Pápai Hirlap – I. évfolyam – 1888.

1888-08-05 / 13. szám

Előfizetési árak: Egész évre . . 6 frt - kr. Félévre . . . 3 „ — „ Negyedévre . , 1 „ 50 „ Egyes szám ára 15 kr. Kiadóhivatal: Pápa, Közt'p-un-va 91. sz. Iiov'i az előfizetések és a lai siétküldt-s'MO \oi átkozó felszó­lamlások intézendők. PÁPAI HÍRLAP Megjelen minden vasárnap. Szerkesztési iroda: Pápa, Közép-utcza 91. sz. hová a lap szellemi részét il'ető minden kü-zlemény intéze dő. Kéziratok vissza nem adatnak Hirdetések és nyiltter'?k a kiadóhivatalban vétetnek fel. Egy petit-sor (i kr. Nyi.ttér peiitsora 20 kr. Kiucstári ille­ték kiilön ;>0 kr. Falrahányt borsó. Pápa, aug. 5. (K) A tisztességes sajtó őre a köz­érdekeknek. Felszólalásai indokoltak és igy jogosak, mert sohasem egy sze­rény ember tetszése vagy nem tetszése nyer kifejezést a hirlap hasábjain, de a közvélemény emeli fel itt szavát, az a hatalom, mely igaz emberek so­kaságából áll. A pápai róm. kath. hitközség elöl­járósága azonban ugylátszik nem so­kat törődik a közvéleménynyel. Fal­rahányt borsó minden hozzájuk inté­zett panaszhang. Pedig midőn egy hitközség ren­detlen ügykezeléséről, tetemes anyagi megkárosításáról, a hitközségi tr.ffok O ' o o nyugalmáról van szó, akkor ez nem személyes ügy, melyet a pléhgalléros szakramentovics osztrák bombáidé ge­nerálisok taktikájával agyon lehet hal­gatni. Vétkes hanyagságról van szó, kell hogy a legnagyobb erélylyel lépjünk fel az eddigi mizériák megszüntetése czéljából. Vártuk, hogy felhívásunkra az intéző körök azonnal közgyűlést hív­nak egybe, de ez mindeddig nem tör­tént meg, pedig ez czikkünk után, mely az igazságon alapult, nemcsak illendő lett volna, de a hitközségi alap­szabályok II. fejezetének 1. §. értel­mében kötelességszerű is. Nekünk nem szabad ugy gondol­kodnunk, amint a hitközség- ügyeivel megbízott vezetők tilalom ellenére gon­dolkodnak. llanem igenis a megzaklatott adó­fizető róm. kath. hitközség polgársá­gának nyugalma érdekében ujolag siu-­geiően felhívjuk az intéző köröket a szigorú intézkedések megtételére. Mert aki kötelességeket vállal magára, ha mindjárt tiszteletből is, az feleljen meg becsülettel a reá bízott várakozásnak, a figyelmeztetést ne agyonhallgatással, de köszönettel fo­gadja. Alkalmazkodjanak az alapszabá­lyokhoz, melyek értelmében foglalták el azt az állást, meiyet a hitközség körül betöltenek. Respektálják ezt a törvényt, kövessék a előírást ugy, amint van, akkor nem lesz kifogása senkinek sem ellenük. Az alapszabályok értelmében hi­vassák egybe minden évben közgyű­lés, melynek határideje hirlapilag és falragaszok utján közöltessék a tagok­kal, üogy a kitűzött határidőre azon minden hitközségi adófizető-tag meg­jelenhessék. E közgyűlés tárgysorozat­ában foglaltassák a költségvetési elő­terjesztés, mert jogosan megkívánhat­ják azok, akik a közterhek viselésé­hez járulnak, hogy tudomással bírja­nak a szükségletről, a pénzt hovafor­dításáról és hogy láthassák, vájjon a kiadáshoz arányítva méltányos-e az adókivetés. Legyen a közgyűlés elé terjesztve az előző évi számadás, mely azonban nyomtatásban a tagok között is ki­osztandó. A számadásokat igazoló okmá­nyokat, miként az minden nyilvános számadásra kötelezett társulatnál szo­kásos, lehessen a közgyűlést megelőző­leg nyilvános helyen betekinteni, hogy a tagok netáni észrevételeiket a közgyűlés folyamán megtehessék. Es hogy az eddigi állapotokhoz hasonló eset jövőben elő ne íorduljon, hogy a hátralék 10 — 15 esztendeig össze ne jöjjön, megköveteljük, hogy az évi közgyűlésen az előző évi hát­ralékokról szóló kimutatás beniutattas­sék, és az illetékes bíróságnak behaj­tás végett átadassék azon esetben, ha az rendes utón behajtható nem lenne­Hogy pedig az adófizetőknek ne­hezére ne essék a terhek viselése, az illetéket '/ 4—V2 évenkint szedessenek, „PAPAI HÍRLAP" TARCZAJA. A dráma végén. . . . . Es sujt az átok, sujt szünetlenül: Balvégzetem villáma csattog. Hajóm a kuzdele.i.ben elmerül; Bár oly közelbe már a partok. Nincs egy csillag: a mely vezér-fényt A fellegek közül sugároz; — Vitorláim mind össze tépvék, S derékon tört a büszke árbocz. — Hánykódom a zajgó hullámokon : Kétségbe esve, kimerülten . . Vihar csapkodja sebzett homlokom ; Tátongó örvény zúg körültem : Sirály sikong . . vesztem kiáltja : — Hajóm a habok szirtre dobják : És az Isten — mindezt ki látja — Nem nyújtja ki vezérlő jobbját. Érzem közelegni végső perczemet: Erőm elhagyott, megadom magam . . A vágyott révbe jutnom nem lehet; A melyért küzdött szivem és agyam ; — • Le sujt az átok, a mely üld^ ! És nem lesz többé folytatása . . A szivem lángja is kihűl: de Érted ég végső lobbanása; Neved sóhajtva végződik e dráma; S a megszakadt búr reszkető siráma . . . Soós Lajos A bolond. A „Pápai Hirlap" eredeti tárczája, Irta: Gara József. Váljon mi vau azon a sima padlaton? Hány éve bámulják már azok a fénytelen sze­mek? Virrad a hajnal s a szemek odatapadnak, leszáll a nap s csak a nehezülő álom zárja le a mindennapi Képet. Mi van a padlaton ? Másnak semmi, neki egy nagyszerű szín­pad, melyen játszik az egész világ. Sok jele­netre reá ismer, játszott beune ő is; egykor, régen, életében. A játéknak nem tapsol, rossz közönség 0 egymaga s inkább egy ridegszivü kritikus­nak látszik, ki bírálatát agyába vési csak. Abba a bomlott agyba. Pedig ki tudja, a sok akadémikus kritikáinál nem-e jobb, szebb, iga­zabb ? Mindjárt látunk egy mutatványt. A tébolydai orvos felnyitja a zárkát s belép. — Jó estét — szól a bolond. — Keggel van — nevet az orvos. — Nem ugy ment le az én napom, hogy feljöjjön valaha, jó lesz igy, maradjon csak éjszaka. — Hogy érzi magát? — Nem érzem magam. Igaz ma nem eszem. — S miért? — Nincs időm reá. Az orvos felkac?ag. — Bolond beszéd ugy-e? Természetes Ebben a házban okos szó nem lehet. Akár komoly, akár vig a bolond szava, kaczagtató niindewhogyan. S mi jó felette mulatni az okosnak. Van egy eszmém ! — Nos? — Természetes, hogy bolond. Van-e olyan ház a világon, melyben mind okosak vannak - mint itt bolondok — egyhatáron ? Szeretnék odameuui, én bolond, váljon tudnék-e nevetni, mint önök a bolondon, én ott minden okoson. — Nem rosz s hozzá nem is — bolond. — Van egy tervem. Ez is bolond. Volt ön szerelmes valaha orvos? — A tervet csak, érdekel! — Az orvos jegyez. — Ne irjon, mert semmi sem lesz be­lőle, toll, tinta, minden terv megölője. Épít­sünk egy nagy boloudházat s felirata ez le­gyen; , Szerettek ! * Állítsunk megfigyelő rendőrséget s ez folyton nyomozzon ; ha sóhajt valaki s szemet vet a lányra, imádni akar s nem csupán ölelni, azt azonnal nyakon kell csipni. Ha hisz a lánynak, áldozatot hoz, csillagnak mondja a lányt, s feledi a miuden­napot, ha egyhez hű s nem lát meg mást, — kényszerzubbonyt neki s készen vár a ház. Csak egyre kérem, esdek, ha meg lesz ez az épület, én — itt »sak idegen - első lakó ott hadd legyek 1 Mai szánunk 8 oldalra terjed.

Next

/
Thumbnails
Contents