Pápai Hirlap – I. évfolyam – 1888.

1888-06-24 / 7. szám

Sokan azt hitték, hogy eszükbe jutott, hogy nem ez az igazi örömünnep, mert ezután következik még a d r u k k, de minden meglou magyarázva a függöny felgördűlésével. A műsor első pontjában a főiskolai ze­nekar mutatta be magát és szép tanújelét ad­ta előhaladásának. A jegyzői jelentés örven­detesen adta tudtul, hogy a .képzőtársulat működését illetőleg ezidén is megtelelt a vá­rakozásnak. Majd a pályadijat nyert költemények ol­vastattak fel. Altalános tetszésben részesült Medgyaszay Vincze „Divat" eziraü szati­rája, mely minden izében kicsap az önképzőkör pora közül és szabad téren mozogva, igazi köl­tői érről tanúskodó szatirikus hanggal festi a mai kor divatos fattyú kinövéseit. A szerzőt ugy a közönség, mint a diákok kihívták és zajosan megéljenezték. Örömmel konstatálhatjuk, hogy a főisko­lai énekkar által előadott darabok precise foly­tak le és csak elismeréssel adózhatunk Csekő Gusztá v urnák a főiskola ének tanárának, aki­nek tagadhatatlanul legtöbb érdeme van a fé­nyes sikerben. Nagy Árpád Petőfi „Tündérálom" czi­mii rapszótlikus hosszú költeményének elszava­lásával korán sem vált unalmassá. A jó ne­gyedóráig tartó szavalás alatt az értelmes kö­zönség feszült figyelemmel csüngött a kelle­mesen csengő hangú szavalón, ki olyan pom­pásan tudta átérezni és visszaadni a költő valóját. A közönség is vele érezett. Altalános ietszésben részesültek Tausz Jakab jóizü humoros szavalatai. Zajosan meg­éljenezték az „tív kezdetén" szavalatáért s ő a kitün fetést „Az egyíigyü paraszt" elszava­lásával viszonozta. Mindkettőt kitűnő felfogással. ... És a főiskolai zenekar fellelkesité a sziveket Kossuth és Rákóczy egetverő indu­lóival, mely után végetért a sikerült öröm­ünnep a képzőtársulati elnök P. Szabó Ká­roly ív;' fáradozásának gyümölcseként ugy a maga, mint a nagy és szép értelmes közönség teljes megelégedésére. Thália csarnokának ajtai pedig becsu­kódtak, utána nemsokára bezárulnak az iskolák és kezdődik az áldásos pihenés. Csóka Sándor lelke pedig visszaáll Eper­jesről, s megtudván, hogy zsúfolt ház volt, kétségbeesik és slemond a szinigazgatásról.Thalia nem engedi el magától. Megszólalt süketnéma. —• Eredeti tudósítás. — Pápa, junius 21 Az idényszerű szédelgések sehol sem di­vatoznak olyan nagy mérvben, mint, Pápavidé­kéu. Annyira felszaporodott itt az utóbbi idő­ben a csalók és szédelgők száma, hogy attól kell tartani mindig a szegény embernek, a földművelőnek, ép úgy, mint a vidéki kisipa­rosoknak, miszerint ujabb és ujabb szédelgők kelepczéjébe esnek. És ezek a csalók leginkább a községek lakosait keresik fel, mert tudják, hogy a vidé­ken könnyebben kikerülhetik a törvény igazság­szolgáltató kezét. Csak a közelmúltban töitént, hogv Ugod derék plébánosát szedte rá valami sviliák fir­ma. Gépekkel akarta boldogítani részletfize­tési­1 s midőn a Wixlit W.íl'ítoHa, a csaló hamisítva azt több példáin bau is eladta több pénzintézetnek. Legijesztőbb mérvet öltenek azonban a tulszániban felszaporodott csaló és tohaj ván­dorlegények. Szomorú kép ez, szomorú statisztikája az ipar és kereskedés tagadhatatlan pangásá­nak. És ezek a munkanélküli emberek sáska­módra lepik meg a községeket. Silberstein Hermán, máskép P o 1 m a József tisztességesen öltözött vándorlólegény már hetek óta bebarangolta az egész vidéket és nemcsak a polgárság nagyrésznél kopog­tatott be könyöradományokért, de ellátogatott az uraságokhoz is és azokat is egy-egy forint erejéig megpumpolta. Más vándorkéregetőtöl egy-két krajczárral meglehet menekülni, de Silberstein gondosko­dott arról, hogy ő nagyobb mennyiségű ala­mizsnában részesüljön és felszerelte magát többféle bizonyítvány nyal. Az egyik a többek között bródii szüie­tésfl Silberstein Hermán névre van kiállítva s tulajdonosát süketnémának mondja és a i;agv-igmáudi szolgabiróoág pecsétjével ellátva, Őt, mint szegény csaiádosembert, köuyörado­maiiyok gyűjtésére jogosítja fel. Silberstein e gyüjtőivvel jó üzleteket csinált. Egy forinton alább alig irtak reá és igy igen uriasan tudott existálni, mert többet keresett, mint egy országgyűlési képviselő. Mint süketnéma, bejárta az egész Du­nántult. Legmagasabb összeget Székesfejér­várott, Várpalotán és Veszprémben gyűjt üt 1, össze s már Tapolczafőn volt és legközelebb Pápát akarta boldogítani, de megcsípték. Fidesz Frigyes csendőrőrmester, pápai őrsparancsnok szolgálatban lévén, találkozott Tapolczafőn a bíró házánál Silbersteinnal épen midőn adományban akarták részesíteni. Az őr­mester, ki hallott a szédelgőkről, igazolványát kérte, mire az előmutatta. Fidesz csakhamar felismerte, hogy a bizonyítván y h a ni i s. — Hisz maga nem süketnéma! Silberstein hallgatott, majd papírra kez­dett irogatni tetetve magát. Ekkor Fidesz majd két óra hosszáig írás­ról beszélgetett a csalóval, melynek folyama alatt minden sora, mert keresztkérdésekbe vet­te Fidesz, azt bizonyította, hogy süketnéma­sága csak tetetés. — Ugyan ne tetesse magát! Tud maga beszélni! — Mi tagadás, persze hogy tu­dok or m e ster ur, de kérem b o cs ás­s o n el. És a csendőrség letartóztatta. Megmo­toztatása alkalmával több hamis pecséttel el­látott igazolványt találtak nála. Valószínű, hogy egyiv sem a saját neve. Jelenleg a megszólalt süketnéma a pá­pai járásbíróság börtönében ül és várja méltó büntetését. L tárgyalási teremből. Nagy bör és gyapjulopás. — Saját tudósítónktól. — Veszprém, junius 20. U n g á r Sámuel pápai lakos, bőrkeres­kedő és irhagyáros — ki egyszersmind gyap­júval is kereskedik, — már évek óta tapasz­talta, hogy minden ujabb bevásárlás és raktá­rozás utáni napon, vagy pár nappal később, 30—40 font gyapjú s egy-egy csomag bői­rendszeresen lábat kap, bár a raktár zárjai mindannyiszor teljesen rendben találtattak és a legnagyobb óvintézkedések mellett sem le­hetett még csak legkisebb nyomára sem jönni a tolvajnak Mult év november hó 15-én végre Un­gás S. a pápai rendőr kapitánynál megjelenvén, bizalmasan azon panaszát terjeszté elő, hogy az nap éjjel újra 103 drb. kikészített s 50 drb. nyers bőrt és nagymennyiségű gyapjút loptak el raktárából, hogy a tolvajnak álkulcscsal kel­Itiit behatolnia és hogy gyanúja egy külön­ben jó hírnévnek örvendő kisköres­kedőre irányul, kivel különben semmiféle összeköttetésben sem áll. Minthogy azonban Ungár gyánuját sem­mivel sem tudta bizonyítani, a kapitány fel­szólította, hogy menjen személyesen a gyanú­sított egyén lakásáia valamely üzleti üzlet megkötése szándékával és nézzen körül, nem talál-e ott korpusdeliktiket, de menjen hozzá azon idő alatt, míg ő, a kapitány az illető gyanúsítottat, bizonyos sürgős ügy megbeszé­lése ürügye alatt magához kéreti a hivatalba. Ezen megállapodás szerint is cselekedett Un­gár, s alig időzött a gyanúsított lü perczet a rendőri hivatalban,, midőn Ungár jelentése már a kapitányhoz érkezett, hogy igenis határozott bűnjelek, még pedig tekintélyes menynyiségbeu találhatók a gyanúsított lakásán. A kapitány rögtön megjelent és szakér­tőkkel megvizsgáltatta a kétes tárgyakat s az­tán az összes készletet ugyanazon helyen zár alá helyezte. Másnap reggel a zár feltörve és a bőrcsomagok hamuval behintve találtattak. Ekkor az összes tárgyak egy más helyre szál­líttattak két kocsin. S másnap ezen záros helyről ellopattak mindazon csoma­gok, melyek Ungár tulajdonául kon­statáltattak. A rendőri nyomozásnak si­került még az nap feltalálni a hiányzó bőrcso­magokat, melyek közül néháuy ,a „Tizesma­lom" néhány pedig a vágóhíd mel­lett a Tapolcza vize alá sülyesztve találtatott. A szakértők véleménye szerint ugy a bőrök behamuzása, valamint a Tapolcza vizébe dobása azon czélból történt, hogy azok felismerhetők ne legyenek. — Ezekután a gya­núsítottat: Krebsz Jakabot rögtön letartóz­tatták, s terhelő bizonyítékot szereztek be el­lene. A vizsgálat megindittatott. Krebsz Jakab hosszú ideig vizsgálati fog­ságban volt, de miután a törvényszék később ennek szükségtelenségét belátta, szabadlábra helyezték, de az ügy átadatott a veszprémi kir. törvényszéknek, mely folyó hó 19 és 20-án tartotta ez ügyben a végtárgyalást, melyre 22 tanú volt Pápáról beidézve. A vádlott képviselője Csolnoky László veszprémi ügyvéd volt. A tárgyalás első' napján a tanukat lial­gatták ki, valamint kikérdezték a vádlottat is. Krebsz a vádat eleinte határozottan visz­szautasitotta, tagadta, hogy ő bőrt lopott s azt házánál elrejtette. Azonban e tagadással homlok egyenest ellenkezett Haás Adolf és Ungár Sámuel két fiának, mint tanuknak, vallomásai, akik hit alatt tett vallomásaikban Krebsz Jakabra csak súlyosbító körülményeket vallauak. E tanúvallomások hatása alatt Krebsz Jakab az elnök és ügyész keresztkérdéseire beismeri, ho^y a lakásán talált borok lopott tárgyak voltak, de a tolvajt megnevezni nem tudja. Valamint nem tagadja most már a vád ama részét sem, hogy ő a lakásán tartott hi­vatalos házmotozás után, egyezkedni akart Ungár Sámuellel. A másnapi tárgyaláson mindenek előtt Ungár Sámuel esküt tett, hogy a bőrökért felszámított érték a bevallott összeget csak­ugyan meghaladja és hogy Krebsz Jakab la­kásán talált bőrök csakugyan az ő tulajdonát képezik. Ezután a vádésvédbeszédek következtek. A vádbeszéd argumentumai Haás Adolf és Ungar Sámuel két fiának eskü alatt tett val­lomásain elapultak. Miután a vizsgálatra nézve minden szük­séges bizonyíték rendben találtatott, a tárgya­lást felfiiggeszté az elnök. Az Ítélet a délutáni órákban lőn kihir­detve, melynek értelmében Krebsz Jakab két­rendbeli lopás és zártörés vétségében bűnösnek kimondatik és ezért négy évi fegyház és 100 frt pénzbüntetésre ítéltetik. Csolnoky László, vádlott képviselője, fel­lebbezési jogával élt. Olvasóinkhoz. Mindazon t. vidéki előfizetőinket, kik előfizetéseikkel hátralékban vannak, kérjük az előfizetési összeg szives be­küldésére. Az előfizetési pénzek legczélszerüb­ben postautalványon a kiadóhivatal czimére, Pápa, közép-utcza 91. sz. kül­dendők. A „PÁPAI HÍRLAP-' szerkesztősége és kiadóhivatala,

Next

/
Thumbnails
Contents