Pápai Hirlap – I. évfolyam – 1888.

1888-06-03 / 4. szám

( arra, hogy tán saját családját érheti csapás, amig 6 felebarátja vagyonának s életének megmentésén fáradozik. Midőn a tűzoltó ily nemes áldozatkészségét látjuk, — mert el keli ismernünk, hogy a legnagyobb elővigyázat mellett is saját életét koczkáztatja működése közben, — vajon melyikünknek jutna eszébe feltennie azt, hogy ezen áldozatkészségre azon gyarló hiúság készteti, miszerint majd arany, ezüst, vagy bronz-érem fogja disziteni egyenruháját. És épen miután erről teljesen meg vagyunk győződve s minthogy a tűzoltók kitüntetése czéljából, az országos tűzoltó-szövetség már rég megkészitette az érmeket és hazánk minden jelesebb városa sietett ily érmek kiosztásával leróni háláját tűzoltói irányában, — nem mulaszthatjuk el, sőt a közügyek iránt érdeklődő minden polgár kötelességének tartja oda hatni, hogy ez hazaszerte igy legyen. Pápa város nagyszámú tüzesetek által kemény próbákat átélt tüzoltósá a, fennállásának 18-ik évét érte ma el s ezen idő alatt kivivta magának szolgálati buzgósága által azon jó hirnevet, hogy az ország minta tűzoltó-egyletei között emlittessék, még sem látunk közöttük csak egyetlen egyet is, aki ily erkölcsi jutalom, illetve elismerésben részesült volna. Miért is kötelességünkhöz hiven, Pápaváros hatóságának, mint az önkéntes tűzoltóság első sorban álló, hivatásszerű gondnokának a legmelegebben figyelmébe ajánljuk ezen körülményt. Midőn ezt tesszük, azon reményt tápláljuk mi, kik hazai tűzoltóságunk és tüzoltászatunk ügye s fejlődése iránt érdeklődünk, hogy valamint a hatóság, ugy Pápaváros nagyérdemű közönsége is egyetért velünk akkor, mid)ön azt mondjuk, hogy az erkölcsi kitünegylet ünnepélye alkalmával a hivatalos órát es^ti hét órától kilenczre, és a rendelet távirarti uton már meg is érkezett. — Tehát kilencz óráig kuksol a hivatalban Mózes ur! Ah ez kitűnő! Nagyszerű gyt srek vagy! De hát kilencz után ? — Ugyan mit aggódol, mondtam, hogy bizid rám a dolgot. Kilencz után majd segit ez \ ni ? íís ezzel Teleki Zeke Kelemen ur egy kis vaskos könyvecskét húzott ki zsebéből. 4— Mi ez? A— A szent biblia! Az ó és uj testamentuni egybekötve. -— Ugyan ne bolondozzál. Segíthet is a bibjlia ilyen dologban. -j— No hát majd meglátod, hogy segiteni fog». Legelőször is adj 200 frtot. •— Tessék, nem is kérdezem, hogy mire ke! 1. • — Azt még most ugy sem mondanám meg, hanem a végén majd megtudod, csak annyit jegyzek meg, hogy minél hamarább véjr/esz te a menyecskével, annál több marad meg tenéked ebből a 200 frtból. Én mojst megyek a távíró hivatalba, hogy a „H írnok"-nek táviratozzak az ünnepélyről. Tej igyekezzél hamar végezni a menyecskével/, és ha szabadon bocsáthatom a medvét. ad$ valami jelt a távíró hivatal ablakánál, |íiem bánom trombitáltass valami marsot, vagy ikár görög tüzet gyújthatsz. De arról keseskedem, hogy mig te jelt nem adsz, addig /a medve ki nem mozdul odújából. Már most jszervusz, sok szerencsét. (Vége következik.) tetésnek, elismerés tekintetében, nem szabad adósa m.iradni a város közönségének. Es ha ez érdemben egyetértés lesz ugy az országos tűzoltó-szövetség által is óhajtott eredmény: rövid pár hét alatt lélekemelő tűzoltó-ünnepet ülünk Pápaváros falai között és érdemben dus, jeles tűzoltóink szeretettől emelkedő mellén ott fug ragyogni az önérzetet fokozó elismerés jelvénye, hogy vissza tükrözze és hirdesse a város és lelkes közönsége méltó háláját! Kálinánfi Gábor. A pápai leányegylet. Pápa, május 31. Nem vagyunk nőemanczipálók. Tudjuk, ismerjük a nőhivatását és kötelességét és szeretjük ha leányaink az erkölcsösség utján első sorban házi teendőiknek élnek, de minden művelt lelkületű nőtől ma már méltán megkívánhatjuk, hogy szellemi kiképeztetésüket ne tekintsék utolsó dolognak. Megtudjuk különböztetni az irótoll és a főzőkauál közti válaszfalat, s mint mosolyogva tekintünk a tudós nők felé, ép olyan sajnálattal nézhetünk azokra, akik szellemi tehetségük kiképeztetésére sem a családi tűzhely körül, sem a társadalmi életben nem gondolnak. Pápavárosában nemrég olyan egyesület alakult, melynek tagjai serdülő leányok, akik, élüköu ügybuzgó, értelmes nevelőkkel, czélul tűzték ki maguk elé a szellem felemelését, gondolkodás mentőknek oszmecserélés folytán való élesítését klassikus műveknek, hazánk jeles Íróinak megismerését, hogy azt nemcsak olvasni, de élvezni, megismerni is tudják. Nem hiúság, nem szereplési viszketegség vezérelte a leány egylet megteremtőit, hanem kulturális törekvés. Sok gúnynak, nevetés tárgynak voltak kitéve, de ezzel jár minden komoly dolog is, mely a kezdet nehézségeivel küzd. Ma az ön művelődési leány egylet majd másfélszáz tagot számlál. Tagjai napról-napra jobban megbarátkoznak az önképzés eszméjével s tagadhatatlan, hogy ennek hatása már ma is nemcsak a családi életben, de a társadalomban is észlelhető. Már az a körülmény, hogy egy klassikus mű felolvasása után 3—4-en kedvet kapnak a mű megvételére, elég szép eredmény akkor, midőn irodalmunk úgyis a hideg közönynyel küzd. Amig a leányegylet intézői hivatásukhoz méltóan töltik be szép tiszteiket s az eddigi irány fog előttük lebegni a jövőben is, addig ugy a mi, valamint az összes komoly sajtó méltánylásával fognak találkozni. De nem igy gondolkodott s nem igy nyilatkozott a városi képviselőtestület legutóbb tartott rendkívüli közgyűlésén. Egyszerűen visszautasította a leányegylet kérvényét, melyben a városi óvoda helyiségét kérelmezik hetenkint egy órára, hogy gyűléseiket ott megtarthassák. A visszautasítást azzal hogy a szombat és vasárn; helyiségeinek szellőztetésére >/, és igy e napokon ott gyűl ^ v? í lehet. Ehatározatellen nemvolns , ,'b;

rá j azon esetben, ha a képviselői < stnif illetve a városi hatóság mii •• n ;,!• lommal igv gondolkodott v< tu De elég eset volt helyiségeket egyes kitűnőség -1 ; vát tánczvigalmakra, piknikekre, í >:•• próbákra átengedték. Nem cselekedett tehát jól üat rozatával a tanács. Mert ily testületet, mely a város j. ~ testületi szellemének emeléséi , elő, a város atyái, akiktől el í ? várni, hogy a város érdekei üU viseljék^ nem elidegeniten minden eszközzel annak m erkölcsi támagatását előidézni *v.i r; hivatva. Ha már a határozaton változta nem lehet, megszirlelésre ajá t. képviselő indítványát, aki hai;u > tilag kéri kimondatni, hogy; óvó a városi óvoda helyiségei ; rá, : egyéb mellékes czélra nem V nözhetők. íri-kor" tánczeste — Saját tudósítónktól. — A pápai társadalmi élet egyik l góbb s legrégibb tényezője a ,] 'úpj. az idén is, miként az előző évekbt méltó sikerült majálist rend*'^ estéjén. A kör tagjai már a délután foly fi számmal gyűltek egybe a teke mely a legnagyobb érdeklődés köz esteli órákba nyullott. Alig állt be az est, felgyújtottál logó lámpionokat, s a színes mécs logása olyan pompás szinvegyülékí i elő, hogy glóriában ragyogtatá a kitü zeti lobogókat. A kör uj keréi helyisege valóban k v képet tárt a belépő elé. A pompás díszítés Bückky Sánd< dicséri, aki csak a délután folyamar tette össze az egész diszletet. A tánczhelyiség felett függő, ügy szitett csillár érdekes fényt vetett lejtő tánczospárokra, de e fény ko< tudott versenyre kelni a jelen vol hölgyközönség tüzes szemeik ragy< Szalóki Marczi szárazfájának ki szenvedésből s tartott a jókedv regg óráig. Bár tizenegy óra felé permetezni ez azonban nem riasztotta vissza a vágyó fiatal>ágot, akiknek bizonyára árt egy kis eső. A jelen volt diszes hölgy közönség tudósítónknak a következők neveit feljegyezni. IJrnők: Bründl Jenőné. Huberth Andorné, Edéné, Neuhauser Imrétié, Rőder Vi Kleinig Antalué, Piacsek Gyuláné, Nyi Xammerné, Nagy Károlyné, Nagy zsárné, Pokrócz Károlyné stb. stb. i \