Pápai Hirlap – II. évfolyam – 1889.
1889-02-03 / 5. szám
Ki lesz e nagy birodalom uralkodója, s ki lesz Magyarország királya? A pragmatica sanctió értelmében a Habsburg-dynasztiábau — tekintet nélkül az uralkodó egyenes leszármazó örököseire, — a dynasztia férfiága tart; első sorban igényt a koronára, s miután Magyarország királyának, 1. Ferencz Józsefnek férfi igon csak egyetlen örököse, Rudolf volt utódja, kinek házasságából férfi gyermeke nincs, ennélfogva óralkodónk testvéröcscse, Károly L aj o s főherczeg volna Ferencz József magyar kiiály után a magyar koronának örököse, azonban, mivel Károly Lajos főherczeg és a magyar király között nagyon csekély a korkülönbség, igy az osztrák-magyar birodalom leendő uralkodójául, tehát a jövőben Magyarország királyául, Károly Laios íőherczeg fiát: Ferencz főherczegat kell tekintenünk, ki 186d-ban született, tehát jelenleg 26 éves. — Adja Isten, hogy benne ugy az összbirodalom, mint különösen hazánk egy alkotmányos érzésű uralkodót nyerjen ! — Az artézi-kutban még mindig nincs viz, de annál több a csövekbe szökött homok. Már maguk a kutásók is lemondtak minden reményről, hogy valaha azon a helyen jó ivóvíz lesz. A munka már erőltetett és unott. Miként értesülünk, azok akiknek kezdettől fogva nagy kedvük volt az artézi-kuthoz. szintén a kut betemetését javasolják, de egyszersmind másik helyen való ujkut fúrását indítványozzák. Azt hisszük, hogy a polgárság túlnyomó része alig fogja örvendve támogatni ezen indítványt, mert ugyancsak elég volt már a pénzpazarlásból. A mai keserves állapot közepette egyébre kell a polgárság pénze, mint elkutásozui. Akinek kedve van, fúrassa a maga költségén és igyék a vízből majd jóizílen, ha mindjárt petróleum lesz is. — Rudolf trónörökös, mint gyermek. A ravatalon fekvő királyi gyermekéveiből beszél egy érdekes epi'/ódot egy győri veterán újság író: ,Az áldott emlékű jó Homoky „szent atyával" — mint őt általában a Burgban nevezték — eleve megbeszéltük, hogy Ő kieszközlendi, hogy engemet a felséges asszony saját lakosztályában legkegyelmesebben fogadni méltóztatik. A derék öreg oda adta kártyáját, melyet még a Burg zsandárai és a testőrök előtt felmutatnom és én bizton rendeltetési helyemre fogok jutni. És ugy is töitént. De a Burg labyrintjében misem könnyebb mint eltévedni. Az okos zsandárok és testőrök refrainszerüleg egyre azt hangsúlyozták : tessék csak mindig jobbra menni, azután balra fordulni, s egy kis sikátoron át széles folyosóra jut, azzal szemben van a királyasszony lakosztálya. Mentem, mendegéltem a mentori névjegygyei kezemben, egyszer aztán elém szalad egy kis eszes német gyerek. — Hát maga magyar? — mert atillában és sarkantyús csizmában voltam, az akkori divat szerint. — Hát a kaczagánya? kérdi a kis fiu, s a közben sarkantyúim pöngésében látszék különös gyönyörét találni — No. mondja, ha nagy leszek, nekem is lesz ám ilyen. - Kio-oda maga kedvesem? mondám kedveskedve a gyermeknek. — Én a császár fia vagyok! felelte büszkén. — De csak nem ő Felségeé? — Igen, apámat ugy nevezik. — És az ön neve? — Rudi — A trónörökös? - Igeu, én a „konprinz" vagyok. Alig tudtam ámulatomból felocsúdni, midőn a kezemnél vezetett fiúcska elé ugrik egy lakáj és pgv szárnyas ajtót tár tel. Az én Rudim ott hagiott a faképnél, s anj'jáboz szaladt, ki épen ft. Homoky társalgásában nyelvleczkéí vett. - Mama! ; kiáltá, ez a magyar ember téged keres. Én sóbálványként állottam az ajtóban. — Tessék belépni — mondja jósággal Homok) ; a felséges asszony örül, ha munkáját neki ajánlja, s íme! itt vannak a fotográfiák ; válasszon ki belőlük. Habozva és constrenálva léptem be, de Rudi megfogta a kezemet, s nevetve mondá: — Tudom, hiszen maga az iróbácsi, a ki a mama arczképét ki akarja adni a magyaroknak. Ezután a felséges asszony kiválasztott a sok. fényképből egy magyar királyné kosztümben öltözöl t saját jól talált fotográfiáját, s elémbe tartva: — Jó lesz .-- ez? — Felséges asszonyom ! . . Többet nem tudtam szólni az elragadtatástól, s a fényképet magamhoz véve, diadallal távoztam. - De azután jó legyen, — kiáltott utánam a kis trónörökös. Ez volt első találkozásom vele 1865-ben. — Tüntetés Veszprémben. Megyénk székvárosában sem mult el minden tüntetés nélkül a hét. Bezerédy Viktor és Kopácsy Árpád országgyűlési képviselők lakásán va'amenny iablakot zajos abczugolás közt beverték. A rendőrség nyomozza a tüntetőket. A fólszakállu ember. Binét Adolf házaló beállít a napokban Schwach borbély üzletébe, hogy levetesse szakállát. A borbély annak rendes módja szerint leülteti a pacienst, ráteiiti a lepedőt s beszappauozza a mosolygós arezvonásokat s azzal hozzá fog a borotváláshoz. Már fél szak állát I eszelte a borotva, midőn Binét ur egyet gondol és villám gyorsasággal felugrik az operaczió-székről. „De tessék nyugodtan maradui I 1" — mondá a borbély. „Most jotja az eszembe, hojd én tolojdon képen nem érek rá nyogodtan maradni, mert halat kell venni a feleségemnek. Tolán máinem is kopok!" — mondá a bű férj és letörölve a rzappant, lelszak állal elrohant a halpiaezra. A félszakállu embernek sok bámulója akadt. — A papai ipartestület tegnap délután a városház termeben tisztújító közgyűlést tartott, melyen elnökül Koczka László, alelnökül Kleva Márton választattak meg. Jegyző és ügyész Szokoly Iguácz, pénztáros Xglauer János. — A kobor-czigányok ügye egyre foglalkoztatja a törvényhatóságokat. E faj, mely állandó lakáshoz nem tud szokni, hanem helységről-helységre kóborolva, nagyban veszélyezteti a közbiztonságot, s igy igen sok dolgot adnak a hatóságoknak. Győrvármegye alispánja az elmúlt év második feléről szóló jelentésében azon indítvány nyal lép fel, hogy e kóbor nemzet letelepítése törvényhozási uton rendeztessék. Az indítvány még a közgyűlés elé fog kerülni, azután pedig a belügyminiszterhez megy fel. Jó volna ha hasonsió mdítványnyal az összes megyék lépnének fel, akkor oda fenn a minisztériumban is nagyobb foganatja lenne. Tisztelettel kérjük lapunk t*. olvasóit, akik akár előfizetési, akár hirdetési hátralékban tannak, azt kiadóhivatalunk czimér^ mielőbb beküldeni szíveskedjenek. Kérj ük e gyszersmind az előfizetések megújítását. Előfizethetni minden postahivatalnál. — A hét halottjai. Városunkban meghaltak január 26-ától február l-ig. Paulics József gyermeke, Kálmán róm. kath., 4 éves. torokgyik. — Molnár József gyermeke, Anna ref., 6 hónapos, tüdőlob. — JNciiLcth András róm. kath., 77 éves, tüdővizenyő. — Szalay János gyermeke, róm. kat., halva született. Németh János gyermeke, József ref., 2 éves, gyermekaszály. — Schlesinger Katicza izr., 21 éves, tüdővész. — Bertalan Andrásné róm. kath., 68 éves, gutaütés. — Leiigenfelü Mátyásné róm. kath., 83 éves, aggkór. — Ludvig Antal róm. kath., 70 éves tüdőlob. — Stefankovics Ignácz gyermekei, Ilona és Anna ref., 14 niposak, veleszületett gyengeség. - Marton János róm. kath., 69 éves, gyomorrák. — Dobosy Pálné, róm. kath., 70 éves, tüdolégdag. — Eeinhold Jánosné izr., 62 éves, ezukros hugyár. — Nem mind ai any a mi fénylik. Mindenki ismeri a kereskedésekben előforduló közkedveltségü gyógyfüszappant, fogpasztát, fogport, szájvizei sat. Az ember egyszerűen a legközelebbi üzletbe vagy gyógytárba fordul, kéri a kívánt szappant, szájvizet vagy fogport és megelégszik azzal, a mit kap. A közönség azt hiszi: az egyik olyan mint a másik, pedig ez a közömbösség a konzerváló orvosi szerek megválasztása körül a legnagyobb vétek önmaga ellen. 1 drb Popp-féle gy ógyfüszappan 30 krba kerül és ez a szappan mégis feltüuően különbözik a többi szappanféléktől. Első sorban nem drága, mert egy darab, egy család részére több mint egy hóig elég, és e szappan kitűnő gyógytulajdonságai mellett a legfinomabb pipereszappan. Dr. Popp udvari fogorvos egyébb készítményei mint Anatherin-szájvize, melynek palaczkjait most tetemesen megnagyobbította, fogpasztája és fogpora oly különlegességek, melyek a számos ártalmas hamisítványok daczára, általánosan kedvelhetnek, az egész világon el vannak terjedve, és kiváló gyógyhatásúk miatt, melyekkel minden száj és fogbaj ellen használtatnak, egyedül kipróbált szájkonverzáló szereknek tekinthetők. Hamisításoktól azonban óvakodni kell és csak Popp-féle készítményeket kell eltogadnunk. E szerek kaphatók: Pápán: Piacsek J., Techet A. és az irgalmasok gyógyszertárában; Bermüller A., Geböck Gy. és Steiuer V. kereskedőknél. Wjilttér.*) Tekintetes Schirkhuber József ügyvéd uriiak Papán. Itt nyugszik "J* 70 frt 50 kr. Ivedves Urain! Un a helyett, hogy deczember 30-án küldött „ajánlott" levelemre válaszolt volna, (különben egyre sem válaszolt,) megvárta azt, hogy végre hirlapilag szólítsam fel, ~ melyhez mint kliensének csak jogom volt, hogy ügyem állását végre meg' tudjam. E felszólításra ön levél helyett a „nyiltterben" kezd vagdalni. Távol vagyok, de el tudom képzelni, hogy ön e héten orosziánbőrt viselt, mint az a mesebeii . . . Azonban, ha ön helyettem a közönségnek ad számot megbízatásáról, feledi, hogy a közönséget nekem illett volna előbb informálnom. De most se késő. Én Pápáról távozván, megbíztam önt azon orvusi dijak behajtásával, mikkel adósaim maradtak. Ön elfogadta, és ügyvédem lett. Be is hajtott 8 frt 50 krt a maga zsebébe, s levelemre a pénz helyett ügyvédi meghatalmazás nyomtatványát küldte oly levéllel, melyből már okulnom lehetett. A más okulására közlök egy passust: „L . . . a kifizetést határozottan megtagadta, mert az operatio nem sikerült; ez ugyan haszontalan mentség, de az ilyen tudatlan és még hozzá hunezfut népet nehéz kapaczitálni. Tudassa velem , . . mert a beperlésnél ez lényeges dolog." — E levél óta nem hallatott aztán semmit. S moat ugy nyilatkozik, hogy az ügy bagatell De hát az én ügyvédem bagatell-biróság előtt is behajthatta volna, s adósaim meg is fizettek volna. — Lássa ügyvéd ur, én enyhe Ítéletet mondok önről; nem mondom azt, hogy ön rá akart szedni, hanem azt mondom, hogy ön *) E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelős"béget a szeik.