Pápai Hirlap – II. évfolyam – 1889.

1889-02-10 / 6. szám

egyetlen fia elvesztése végkép meg ne törje Őt, hanem hogy Jóbbal mondva: „Az Ur adta, az Ur elvette; amint az Urnák tetszett, ugy ló'n ; legyen áldott az Ur neve !" —tartsa fenn magát népei számára, melyeknek Ő ma egyedüli reménye! Kelt Veszprémben, 1889. február hó 1-én. Károly, s. k., püspök." — A pápai theologiai képzötársulat a január havi szigorlatok miatt már karácsonyi szünidő' előtt felfüggesztette, illetve bezárta féléves működését. Jegyzőkönyvi adatok alap­ján a munkálkodás eredményét következőkben adhatjuk. — Tartatott rendes üléseken 10 szónoklat, melyből sikerült 2, részben sikerült 4, nem sikerült 4. A birálatra beadott 26 munka közül megdicsértetett 10, félretétetett 16, emlékkönyvbe egy sem Íratott. A helybeli ref. gyülekezet templomában papnövendékek által végzett szónoklatok közül 12-re olvas­tatott bírálat s e szerint sikerült 3, részben 5, nem sikerült 4. A szokásos vitagyülés ajánl­kozók nem létében e félévről elmaradt, — úgyszintén szavalásra sem ajánlkozott senki sem. A társulat régi alapszabályai azonban már revideáltattak és lényegesen módosítva, az illetékes felsőbb hatóság elé terjesztettek megerősítés végett. — A leány-egyesület közgyűlése. Az életrevaló egyesület mult évi működéséről ad számot ma, mint azt egy hozzánk beküldött meghívóból kivesszük. E meghívó szerint a „Pápai leány-egylet" ma vasárnap délután 4 órakor az egylet saját helyiségében közgyűlést tart. Tárgysorozat: 1. Elnöki jelentés. 2. Tiszt­viselők és választmányi tagok választása. 3. Zárszámadás és vagyonmérleg bemutatása. — A képviselői reputáczió. Veszprémből vesszük az alábbi sorokat: Tekintetes Hullám József lapszerkesztő urnák. — A „Pápai Hírlap" 1889. február hó 3-án megjelent 5-ik számában az újdonságok között közöltetvén: hogy a veszprémmegyei orszgy. képviselők közül kik szavaztak a véderő törvényjavaslat mellett, és ellen, — azon megjegyzés foglal­tatik, hogy én a szavazáson nem voltam je­lén ; — a nélkül, hogy megemlittetnék: mi okért nem voltam jelen. Ha már a tek. szer­kesztő ur figyelemmel kísérte a veszprémegyei orsz. képviselőknek a kérdéses szavazásnál ta­núsított magatartását, úgy igazság érzetétől elvártam volna, hogy az „Egyetértés"-nek arczához, ajkait rátapasztá a nő vérpiros, forró ajkaira. A no félig fölnyitotta sötétkék szemeit, azután Sandro nevét susogva, odavonta Luigi fejét a magáé mellé, a hattyupehelylágyságu fehér medveprémre. * * * Egy elvadult kakas reked; hangú haj­ualkiáltást hallatott a parkban. Luigi fölébredt. A lámpaláng bágyadtan haldokolt. Kívül koromsötét felhők takarták el az ég csillagait. Luigi félkezére támaszkodva nézett az alvó nőre és összeborzongott. Ez az angyalarczu nő, ez a bűvös álomalak ölte volna meg a bátyját? Nem tudta elhinni. Fölemelkedett és eligazította magán fe­kete köpönyegét. Azután megtapintotta a tőrt az övében, és szigorú, érczes hangon kiáltott az alvó nőre: — Leona ébredj! Birád áll előtted! A no rettenve szökött föl helyéről. Ma­gára kapta a takaró fátyolt és sikoltva me­nekült a terem sarkába. Onnan nézett tágra nyitott, villámló szemekkel Luigi felé. — Te ölted meg a bátyámat! A nő felelet helyett tőrt kapott le a te­rem faláról és mint a párducz, gyors szökés­sel vetette magát Luigira. — Meghalsz te is! — kiáltá és megvil­lantotta a tőrét. Luigi elkapta a nő kezét és ki akarta csavarni belőle a tőrt. 1889. február hó 1-én - tehát a „Pápai Hírlap" 5-ik számának megjelenése előtt 2 nappal — megjelent 32-ik számában foglalt egy ide vonatkozó közleményről is tudomást vegyen, mely igazolja: hogy én ezen szava­záson betegségem miatt nem vehettem részt, s ezt a pártnak, melyhez tartozni szerencsém van, orvosi bizonyitványnyal igazolva előzetesen bejelentvén, az azt tudomásul vette. Veszprém, 1889. február 5. Tisztelettel dr. Matkovich Tivadar. (Örömmel adjuk át a nyilvánosságnak e magánlevelet, mely a derék képviselő önérze­tének szép nyilvánulása, de nem hagyhatjuk meg jegyzés nélkül annak egy passusát. Mi minden maliczia nélkül konstatáltuk Matkovich ur távolmaradását s legkevésbé sem volt szán­dékunk ezzel azt mondani, hogy a képviselő ur nem felel meg kötelességének. Ezt mondva sem állítanánk valót. Sokkal nagyobb bizalom emelte őt a választók többségével e kitüntető polczra, semhogy feltételezni lehetne, hogy e bizalom meghamisított és nem kiérdemelt. De hogy valakinek az igazságérzetétől el le­hessen várni azt, hogy az „Egyetértést" ol vassa, azt egyáltalában nem tartjuk indokolt­nak. A szellemi munkával foglalkozó újság­írótól senki sem veheti zokon, ha minden lapot nem olvas végig töviről-hegyire. A fele­lős szerkesztő.) — Megyei öngyilkos. A nyomor ker­gette a halálba Hercz Vilmos veszpiémi születésű, 22 éves lakatoslegényt, aki hétfőn este fél 10 órakor Budapesten a Margit-rak­parton egy revorverrel hasbalőtte magát. A golyó a szerencsétlen ember belén át a gyomorba is behatolt s olyan veszély'es sérü­léseket ejtett rajta, hogy az orvosok véleménye szerint nem fog életben maradni. A mentők szállították be a szt. János kórházba, hol hétfő este óta önkívületben fekszik. Egyes, a lázban kiejtett szavai azt engedik következtetni, hogy családi viszály kergette a sírba a szerencsétlen fiatal embert. — A Rumy-billikom ügye. A Rumy­billikom ügye, mely már valóságos országos heczczé fajult, valószínűleg ismét ujabb for­dulatra készül. Bárdossy István, Vasvár­megye árvaszéki elnökének kértére Takács Szylveszter ellen az esküdtszéki ujabb és har­madik tárgyalás f. évi április hó 13-ára (!) tüzetett ki. Horváth Zsigmond kamarás A nő aczélizmokkal taszította vissza, s éles, visongó, szaggatott hangokon beszélt: — Megöltem őt, megöllek téged is ! Fér­fit nem szabad ismernem! Haldokló apám jö­vendölte a hálás ágyán, hogy ha szeretek, meghalok, mint az anyám. Az anyámat csók ölte meg, idegennek csókja. Megesküdtem, hogy nem fogok szeretni. S Leona újra megrohanta Luigit, de tőre nem hatott át Luigi pánczéliugén. Ekkor eldobta a tőrt és letérdelt Luigi elé. — Ölj meg! — kiáltá, — mert kín ne­kem az élet! Egy halottba vagyok szerelmes, akinek árnya éjjel üdvözít, nappal fenyeget! Ölj meg! Erősebb vagv, mint én! Temess Sandro mellé! Luigi kivonta öve mellől a tőrt és oda­dobta a nő lábai elé. — Öld meg magadat! Leona fölsikoltott, mikor a tőrt megis­merte. Mohón kapta föl a földről, ajkaihoz szorította a vérrozsdát, amely a tőr lapján sö­tétlett, azután egy gyors mozdulattal rózsás keblébe döfte. * * * Az ombrai völgyben, hol emberláb még nem taposott utat, két márványsirkő fehérlik ki a sötét narancsfák lombjai közül. Köröskörül csendes minden. Rejtett virá­gok édes illata lebeg a fényes fehér-márvány­oszlopok körül s a szellő sóhajára reszketve omlik a kőre az árny . . . j ellenében elrendelt ujabb esküdtszéki tárgya­lás pedig ez után fog megtartatni. Miként értesülünk, Takács Szylveszter jogi képvi­selője, Vi s o n t a i Soma dr. beadta már indo­kait aziránt, hogy mondassék ki a szombat­helyi esküdtszék illetéktelensége a Rumy-billikom ügyében való Ítélkezésre vonat­kozólag s miként bennünket illetékes helyről értesítenek, ez meg is fog történni. Az ez ügyben érintett tisztviseloség ellen még mindig folyik a fegyelmi vizsgálat. — Ezzel egyidejűleg nem tartjuk érdektelennek meg­említeni, hogy Horváth Zsigmond cs. kir. kamarás Somlyó mellett birtokot vett és Vasvármegyét elhagyva, Veszprémmegyének lesz polgárává. — Zajos gyűlése volt csütörtök este a pápai kereskedelmi ifjúság önképzőkörének. A gyűlés főtárgyát annak elhatározása képezte, hogy a kör uj helyisége ünnepélyesen mikor és mi módon nyittassák meg. Erre eszme­cserézés uíán azt határozták, hogy az ünne­pélyes megnyitás felolvasással történik meg, mely után ha jó kedv lesz, tánczot rögtönöz a fiatalság. — Elhatározták továbbá, hogy az egyesület tagjai buzgólkodjanak uj tagok gyűj­tésén. Az élénk gyűlés csak késő esteli órák­ban ért véget. — A polgári-kör tisztujitása. A „Pápai polgári-kör" ma egyhete, február 3-án tar­totta tisztújító közgyűlését, melyen egyhan­gúlag megválasztattak, elnökké: Reguly Nán­dor, alelnökké: Heim Ignácz, titkárrá: Haunig Ferencz, pénztárnokká: Heykál J. Ede, könyv­tárnokká: Pintér Gyula. — A választmány következőkép alakíttatott meg: Bermüller Alajos, Bikky Sándor, Boda György, Freisz­berger József, Hannig Antal, Hottó Elek, Kovács István, Nagy István, Szeglethy József, Schirkhuber József, Teuíf'el Mihály és Vajdits Károly, rendes tagok. Póttagok : dr. Makara György, dr. Rechnitz Ede és Szokoly Ignácz. — Esküvő. Hamar Imre rárói kör­jegyző e hó 3-án vezette oltárhoz Barát Teréz kisasszonyt Kis-Kovácsin. — Várpalotáról irják: Az országos gyász még ma is a legnagyobb izgatottságban tartja városunkban a kedélyeket. Az egész város gyászba borult, a nevezetesebb épületekről, — u. m.: a templomokról, (kivéve a luteránus templomot,) takarékpénztárról, városházáról, posta- és távirda-hivatal épületéről és Br. Al­dershausenné, szül. gr. Zichy Paulina ő rtífél­tósága váráról gyászlobogók hirdetik az orszá­gos gyászt. E hó 5-én délután 4 órakor meg­kondultak a harangok, jelentve, hogy a drága halottat most teszik az örök nyugalomra. A gyászistenitiszteletet a ref. templomban és az izr. imaházban f. hó 7-én tartották meg. — Hymen a színházból. Hevessy-Hubay színtársulatának két tagja esküdik holnap ölök hűséget a pápai róm. kath. templomban. Győry János vezeti oltárhoz ez alkalommal Szilassy Bertát. Az uj pár házassági juta lomjátékát Veszprémben tartja meg. Állandó boldogságot, rendes gaget ós a jutalomjátékra zsúfolt házat kívánunk. — A tűzoltó-egylet közgyűlése. A pá­pai önkéntes-tüzoltó-egylet f. évi február hó 10-én délután a városháza nagytermében köz­gyűlést tart, melyre az egylet összes ala­pító, tiszteletbeli és működő tagjai ezennel tisztelettel meghívatnak. Pápa, 1889. febr. 3. Az elnökség. — Utolsó előadás. A színház kinyílt a héten ismét egy napra, hogy színészeink egy „jótékonyczélu előadást" tartsanak a saját jó ­voltukért. A pápai kereskedelmi ifjúság önkép­zőkörének egypár lelkes tagja árusított el je­gyeket. a szinlapon pedig a rendező irt egy szívszaggató és megindító kiáltványt a „ n. é. közönséghez!" De ez a n. é. közönség most is közönyös maradt, nem hallgatott a felhí­vásra. mert az ifjúsággal egyetemben otthon maradtak, aminek - őszintén megvallva — csak örülhettek, mert a ,Tiszteletes ur keser-

Next

/
Thumbnails
Contents