt már a folyó évről se halaszsza a követ­kezőre, mert az idő drága s minden mulasz­tás keserves megbánást vonhat maga után. Nits István. II I 11 JL 14. — A kaszinó közgyűlése. Sok vál­ságos huzavona után mult vasárnap tar­tott kaszinói közgyűlésen a zavart helyzet egyidőre megnyugtató elintézést nyert. A közgyűlést 3 órakor nyitotta meg Osváld Dániel, miután ismételten lemondott. E közgyűlésen Horváth Lajos bejelenti Feny­vessy Ferencz dr. lemondását is. Szilágyi József indítványára a közgyűlés tagjai XU órai értekezletet tartanak, melyen megbe­széltettek az ügyek bókós elintézéséhez szükséges módozatok. Horváth Lajos in­dítványozza, hogy a választmányi tagok száma 12-ről 16-ra szaporitassék és igy a már megválasztott s le nem mondottak, valamint azok, akik miatt az apprehenzió törtónt, szintén bele jöhetnek a választ­mányba. Ezt támogatja Révész Kálmán is. T e u f í e 1 Mihály azt hiszi, hogy az nem megy olyan könnyen, s azt hiszi, hogy a „ki­felejtett"-ek az utólagosan számukra csinált választmányi helyet el sem fogadnák. De miután meggyőződik, hogy az indítvány kivitele az alapszabályokba nem ütközik, eláll elleninditványától. A közgyűlés is Horváth Lajos áthidaló indítványát ma­gáévá teszi s miután közfelkiáltással fő­igazgatóvá Eszterházy Móricz gróf, aligaz­gatóvá Osváld Dániel, jegyzővé Kiss Ernő isinót megválasztattak, következett a vá­lasztmányi tagoknak titkos szavazás utján való megválasztása. A megüresült helyekre megválasztattak: Néger Ágoston, Kiss Gábor, Gyurácz Ferencz, dr. Fenyvessy Eertncz, Saáry Lajos, Hannauer Béla, Horváth Lajos, Szilágyi József és Galamb József. — Eljegyzés. Vagschál Márkus budapesti jóhirü órás, f. hó 7-ón este jegyezte el szoros családi körben városunk kedves és szép jelenségét, Fleischner Józsa kisasszonyt, özvegy Fleischner Katalin urnő leányát. Az uj himen-hirhez mi is őszinte szívvel gratulálunk. — Egy hires reczitátor Pápán. Lewinszky József, a bécsi cs. kir. udvari várszínház elsőrendű tagja és rendezője •f. hó 13 án színházunkban reczitáló elő­adást tart. Nem tartozunk azok közé, akik a magyar művészet rovására idegeneknek reklámot csinálnak, de Lewinszky művé­szetét elvitatni nem lehet. A hires reczi­tátor 4-én Nagy-Kanizsán rendezett estélyt, 13-án Pápán lép fel, 14-én pedig Szom­bathelyen, a „Szabaria*-szállodában tart előadást. Akik művészi hírnevét ismerik, azok bizonyára nem mulasztják el az él­vezetesnek ígérkező estélyt. Lewinszky bár német, mégis elismerésre érdemes részünk­ről azért is, mivel jeles magyar klassziku­sainknak ő a külföld előtt hivatott bemu­tatója és mint ilyen nagy érdemeket szerzett. Itt előadandó műsorában is Arany­tól, Petőfitől és Kiss Józseftől vett fel darabokat, melyeket természetesen németül szaval. — Uj ügyvéd. Nem Pápán, hanem Veszprémben. Miként a szekesfejérvári ügy­védi kamara közhírré teszi — Yadnay Béla dr., Veszprém székhelylyel a kamara lajstromába folytatólagosan felvétetett. Vad­nay Béla dr. a marczaltői rablógyilkosok végtárgyalása alkalmával szerepelt első Íz­ben, mint bűnügyi védő, mikor hatalmas beszédet tartott az egyik gyilkos védel­mére. Veszprém társadalma egy tevékeny, ifjú tagot nyert személyében, kinek érde­mét képezi a veszprémi korcsolya-egylet megalakítása is. . i — A pápai főiskola ifjúsága, mi­ként hírlapunk mult számában is jeleztük, márczius 15-ének évfordulóját csakugyan szép ünnepséggel fogja megülni. Az ün­nepség kivitelét az ifjúság kebelében ala­kult önkópzőtársulat vállalta el, mely ha­sonló ünnepélyeket mindenkor sikerrel rendezett az iskola falai között. Az idén emelni fogja az ünnepség értékét ama kö­rülmény, hogy azt nyilvánosan, a színház­ban rendezik. A inűsorozat felolvasás-, szavalat-, ének- ós zene-pontokat tartalmaz. Egy theologus diszmagyarban a „Talpra magyart" szavalja, az ifjúsági zenetársu­lat pedig előadja a „Kossuth-indulót*

Next

/
Thumbnails
Contents