Pápai Hirlap – I. évfolyam – 1888.

1888-07-29 / 12. szám

nyújthatónk. így például egy városi iparos, ha boldogulni akar, anyanyelvén kívül még egy rnásik nyelvvel is meg kell neki ismerkedni, sőt az 1884-iki julius 23-án 27496 sz. a. kelt ministeri rendelet azt mondja: „el sem lehet képzelui, hogy mikép lehet manapság közlekedési, természettani, ós nemzet gazdasági ismeretek nélkül iparos tanulóinkat az életbe bocsátani." — Tehát az ipariskolákban is tisztán szellemi culturális érdek vau czélúl kitűzve, — melynek meg fognak-e azok felelni? az már aztán más kérdés, melynek fejtegetése nem ide tartozik. Már mo.it kérdem: hogyan lehet ezen szellemi culturát terjesztő intézeteket párhuzamba tenni a föld göröngyéhez kötött, prósai földműves iskolákkal? A ki csak arra aspirál, hogy convencziós béres, vagy béresgazda lehessen, annak semmivel síucs több szellemi képzettségre szüksége, mint a menynyit az elemi iskolákban szerezhet magának, s hiszem is, hogy B. F. ur mint jó gazda, nem fogadna meg olyan bérest vagy béresgazdát, és hí megfogadta, nem tartaná meg, a ki verseléssel, vagy hírlapi czikkek felolvasásával mulattatná munkásait. Ha tehát culturális érdek nem létezik, akkor legalább anyagi érdeknek kellene Ígérkezni, mely a képviselő testületnek a j^lentékeuy áldozat megszavazásában kitüntetett buzgóságát igazolna. És csakugyan az iparosok nagy része ily formán gondolkodik: azt látjuk, hogy a létező viszonyok közt el kell pusztulnunk, meg kell tehát kisérleni mindent, ami rajtunk talán segiteue. — A czélt általánosságban nem lehet kifogásolni, csak az eszközöket kell okos számítással jól megválogatni, mert a meddő költekezések csak emelik a város községi adóját, és sorsunkat inkább rontják mint j avitják. Mír miit kérdem, lehet-e érezhető hatást a városi forgalomra, és az ipar és kereskedés emelésére várni egy oly csekély intézettől, mely egy, legfeljebb két tanítót, és 18 gyermeket fogad magába, kik a várostól jó annyi sziv vérzett: a szabad magyar honnak anyagi és szellemi emelkedése ma is megkívánja az áldozatokat a munka terén, a honpolgári kötelesség hü teljesítésében. A miveltség és munka nagy értéket képvisel, ezek képezik a jólétnek kulcsát s azután a szabadság zálogát. A szegény s miveletlen : legyen akár egyén, akár nemzet, nem maradhat soká független, mivelt, gazdag szomszédai mellett, kegyelemkenyérre szorul, s mielőtt észrevenné, szolga, zsellér nevet visel. A munkásság valósággal honvédelem. Czáfolatlan igazság, hogy mint az egyének, ugv egész népek élete is versenyre van utalva. A melyik lankad, megveti a munkát: az hátra marad, pusztul, s hona hódító idegenek fegyvereinek vitatott zsákmánya. Csak az, a ki előbbre törekszik, erkölcsben, értelemben tökéletesből : várhatja a versenydiját: a szebb jövendőt, auuak hazája lesz irigyelt és boldog. Igen, a hazáért szakadatlan folyik a harcz békében is: csak a fegyverek mások, mint a háborúban. A szorgalom közdelme az akadályokkal a mezőn, a serény munka az iparos műhelyében, a fejtörés az Íróasztal mellett mind nemes harcz a családi s a közjólétért s ebbeg a hon hatalmáért. Kik hivatásukat becsülettel, erélylyel betöltik, tisztelet nevüknek : ők a hazát védik. Másrészről a bomló eikölcsíi, élvhajhászó önző társadalom, mint korcsutód tékozolja az ősi szerzeményt, sírt ás a hazának. Mit a szellemi téren az irodalom, a művészet; az anyagi téren az ipar, kereskedés a u^mzet emelkedésének fokjelzői. S hogy mily hatalmas tényezők: arra döntő bizonyságot szolgáltat a 18 év előtt lefolyt német-franczia háború. Az egyesült német erő iszonyú súllyal vetette rá magát Frankhonra; eltiporta hadait megfosztotta két szép tartománytól, végül milliárdnyi hadisarczot rótt reá, azou feltét távol lakni, és a raarhavásártfrea építendő korcsma épületben fognak élelmeztetni. A korcsma haszonbérlője, ha boldogulni akar, azon lesz, hogy az élelmi szereket ott szerezze be, a hol azokat legolcsóbban kaphatja, s nem a városból hozza ki, hanem helyébe viszik a szomszéd kovácsi és tapolczafői lakosok. Mikor efféle észrevétúeket tettem, az állandó bizottságban, az volt rá a felelet: hogy a gverkőczék szülői és rokonai is bejönnek majd gyakran a fiuk látogatása végett, s ezek is fogják a forgalmat emelni. — Ugy, de én azt hiszem, hogy ezen intézetbe csak a legszegényebb sorsuak gyermekei fognak bekerülni, kiket szülőik nem bírnak eltartani, vagy szegény árvák, mert olyan földműves, kinek magának van bármily csekély gazdasága, az nem adja be fát, maga is tudja használni, sőt pénzt is kerestet vele. Még az elemi iskolákat is kénytelenek a tanítók falu helyeken bezárni, május közepétől október végéig. Óvodába való kisebb gyerekeket kaphatna ugyan az intézet eleget, sőt nagyobbakat is téli holnapokra, de b.ír az alapszabályokat nem láttam, mégis a dolog természeténél fogva azt kell hiunem, hogy 12 éven alol alig fognak valakit bevenni és a kit bevesznek, annak több évre kell magát lekötni. Lássuk már most ezen nagyon csekély anyagi előnyt ígérő intézetért mekkora áldozatot kell hozni Pápavárosáuak. 1. Uj vendéglő építése terv szerint 2. Orbánnak a haszonbérlettől elállásért . . . 3. Koritschoner kielégítése 4. 00 holdnak 3 szántása és elvetése .... 5. A gyűlés már előbb 150 frt évi ajánlatot tett, ha az intézet máshol lesz, de 300 frtot, ha Pápán lesz, tehát 150 frt tőkéje számiszigorával, hogy annak lefizetéséig seregének egy részé ott marad. — Most a franczia ipar s kereskedés vette át a harczot. a világ bá-r mulatára rövid időn elő teremtette a roppant sarcz összegét; és igy — a mire a franczia hadak képesek nem voltak ; a franczia kereskedők. iparosok megmutatták a németnek az országból kivezető utat. Mi magyarok kevesen vagyunk, erőnk sokáig lekötve volt, így sok mulasztást örököltünk ; de mind e^ csak arra intsen, hogy kétszeres buzgalommal fáradozzunk a munka mezején. Megtegyünk mindent a hazafias irányú közmivelődés terjesztésére, a magyar ipar emelésére, hogy fentarthassuk Szent-István birodalmában az értelmi, erkölcsi és anyagi fölényt. Ne szaporítani, hanem mellőzni törekedjünk a hiúságon alapuló társadalmi válaszfalakat, hogy igy mindig több ponton vethessük a mérlegbe az egyesülésben rejlő erőnek súlyát. Kell, hogy minden magyar szivét áthassa az a liivatáshűség, melyet a nagy angol admirál: Nelson a trafalgári csata reggelén vitézeiben e rövid napiparancssal tüzelt fel: rAnglia megvárja, hogy minden fiu megtegye kötelességét!" Megvárja Magyarhon is, hogy minden polgára azon a tér^n, melyre a végzet állitá. tisztét betöltse, s szivén hordja az intést: „hass, alkoss, gyarapits, a haza fényre derül." Ha társadalmunkban éled a szeretet s tisztelet a munka iránt, ha ápolja keblében a mindenjónak támaszát: a vallásos érzelmet, ha szent dolog előtte a becsület^ s lelkesülui tud magas czéíokért, honért, szabadságért; akkor jól felfogta a nagy idők intő szavát; akkor a nemzet alkotmányos, lovagias királyával élén bátran nézhet a jövendő elé, s megvalósítja Széchenyinek látnoki jóslatát: „Magyarország nem volt, hanem lesz . . !" tandó 5 % után .... 3000 frt — kr. 6. Bélyeg a köz alapítvány nyal kötendő 12 évi szerződésre 2500 frt után, ha csak egy példányt számítunk is 93 frt 15 kr. összesen 18553 frt 15 kr. mely az 5-ik pont alatti tétel kivételével azonnal kifizetendő, vagy legalább készen tartandó. Igaz ugyan, hogy az építendő korcsma házért fizetni fog a haszonbérlő talán 800 talán 900 frtot is, de el marad az 572 frt haszonbér, mit jelenleg Grill nevű korcsmáros a városnak évenkint az országos marhavásárok alkalmával sátor alatt kimért szeszes italokért fizet, már pedig én, ha választani kellene, inkább nyuluék az 572 frthoz épület nélkül, mint a 800 vagy 900 frthoz épülettel, mert az épületet couserválui is kell, évenkint kell az igazításokra költeni, 20—2«> év múlva, mikor a tetofák megromlának, 3 évi haszonbér is fel megy a fa szerkézét újítására. Tűz ellen is kell biztosítani. De vau itt egy más bökkenő is. A város emel szolid anyagokból egy épületet, mely századokra van szánva, de a melynek jövedelmezősége csak 12 évre van biztotositva. Letelvén ez idő alig lesz a szerződés meghosszabitva, mert addig sok mindenféle okok fognak összegyűlni, melyek a földműves iskolák beszüntetésére döntő hatással leeudenek, s ekkor az agyagliki épület regáléja újra feléledvén, két korcsma fog farkas szemmel nézni egymásra a pusztaságban fogyasztók nélkül, és a város alig kap auuyi haszoubért a csaknem tíz ezer írtjába került épület után, mint a mennyit kap most a puszta regáleért épület nélkül, mert a haszonbérlő a marha vásárok közti időben is, midőn nem lesz bevétele, kénytelen lesz fizetett embert tartani beune, hogy az ajtókat és ablakokat el ne lopják. A mint értesülve vagyok, Pösl ur a Szt.-király Szabadgyán és Koller ur a Járcm vagy esetleg Kéttornyúinkon felállítandó fölműves iskolára nézve, már előbb léptek fel versenyre, s oly terveket adtak be a t. megye hitósághoz, melyek az illető községekre semmi terhet nem raknak, és az államra nézve is nagyon előnyösek, mert se iskolákra, se gazdasági épületekre nem kell semmit költeni, mindent készen talál. Ha B. F. ur hasonló tervet tudna bemutatni, a verseny akkor volna méltányos, és Pápa a nagy buzgóságért neki köszöuetet szavazna. De ő oly tervet adott be, mely szerint az agyagliki korcsmának iskolává átalakítására, leginkább pedig egészen uj gazdasági épü'etek felállítására sokat kellene az államnak költeni, mert a B. F. által 320 frt évi haszonbér mellett felajánlott gazdasági épületek se nem elégségesek, sem a czélnak uagy távolságuk miatt megfelelni nem fognak. Pápa városra, ezen, az adók minden nemeivel túlterhelt és hanyatlásnak indult községre pedig oly súlyos terhet rak, mely semmi aráuyba sincs a terv valósításából reméuylhető parányi előnyuyel, és pedig oly időben, midőn a nagyon kétes sikerű artézi kut furatásnak roppant költségei is fedezetre várnak. Ily tervet csak nagyszerű protekczió mellett lehet valósítani, s én a kifejtett rendkívüli erőfeszítést és buzgólkodást semmi tekintetben helyeselni uem tudom. Ha van általános culturális érdek a földműves iskolák felállításában, úgy részünk lesz benne akkor is, ha Veszprém-megye bármelyik más községe fogja azt elnyerni, és ha Pápán fog felállitattni, akkor se lesz az pápai, hanem /eszprém-megyei intézet, és egyéb külömbséget nem látok, mint hogy első esetbeu egy, a másodikban pedig két tanouczot lesz jogunk bejuttatni. Pap János. JÖn a viz / — Smdcki -fiatczoía t. ~ — No, ez mégis borzasztóf Ilyen kánikulai hőségre még én sem emlékezem! — kiáltott 9300 frt - kr. 3300 frt — kr. 2560 frt - kr. 300 frt — kr.