Pápai Hirlap – I. évfolyam – 1888.

1888-12-02 / 30. szám

titható el, föltéve, hogy az önképzés által a jót a rosztól megkülönböztetni tanultuk. Egy régi tan hirdeti, hogy a valódi műveltség a rosz és'aljas megvetésében áll. És valóban, mert oly ember, ki az észderito tudomány nagy és széles világában jártas ugyan, de a szivuemesitő erényeket nem ismeri, nem lehet művelt ember, minthogy tettei a műveltség igényeinek nem jelelhetnek meg. A mivelodés a gyakorlati erények legtisztább forrását keresve, arra tanít, hogy undorral forduljunk el minden aljasságtól, mely megfojthatja az emberiességet keblünkben. Az önmivelodés természete, következménye a szellemi hősiesség. Mert a valódi hős az, ki rosz indulatját leküzdi, különösen az önzés és dicsvágy szenvedélyei fölött uralkodik. Mintaképül szolgálhat e tekintetben egyletünk elnöksége, mely bajnoki bátorsággal és önmegtagadással e leányegyletet létrehozta, hogy a cultura tanait terjeszthesse, mely félelem nélkül sikra szállt az előítéletek és azok seregei ellen, bár védelmezték ezeket a közönség hatalmasai is. Ily bajnoki bátorsággal, ily szilárd jellemmel csak az bírhat, ki az önképzés adta műveltséggel is bir. Jól emlékezzenek mejí önök t. hölgyeim arra az eseményre, midonk t. elnökségünknek, egyletünk érdekében kellett sikra szállni, midón el kellett fojtania keblében a női gyengeséget, hogy a felvilágosító eszmét diadalra juttassa. Bebizonyította annak idején, hogy nem a balvélemények és elkorcsosodott fogalmak gyáva rabja, hanem igenis az önmivelodés becsületes szolgája. azért tudott .(elsőbbséget és elsőbbséget szerezni egyletünk szent lobogójának, mert belátta, évek óta folytatott önmivelődésének következtében beláthatta, hogy az engedékenység csak akkor boldogító, midőn szellemi igazságok védpaizsát képezi és harezra kész, mikor az üdvös eszmét támadják és megsemmisíteni törekszenek. És valóban az igazságárán gyakorolt engedékenység a halál békéje, mely a társadalmat egy temetővé változtatja át, hol az igaz, jó meg szépnek eszméiért való harcz hallhatatlanná teszi azt. Es földöntúli gyönyör az t. hölgyeim ránk nézve, az önmivelodés sugallatától átmelegülve dolgozni s harczolni a társadalmat boldogító eszmékért s bele mélyedni lelkünk egész szeretetével egy munkába, mely hivatva lesz önérzetre ébreszteni nemcsak e szük kört, hanem a társadalom tagjait is. Mondhatnám, bemutattam az önművelődés üdvös következményeit, a szó magyarázatát adui nem vagyok képes. Programmunk egyes pontjait igy részletezvén, fölöslegesnek tartom azon hatásról beszélni, melyet tisztelt aieluökünk előadása a legszélesebb körökben idézett elő. Hiszen ismerjük az iskolából, mint vonzó, szellemes előadót, ki jóízű ötletekkel tudná fűszerezni még az elvontabb fejtegetéseket is. ElsŐ szavától az utolsóig érdeklődéssel kísértük, nem csak okulva fejtegetéseiből, hanem gyönyörködve előadásában. Ígérjük tehát, miszerint szent kötelességünk leend, fölszólitásának engedve, az önnevelést, önképzést, önmivelődést otthonossá tenni a mi körünkben, hogy áthassák szivünket és lelkünket és hogy ez által egyesületünk kiérdemelt hírnevét fényben és épségben fentartsuk, sőt ha lehet, emeljük is. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. • — Egy devecseri csendőr esküje. A katonaságnál s a katonai szervezettel biró csendőrségnél is tudvalevőleg más az esküforma, mint a polgári életben. A katona jobb kezének három ujját ég felé tartva esküszik, a polgári hatóságok esküformája szerint pedig az, a kit meghiteltetuek, jobb kezét a szivére tartozik tenni. Még nem volt rá eset, hogy katonaember, ha polgári hatóság előtt esküdött, nem respektálta volna ennek esküformáját, a mi rendben is vau igy. De azonban akadt egy csendőr, a ki semmi áron sem akart polgári íorma szerint megesküdni, a minek az lesz a következése, hogy ez a kérdés legközelebb miniszteri uton fog szabályoztatrii. A budapesti büntető törvényszéknél foidult elő az et.et. Kürti István nevü parasztember és neje Hejfcyey Lajos devecseri kir.. bir. végrehajtó hivatalos megjelenése alkalmával, vele szemben királysértő nyilatkozatot használt, amit nevezett végrehajtó hivatalos kötélesáegeiuel fogva feljelentett. Ezt a pört tárgyalta mult szombaton a törvényszék egyik itélő tanácsa Budapesten, mely alkalommal lvosa alügyész a tanuk meghittel totósét, kérte. Az elnök ezt el is rendelte s felszólította a tanukat, köztük Erdélyi József devecseri csendőrt, hogy tegyék jobb kezüket a szivükre és esküdjenek meg. A csendőr erre lábhoz tette fegyverét, aztán felemelte három ujját és ugy akarta az esküt letenni. Az elnök figyelmeztette, hogy köteles az esküt polgári törvények szerint le tenni, Erdélyi azonban vonakodott igy esküdni. Kósa Zsigmond közvadió ennek következteben a csendőr meghiteltetésére vonatkozó kérelmétől elállott és indítványozta, hogy az esetről a honvédelmi é s a z igazságügyminisztériumhoz jelentést tegyenek. A törvényszék ez indítványt elfogadta. Kürti Istvánt különben fél évi fogházbüntetésre, nejét 10 frt pénzbüntetésre ítélte a törvényszék. llliil^li. — Kossutn es Veszpremmegye. Károlyi Gábor gróf tudvalevőleg Turiuban időzött, hol átadta Kuss u t h Lajosnak azt az oklevelet, melyben Székes fej érvar városa díszpolgárrá nevezi ki a nagy számüzöttet. Az ősz kormányzó a-z okirat átadása alkalmából, megemlékezett arról, hogy pár hét előtt a veszprémmegyei 4ö-as és függetlenségi pártkör a tisztelet-disztagság felajánlásával fejezte ki az iránta való örö iv tiszteletét s háláját. Hosszasan, behatóan kérdezősködött Károlyi gróftól Veszpremmegye fűggetlenségi polgárságának viszonyai felől, melyekre a képviselő felvilágosításokká! szolgált. Kossuth Lajos nagy érdekkel hallgatta Károlyi gróf előadását, a z t áu s aj n ál a tát fejezte k i, h o g y a v e s z p r ei m ni egyei í ü gg e 11 e n p o1g á r s á g s z i v e s soraira eddigelé amiatt nem válaszolhatott, mert időközben fellépett lobos szeinbáutalmai miatt, orvosai ugy az olvasást, mint az írást megtiltották. Aztán jelezve, hogy mihamarább válaszol e sorokra, felkerte a grófot, hogy erről a veszprémmegyei 48-as s függetlenségi pártkört ertesitse. A gróf ezt táviratban , tette; a távirat ide vonatkozó resze igy hangzik: Torino, 22 novejnlne. (Teodoro Kompolthy, Veszprém, Ungheria.) Kormányzó urunk, Kossuth Lajos ur, nagy örömmel fogadta a veszprémmegyei 48-as és függetlenségi partkör megtiszteltetését. Ez idő szerint szemei gyöngesége akadályozták meg a válasz írásában. Károlyi Gábor gróf. A szembajtól eltekintve Kossuth Lajos nagyon jól érzi magát és remélhetőleg nemsokára visszanyeri teljes egészségét. — A pápai honvédek szaporítása. H enne be rg altábornagy és lovassági felügyelő, valamint Cserhal my vezérhadbiztos és báró Taxis vezérkari tiszt a napokban Pápán időztek és megvizsgálták a kaszárnyai terepet, vájjon alkalmas lesz-e a Kőszegről esetleg Papára helyezendő lovasság befogadására. Henneberg altábornagy Pápán időzóse alkalmával gyengélkedő volt és egy napot ágyban kellett töltenie. Cserhaímy vezerhudbiztos csütörtökön, Heuneberg pénteken távozott Papáról. --- Ezúttal megjegyezzük, hogy a városnak nagy buzgalmat kell kifejteni a honvédség szaporítása czéljából, mivel a Kis-czelli I

J i c k és Moór is tett kedvező ajánlatot. — fVlegyegyülés. Holnap veszi kezdetét a rendes évnegyedes megyegyülés, mely utolsó ez esztendőben. A gyulésuek a tüZrendészeti szabályok tárgyalásán kivűl vidékünket érdeklő tárgya nincsen. A ; megyegyűlésen E s t e 1* h á z y Móricz gr. főispán fog elnökölni. Daczára a monoton tárgysorozatnak, agyülés — miként Vészből irják, — népesnek ígérkezik. — Targyaias a Kormanynyal. A magyar nyugoti vasút vezérigazgatósága Vasutaínak államosítása ügyében a tárgyalásokat f. hó 6-án kezdi meg a kormanynyal. — Az ipartestület megbizasa. A pápai ipartestület, mint az országos iparos szövetség erkölcsi tagja, megbízta li á t h Karoly orsz. gyűlési képviselőt, hogy Budapesten 111a tartandó orsz. iparos szövetségi közgyűlésen a papai ipartestületet ö szavazattal kepviselje. — Bucsu-szo. Mindazon ismerőseim és barátaim, kiktől váratlanul közbejött Budára való áthelyezésem alkalmával személyesen el aem búcsúzhattam, fogadják e helyen szívélyes búcsúszavamat azon kérésem kifejezésévei, hogy tartsanak meg szíves jóindulatukban és emlékezetükben továbbra is, miként én is mindig kellemesen fogok visszaemlékezni a Pápán eltöltött szép napokra és barátaimra. Isten önökkel! Ivicz László irgalmas-rendi alorvos. — Megcsípett tolvaj. Fischer Ignácz pápai alkusz elment a. győri vásárra „üzleteket* csinálni. De hát nem ütött ki az ő részere a vásár ugy, amint azt kívánta, amiért máskép segített a dolgon. A vasúti állomáson egy kereskedőtől szalvétákat lopott,, de rajt csípték a tolvajiáson. Mivel nem volt közelében rendőr, becsületesen elverték a port Fischer urou, aki soha. sem fogja elfelejteni ezt a jó „üzletet*. Ha nincs jelen több pápai, akik védelmére keltek, hát még lepedőben nozzák haza. — iN'ein erdekteieu az sem, hogy még mielőtt e hir lapunkban megjelent volna, a hét folyamán megjelenik szerkesztőségünkben Fischer Lipót s felkér bennünket aunak kijelentésére, hogy a tolvajlást nem ő követte el. Hat megtesszük a kedvéért, mert bizonyára szüksége van e kijelentésre. — Negyven ember életveszélyben. A magyar nyugoti vasút mizériáiról minduntalan . panasz hangzik fel az utazó közönség részéről. Hiába való azonban a panaszkönyvekben gyakori neheztelőnkuek, minden panasza. Az igazgatóság nem akarja gyökeresen megjavítani a botrányos állapotokat, A vegyes vonat 111. osztályú kupéi olyau fészkek, milyenekhez hasonló szóles e világon nincsen. A közlekedés e vasutakon valóságos kin s aki a pénzviszonyainál fogva vegyes vonaton akar utazui, ugyan csak élet-halálra kell magát elszánnia és ha otthon testamentumot nem csinál, még esetleges szerencsétlenség közbejöttével könyelinüséggel vádolják az utódok. A közönség kényelmét semmibe sem veszik és aunak egészségére egy csepp gond sem forditatik. Hogy a fűtést is megtakarítsák, ugy segítenek a bajon, hogy egy líí. osztályú kupéba negyven embert is bepréselnek.