Pápai Hirlap – II. évfolyam – 1889.

1889-04-14 / 15. szám

— El — Pasteurhöz! P.-Gyímóthon Bajcsi János gulyásnak István nevü öt éves fiát egy kóbor veszetteb megmarta. A szeren­csétlenül járt gyermek éleiét megmentendő, intézkedés történt hivatalos utón, a gyermek­nek Pasteurhoz Párisba való szállítása iránt, hogy a viziszony elleni véd oltást eszközöljék rajt. A kis fiút hétfon reggel kisérte Píirisba Spitzer Lajos negyedéves orvostanhallgató. Az orvoslási költségeket közadakozásból gyűjtötték össze, a megye 60 frtot utalványozott, az állam pedig szabad utazási jegyet adott. — A városházi pótépitkezés jövő hóban megkezdődik. A városi képviselőtestületnek az építést jóváhagyó határozata közigazgatási jóváhagyás végett a napokban terjesztetik az alispáni hivatalhoz s igen valószínű, hogy a tavaszi évnegyedes közgyűlés helybenhagyó határozattal engedélyezni fogja a városház hátsó részének emeletté való építését. — Az izraeliták húsvétja holnap kez­dődik és nyolcz napig tart, mely idő alatt zsidó polgártársaink laska (maczesz) ropog­tatás közben emlékeznek ősüknek a pusztában való bolyongására. — A honvédség májusi előléptetései alkalmával, — mint illetékes helyről értesü­lünk, — a helvi derék hoovédtisztikar több tagja is felsőbb rangsorozatba léptettetik elő — Wellner Lajos veszprémi fogorvos folyó hó hó 25-én kezdi meg Pápán, (fő-utcza 57. sz. a.) egy hónapra terjedő ideiglenes működését. Midőn a fogbajban szenvedő közön­ség figyelmét e körülményre felhívjuk, ajánljuk Welluer LajOo mai számunkban megjelent hirdetményét becses figyelműkbe. — Pályázat postamesteri álásra. A megüresült csöglei postamesteri állásra a hi­vatalos lap pályázatot hirdet. A folyami dványok három hét alatt nyújtandók be. — - Maczesz háború. A húsvéti ünnepek közeledtével a kultuszminiszter tudvalevőleg rendeletet bocsájtott ki, mely kimondja, hogy a maczesz készítés kizárólag a zsidó hitköz­ségek joga. E rendelet révéi." Pápán néhány izraelita polgártársunk közt, valóságos maczesz­forradalom tört ki. A hitközség ugyanis vi­gyázott a saját, miniszteri rendelettel meg­erősített jogára. Ennek következtében azután észre vette, hogy egyes hitfelekezeti tagok nem helyből, hanem a vidékről elégitik ki maczesz­igényeiket Följelentést is tettek Z o r g e r Ábrahám ellen, hogy maczeszt csempészett be Pápára. A rendőrség megtalálta az ineri­rainált pászkát, a szokott komolysággal lefog­lalta. s ünnepélyesen beszállitatta a rendőr­kapitánysághoz. mely ott még ünnepélyesebben elfog koboztatni. Hogy azonban, bogy lesz és mint értékesítve ez a czélját tévesztett ma­czesz, arra majd a rendőrkapitányság adja meg a feleletet. — A kard. Hogy milyen veszélyes dolog az, ha felhevült embernél fegyver van, arról vitatkozni felesleges. Ha Ro­honczy Gida orsz. képviselő zsebében revolver nem lett volna, szegényebbek lennénk egy európai hiríl botránnyal ós gazdagabbak a külföld tiszteletével. Hogy a katona szolgálaton kivül fegyvert ne hordjon, arról is igen sokat ós igen okos és ésszerű dolgokat irtak már a hazai lapokban érdemes, higgadt emberek. Hogy mind ez nem használt, annak szomorú következményeit naponkint észleljük. — Pápán a „ Griff"-hez czimzett vendéglőben f. hó 11-én este fordult elő a következő nagyon sajnálatos esemény. A Szalóky Marczi bandája lnizta az ott jelenlevő katonai és polgári közönség gyönyörköd­tetésére a szebbnél szebb magyar nótákat. Megtetszettek ezek a darabok A. B. honvéd­hadnagynak is, ki Vajnárovics Sándor dandárparancsnok segéd tisztje. Magához hivatta Szalóky Marcii prímást, hogy neki muzsikáljon. A primás talán nem a leg­nagyobb készséget mutatta, hogy ott hagyja zenekarával a közönséget, s tán ezért történt, hogy a hagyna gy ur két poharut dobott a zeneszek közé, s azok közül kettőt el is talált. Midőn a zenészek ezen nagyon is tapintatlan bánásmód ellen til­takoztak, A. B. hadnagy ur kardja kire­pült hüvelyéből s odarepiilt Szalóky pri­más balvállához, őt érzékenyen megsértve. Hogy a dolognak véres befejezése nem lett, az csak a jelenlévő polgári ellem erélyes közbelépésének köszönhető. Ehez nem irunk kommentárt. — Figyelmeztetjük adófizető polgár­ságunk közül azokat, kik még adófizetés dol­gában hátralékban vaunak, hogy hátralékaikat f. évi április 15-én annyival is inkább le­fizessék, mert aki ezt nem teszi, — megfosz­tatik követválasztói jogosultságától. Pápán ez annyival is fontosabb dolog, mert a város közönsége a közel jövőben uj követválasztásnak nézhet elébe. — A vidéki szinészet rendezése. Az idei színész-közgyűlés tudvalevőleg elvben el­fogadta Bártfay P. Autal reformjavaslatát, melynek értelmében az egész vidéki színészet eg.v központi igazgatótanács alá kerülne. A vi­déki színészetnek nemcsak szellemi, hanem anyagi (üzleti) Ügyeit is a központi igazgató­ság vezetné. A bevételek a központba folyná­nak be s iunen fedeztetnének a kiadások. Az országban csak busz vidéki társulat működnék, melyeknek igazgatóit szintén a központ ne­vezné ki. E javaslat tehát megszüntetné a vi­déki szinészet nyomorúságos helyzetét. A köz­gyűlés megbízásából a központi tanács felhí­vást bocsátott ki az ország Összes szinügyi bizottságaihoz és a törvényhatóságokhoz, hogy a reformjavaslatot támogassáh. A javaslat ké­szítője, Bártfay Antal szinészegyesületi titkár, a közgyűlés megbízásából ezért a napokban vidéki körútra indult, hogy a reform keresz­tülvitele ügyében a vidéki szinügyi bizottsá­gokkal személyesen is értekezzék. Ezen kőr­útjában ellátogat Pápára is, hogy az itteni intendaturával tanácskozzék. — Igen termé­szetes, hogy városunk szinügyére e reform csak azon esstben lesz kedvező, ha a sok al­kalommal szükségessé vált szinpártoló egye­sület megalakul. Mert a reform életbelépésével szinpártoló egyesület hiányában nem kapunk színtársulatot. Jó lesz tehát az illetékes körök­nek erről ideje-korán gondolkodni. — Sajtópör. A szombathelyiek már-már örömben úsztak, hogy folyó hó 13-án gyönyör­ködhetnek annak a sajtópernek tárgyalásán, melyet Bárdossy, a vasmegyei árvaszék elnöke indított Takács Sylveszter a „Veszprémi Füg­getlen Hirlap" munkása ellen rágalmazás és becsületsértés czimén. — Hanem a szombat­helyiek örömét ismét megrontotta jó Takács Sylveszter, megbetegedett szegény és igy el kellett újból halasztani, épen 13-szor a vég­tárgyalást. — Pajesz és maczesz. - A bócherok gyászban vaunak. Löwy nevű derék kartársuk, magyarul „előkelő" csúfos módon jutott egy „megróvási kalandba" s elvesztette gyönyörű, szép feketebodor, vörösbe átjátszó pajeszát, mind a két füle mellől. Reinhold Károly ma­czesz sütőnek volt elég szive ahhoz, hogy a „maczesz-házban" Delillaként ollót ragadjon s e kedves fürtöket kegyetlenül a sárba tiporja. A dolog persze áprilisban történt, még pedig ennek a szép hónapnak, mely olyan sokat meg­enged magának, 9-ik napján és nem minden verekedés nélkül. Orthodox körökben elhatá­rozták, hogy Reiuhold Károly által elkövetett eme tett miatt az állatvédő egyesületnél sze­reznek elégtételt. ! — Az időjárás egészen hűséges Április régi, gyanús hírnevéhez. Ez a szeszélyes hónap ez évben különös kedvteléssél érezteti velünk excentrikus változatait. S ha még kellemes volna ez a változatosság?! Egyik perezben a nap mosolyog ráuk jókedvvel, a másikban egy sötét felhő borítja ránk záporeső alakjában áldásait. Már igazán nem tudjuk, hogy milyen véleménnyel legyünk Április ur irányában ? A következetességről szó sem lehet nála. Zsar­noknak született a naptári év ezen időszaka azt látjuk, mert szeszélyeit érezteti velünk ször­nyen. Vigasztalódjunk abban, bogy nemsokára kimúlik természetes halállal. — Nagy tüz Derecskén. Derecskén mult vasárnap, midőn az áhítatos nép a misét hall­gatta a templomban, a faluban tüz ütött l:i, melynek 11 lakóház és melléképület esett áldo­zatul. Midőn a tűzjelző vészharang megszólalt, az összes hivők ott hagyták a templomot és min­degyikük első akart lenni az utczáu és a vész színhelyén. Természetes, hogy igy a templom ajtaján át, nagy szorongás támadt és csalt egynéhány józanabb személy erélyes fellépésé­nek köszönhető, hogy a beállott pánik nem okozott nagyobb szerencsétlenséget. Egy em­berélet mégis áldozatul esett. Midőn a kisbíró az utczát elérte, a kiállott ijedség folytán, melyet az elcsüggedt nép jajveszéklése okozott, öszszerogyott és meghalt. — A megvetett bugyelláris. Jelenti alá­san, a kapitáuy urnák a rendőr, hogy egy bu­gyellárist talált. A Kapitáuy megdicsérte a be­csületességeért, aztán kinyitotta a bugyellárist. Hát bizony nem volt abban más, mint egy czédula a következő verssel: „Kincsem voltál, legféltettebb, Oh mennyire szerettelek ! Minden pénzem neked adtam, Oldaladat simogattam, Jaj, de hogy most hónap vége, Üres vagy, mint a ludgége. Pedig igy szól a bölcsesség : „Természetben nincs üresség 1" Bezzeg van elég itt, benned Pénzt még az ördög sem lelhet, Te nem tartasz, én sem téged, Hát biz' én fölmonduk néked. Ebből a versből látható, hogy valami el­keseredett polgártárs dobta el a bugyellárist a mait hónap végén. — Négy község áttérése. Néhány hó­nappal ezelőtt Polgárdiban az unitáriusok egy­házközsége megalakult. A polgárdi lakosság­ál tal mutatott példa ugy látszik hamar talált követőkre, mert Veszprémmegyében fekvő Vi­lonya község lakói közül is 24-en már átté­rési bizonyítványukat felkiildöfték Budapestie az unitárius anyaegyház vezetőjéhez oly kére­lemmel, hogy vegye be őket a hivek közé. Hasonló mozgalom van Szent-István, Liter, Papkeszi községek lakosai között is. A pol­gárdiak példája ugy látszik ragadós lett, azt azonban tán mégis jó lenne kikutatni, vájjon az áttérésre mily igazi ok szolgál ? — Pusztító vihar. Miként a „Gymi Közlöny "-ben olvassuk, a vihar, mely mult héten oly kitartóan dühöngött napokon át, Lovászpatonán 16 vályogból épült s az esőtől megázott házat összedöntött. — A rendőrségről. Egy kövér holdarczu ur haragtól sápadtan lép a kapitány elé. — Kérem, olyan sértés történt rajtam, a mi megtorlást kíván. Az este 11 órakor fölver a sürgönyhordozó álmomból és átadja ezt a sürgönyt. Tessék olvasni. A kapitány olvassa: „Barátom Samu te egy nagy szamái­vá gy!" — Hát kérem ezért keltem én föl és e miatt kaptam náthát! — Pörölni akar? — Igenis kérem; hanem előbb tessék meg­büntetni a sürgőm kihordót, hogy az ilyen értesítésekkel ne verje föl az embert álmából; hozza el azt reggel, akkor is elég jókor vau megtudni.

Next

/
Thumbnails
Contents