Pápai Hirlap – II. évfolyam – 1889.

1889-04-07 / 14. szám

— Diszes temetés. Az a tisztelet, melylyel városunk előkelősége a helybeli Latiuovits család iránt viseltetik, szépen nyil­vánult azon impozáns részvétben, melynek szemtanúi voltunk péntek d. u. 4 órakor vég­bement temetésen, amidőn borsodi Latiuovits Béláné édes anyját, született Dőry Mária báró­nőt kisérték örök nyugalomra. A gyász­szertartást Néger Ágoston apát-plebáuos végezte segédletével. Az Összes harangok üune­pies zúgása közt indult meg a gyászmenet. Számos szebbnél-szebb koszom diszité a ko­porsót, melyeket a gyászoló család tagjai: gyermekei borsodi Latiuovits Bélas neje Júlia; menye özv. Mülhens Ti vadamé szül. grófCrouy Alice ; testvére Báró Dőry Lajo.: és neje Etelka ; húgai báró Luzsenszky Lenke és Etelka; liuga báró Scheitlin Mária — és a család tisztelői közül Néger Ágoston apát plébános, özv. Kiss Lászlóné és leánya Yilma és nővére Pentz Eliz, özv. Heya Józsefué, Pentz József és családja, Pap Amély helyeztek a ravatalra. A gyászoló családon kivül a diszben megjelent honvéd tisztikar s nagyszámú közönség képezte » gyászmenetet, melyet a diszfogatok hosszú sora zárt be. — Tárgyalás. A Kába szabályozás követ­keztében szükségessé vált, hogy a Marczaltő­szanyi ut áthelyeztessék, mert különben sokszor fordulhat elő eset, hogy az utat a viz ellepi. Ez érdemben kedden folytak a tárgyalások­Szombathelyen a főispán, mint Rábaszabályo­zási kormánybiztos elnöklete alatt Vas, Sopron, Győr és Veszprémmegyék kiküldötteivel, de eredménytelenül. Az utat át akarták helyezni Vasmegyébe, de már az előleges költségek is meghaladják a 40,000 frtot. — Elítélt szökevény. E hó 27-én hir­dették ki a szökéséről híres Bél Jánosnak a legfőbb ítélőszék ítéletét, mely szerént ny o lcz évi fegyház büntetés lőn reá kiszabva, mint összbüntetés az itt elkövetett betörésért és a Szegeden szökése miatt ki nem töltött bünte­tésért. Ha ezen büntetés-időt kitöltötte, Hor­vátországba Mitroviczára fog kisértetni, mert a mint már jelentettük, onnét is megszökött, s a horvátországi hatóságok köröztették is. — A „Magyar nyugoti vasút" üzletve­zetősége a következő sorok közlésére kérte fel hírlapunkat: Ezennel köztudomásra hozatik, miszerint a magyar nyug. vasúton gyors- és teherárúk, továbbá élő állatok stb. szállítására nézve 1887. évi julius 1-től érvényes díjsza­bás II. részéhez az I. sz. pótlék f. é. április 15-én lép hatályba. Tartalma: Kivételes díj­szabások érvényen kivül helyezése, illetőleg módesitása s kiegészítése, valamint új kivéte­les díjszabások életbeléptetése. A t. cz. közön­ség e pótlékra különösen figyelmeztetik, mint­hogy ennek kiadása által czélba vétetett, hogy a mezőgazdaság és ipar terén nagyobb fontos­sággal biró számts termény és árúczikk a magy. nyug. vasúton is azon messzemenő szál­lítási kedvezményekben részesüljön, melyek a magy. kir. államvasutakon a helyi díjszabás II. részébeu foglalt kivételes és kedvezményes díjszabások értelmében fennállanak. A kedvez­ményes szállításban részesülő, mintegy 73 szám­ra terjedő árúczikkek a fent emiitett pó2lék 35 --41. lapján foglalt „Kivételes díjszabások jegyzékében" betűrendben névszerint felsorol­vák. Budapesten. 1889. évi márczius havában. A magyar kir. államvasutaknak a magy. nyug. vasút üzletének vitelére kirendelt osztálya. — A Balaton-Egylet legközelebb tartott közgyűlésén tiszteletbeli elnöknek Vaszary Kolos főapátot, társelnöknek dr. F e n y v e s s y Ferenczet választotta Veszprémmegye terüle­tére. Igazgatósági tagokul ismerősök közöl: Bezerédy Viktor dr., Kopácsy Árpád, Ozigány Károly, Kerkapoly Károly, dr. Engel Gyula választattak meg. — A köz­gyűlés utasítása szerint az egylet hivatalos értesítőjének ez idei első száma már április első felében meg fog jelenni Sziklay János szerkesztésében. A közgyűlés több tiszteletbeli tagot is választott. A közgyűlés után igazga­tósági ülés volt. melynek legfőbb tárgya a Balaton és vidéke teljes monográfiájának ki­adása volt. Erre albizottságot küldtek ki. — Az idei utóallitasok. Veszprémmegye törvényhatósága kérdést intézett a honvédelmi miniszterhez, vájjon utóállitások az idei főso­vozások megkezdéseig tarthatók-e F A honvé­delmi miniszter körrendeletben tudatja a tör­vényhatósággal, hogy az uj törvény által meg­állapítandó fősorozás kezdetéigaz utóállitásokat tartsák meg a katonai és honvédparancsnok­ságokkal egyetértőleg netán már megállapított vagy megállapítandó és közhírré teendő napo­kon. Oly helyeken azonban, hol nem székel honvédparancsnokság, ahol ennélfogva az utó­állításban közreműködésre hivatott honvédségi tagokat más távolabb eső állomáshelyről kell kirendelni: ott az utóállitásokat csak az eset­ben tartsák meg, ha azok megtartása nélkü­lözhetetlenül szükséges; különben Költségkí­mélés szempontjából ne tartsanak utóállitásokat. Ennélfogva a fősorozásnak az uj törvényszt­rinti megejtéseig az utóállitás Veszprém megyére minden hó 25-ik napján ejtetik meg. — Mikor lesz a sorozás. — A soro­zásra vonatkozólag a véderőről szóló törvény­javaslat tartalmazza az összes szükséges intéz­kedéseket; tehát a véderő-törvény megalkotása után az ez évi ujonczjutalékra vonatkozó tör­vényjavaslat előterjeszthető és annak megsza­vazása után a sorozás, anélkül, hogy a hon­védségről szóló törvényjavaslat elintézését be­várni kelleLe, eszközölhető lesz. A sorozás ennélfogva május elejére okvetlenül várható. — Tanítói gyűlés. A Pápa esp. ker. rom. katli. tanító egyesület folyó hó 4-én tar­totta választmányi ülését, a melynek tárgyai voltak: a tavaszi vándor közgyűlés idejének és helyének meghatározása, továbbá a kerület két tanítója félszázados működésének megünnep­lése, — illetőleg idejének kijelölése és egyéb tanügyi dolgok elintézése. — A közgyűlés megtartása helyéül Vaszar, idejéül pedig május 13-a tűzetett ki. — Az Urdomb csinosodik. A kálvária melletti szőllőhegyen ugyancsak épülnek ám a villák. Egyik birtokos a másikkal versenyez, hogy minél csinosabb hajlékot építsen. Sze­gény boldogult Ny. bácsi sem gondolta volna, hogy valaha ott állandó hajlék épüljön, pedig tény. 0 ki nem állhatta e hegyet, daczára an­nak, hogy nagy sikert aratott számtalanszor, ha nedűjét másokkal ékeztette, mert az ott termett bornak az a tulajdonsága van, hogy az ember „kibeszéli" minden titkát, ha abból csak egy kortyot is iszik. Hogy miért nem rokonszenvezett e szép hegygyel, a kö­vetkező epizód megfejti. — Találkozik A bir­tokos B-vel s kérdezi, hogy mit beszélt teg­nap oly soká Ny. bácsival? B köhint egyet és lelkendezve mondja el, hogy az öreg miben töri fejét. Képzeld csak mondá: az egész hegy termését meg akarja venni és embereit vele kivallatni. Lett erre borzasztó riadalom! — Uj tüzolto-egylet. Somlyó-Vásár­helyen is megalakult végre a tűzoltó-egyesület. Folyó évi márczius hó 25-én tartatott meg a szervezkedő gyűlés, melyen a tisztség köz­felkiáltással a következőleg alakult meg: elnök Jóseffy Jenő számtartó; jegyző Sölétormos György káplán; pénztárnok Weisz Sámuel bérlő; főparancsnok O.bán Ferencz pincze­mester; alparancsnok Vincze Ignácz körjegyző ; tüzrendor Bekker György gazd. írnok. Az egylet megalakulása leginkább köszönhető az itt felsorolt tisztviselők buzgólkodásán kivül, több előkelő egyéniség áldozatkészségének, kik az alapító és pártoló tagok sorában, szép számmal tömörültek össze. Alapító tag van 5, pártoló tag 9, működő tag 60. Isten áldása kisérje működésüket, de a melyből minél ke­vesebb jusson ki! — Pónzspórolás-e, vagy politika? A „Pápai Lapok" mult számában a pápai „Pol­gári-kör" egy választmányi tagja „feltűnő tendenczíósus"-nak nevezi a „Pápai Hírlap" hírét, melyben az állíttatott, hogy a „Nemzet" czimü kormánypárti újság a „Polgári-körből" kizáratott, még pedig a legutóbbi politikai események alatt tanúsított magatartásáért. Az „egy választmányi" tag rektiíikálja e hírt oly módon, hogy a „Poigári-kör" czéljával a po­litika „üzése" ellenkezik s igy ez nem vezethette a választmányt, hanem gazdálko­dási szempont. Erre vonatkozólag két vá­lasztmányi tagtól nyilatkozatot kap­tunk, mely szerint gazdálkodásról szó sincs, miután a „Nemzet" előfizetési árá­ért más hírlapok rendeltettek m e g, hanem ugy áll az ügy, hogy nevezett kormánypárti újságot senki sem olvasta és az feleslegesnek találtatott. Akadt egy-két tag, aki kezébe vette a „Nemzet"-et, de csak akkor, ha már minden viczczlapot el­olvasott. Azt hisszük, hogy mégis csak van ebben politika. Mert a tagok politikát is ol­vasnak a hírlapokból s ha a többségnek tet­szett volna a „Nemzet" politikája, azt bizo­nyára olvasták volna s akkor nem válik feles­legessé. Részünkről ehhez még azt a megjegy­zést fűzzük, hogy az „egy választmányi" tag sem a „Polgári-kör" tagjainak többsége által, sem pedig egy választmányi ülés határozata által nem volt megbízva a szóban levő de­menti megírására. (?!) — A jákói tüzkarosultak javára megyék­szerte befolyt pénzösszeg javarésze — melyről hírlapunk mult számában vezérczikket irtunk — miként értesülünk, f. hó 1-én hétfőn, tehát hírlapunk megjelenését követő na­pon osztatott ki a pápai főszolgabíró által Jákó községben. A legutóbb kiosztott összeg — közel harmadfélszáz forint — arányosan osztatott ki a károsultak között s még min­dig jótékony gyógyszerül szolgálta nyomorgó zsellér népségnél, jólehet a ieégett lakosok egy év lefolyása alatt verejtékes munkájuk árán iparkodtak helyrepótolni kárainat, mi­után erre szorítva valáuak — mivel a segély javarészéhez csak közel egy év lefo­lyása után jutottak. — Mesze semmi, fogd meg jól. Kezd rossz idő járni az adóprés kezelőire is. A teendők szaporodnak, a fizetésük azonban csökken. Eddig úgyszólván fizetésszámba ment az a 10 — 20 frtnyi jutalom, melylyel a me­gyénkbeli adóprés-huszárokat ügybuzgó és kitartó munkálkodásukért a pénzügyminisz­térium jutalmazni szokta. Most azonban meg­vonták a kenőcsöt. Ezután pénz helyett elis­merő okmányt kapnak a jelesebb vitézek. — Bolond április. A hivatalos tavasz beállta óta még nem volt igazán tavaszi idő­járásunk, s ha láttunk is napsugarat, az csak olyan volt mint a vénasszony mosolya— se hideg, se meleg. Annál több jutott ki eddig a kelle­metlen, zuhogó esős és szeles időjárásból. Olyan szomorú vob a természet, mintha csak az ég csatornái ís a lezajlltt politikai események fölötti bánatukban könnyeznének. A nappal hosszabbulását észre sem vesszük, mert a bo­rusidő korán meghozza az estet. A természet ujjáébredése is jóval elmaradt, valamint a poéták tavaszi rigmusai sem rügyeznek a la­pok hasábjain. Szóval, a kaleudárium csinálók igen biamirozták magukat, hogy az idénre is rendes időre vallották a tavaszt. Mert ha ez úgy folytatódik, kevés a reményünk élvezhetni a nappalnak aprilisban 1 óra 37 perczczel való hosszabbodását. Hanem azért az éjjelekben sem sokat bizhatnak a szerelmesek, mert a poétikus hold nem „süthet" a borús bolto­zatról. Pedig a szerelmeseknek kedves égiteste meglepetést is készit, mivel e li 5 30-án reg­gel 3 óra 21 perczkor ünnepélyesen megujul. Az adóvégrehajtók kedélyének azonban koráu­sem árt a bolond áprilisi időjárás. Mert a ha­sonlók a hasonlónak örülnek.

Next

/
Thumbnails
Contents