Pápai Hirlap – I. évfolyam – 1888.

1888-11-11 / 27. szám

egy veszélyes és nyaktörő helyet jelöl meg; a keresztet néhai Ranolder Jáuos, veszprémi püspök állíttatta fel. Badacsony ma már egy élénk pontja a Balaton vidékének. — Amint azelőtt szüretjei alkalmával a Duna mentétől óriási vendégcsoportok sereglettek össze, úgy hivatva van, jövőben a balatoni fürdőéletuek középpontjává lenni, természetesen csak akkor, ha communicatiója lesz, hogy az utazó Boglárról közvetlenül a gőzhajóval odaérhet. A mai primitív át\i\ő közlekedés csakugyan nem felel meg a modem kivánalmakuak és mellette igen veszélyes is. Nem messze Badacsonytól egy gyönyörű völgy terül el és felette egy kedvelt várrom: Szigliget. Ez folytatása azon festői szép hegyek körének, melyek a Badacsonyhoz hasonlóak és melyekhez Szent-György és Haláp, a czukorsüvegalaku guláai hegység, a Titi hegy és a lapos Csobáncz tartozik ; az utóbbi még jó karkan levő romjaival. E romok közt legszebb a sümeghi vár, mely még a Balaton vidékéhez tartozik, ámbár a tótól már meszszebb, körülbelül három órányira fekszik. Ennek szomszédságában emelkedm-k szintén a megénekelt rerei és tátikai várak. A sümegi vár egy háromszögű csúcson emelkedik, melynek egyik része Badacsonyban, a másik Keszthelyen végződik. — Keszthely városi a Balaton alsó végpontján fekszik. Egy szép mezőváros, melynek hirét Festetich György már e század elején megalapította, midőn ott az első magvar gazdasági tanintézetet „Georuicon" név alatt, nyitotta. A gazdasági középiskola még ma is fennáll, megszilárdítva és nagyobbítva, mint a haza legnépszerűbb középgazdasági iskolája. - Keszthely ékessége a nagy kastély, melyet gróf Festetich Tasiló pazarló fénynyel újra és nagyobbítva épitetett fel. Most, midőn Keszthelyt a vasút egy szárnyvonala közvetlenül a budapest-trieszti vonallal köti Össze, biztosan igen sokan meg fogják nézni a kedvezően fekvő városkát, melynek élénksége, különösen nyáron kellemesen hat a touristára. Keszthelynek is lehet majd nagy jövője, mint balatoni fürdőhelynek, annál is inkább, mivel egy fél órányi távolságban vau a „Hévvíz" uevii meleg forrás. — Ez egy tíz holdra terjedő tó, mely már számos csiiz és köszvéuyben szenvedőnek az egészségét visszaadta. Az egész fürdő csinos erdők közé van épitve, melyek hiányát a többi balatoni fürdőknél érezni lehet, miután ott még csak az utóbbi időben kezdődtek a faültetések. Hévviz jelentőségét emeli azon körülmény. hogy közelében egy hasonlíthatatlan kitti ut) tófürdő van. egy tó, melynek áldásos határát számos ideggyenge ember érzi és a mely különösen asszonyok és gyermekekre nézve bír fölötte nagy érdekkel. Ha Hévviz például egy villanyos vagy csak lóvonatu vasút által volna összekötve a várossal, akkor bizonyára látogatottsága még nagyobb lenne. Általában mindeddig csak a közlekedés hiányossága okozta a. Balatonvidék hátrnmaradottságát. Niucs más segitség, minthogy a főváros polgárai vagy esetleg idegen pénzes emberek vegyék kezükbe a dolgot, miután a balatonvidékiek mindinkább elszegényeduek. A kártékony féreg, a philloxera, tönkre teszi őket. A felső részén már egész határok vaunak megsemmisítve és a nép nem tudja, hogy sietségben mikép tudna magán segíteni. Az egyedüli kárpótlás, a gyümölcsfa-tenyésztés, sok időt igényel, melyet elvárni csak gazdag embereknek lehetséges. De meg az istenadta gyógyerejü pompás tó és ennek partján a vastartalmú, szénsavas gyógyvíz, pl. a füredi és egy meleg forrás, a keszthelyi. Ha tulajdonosuk ezeket megfelelően kiaknázná, a vidék lakói bizonyára nagyobb eredményekkel állnának szemben, mint ma. Reméljük, hogy a pompás vidék idővel j valóban egy 1 is paradicsommá válik, Magyarország legkedveltebb nyaraló negyedévé. Igaz, hogy a nyár derekán, lnvált a kánikula napjaiban a forróságot itt igen nagy, de nem elviselhetetlen, mert a tó kiegyenlíti a nagy forróság különbségeit. Bizonyos tekintetben ínég előnyösebb is, kivált az állandóan ott tartózkodónak, raiut a magas hegyvidékek, mert itt a mérsékváltozás nem oly rohamos, mint azt a nap különböző szakában a magas hegyekbea érezni. — Este a levegő enyhe és kellemes, és a hideg harmat sem kerget bennünket hajlékunkba. — De az áll, hogy a Balaton vidék május, augusztus havaíbau a legkellemt sebb. Különösen a két utolsó hónapban a levegő nagyon jó. Ez időkor az ősz csendes melaucheliája egyesítve a Balaton különös szürkéskék színével egyesítve, lelkünket csaknem ábrándossá teszi. Ezen áb rándosság élénken festi azon szép képeket, melyeket megvalósítva szeretnénk látni, hogy t. i. a Balatouvidék Magyarország legnépszerűbb és legkedveltebb villa-gyarmat i legy en. Ehhez pedig eem elég a buzgósági jóakarat, áldozatkészség és az ottaniak ügyes üzleti találékonysága, hanem egy kis adagocska hazaszeretet is kell, hogy a szépet ne meszsze távolban keressük, midőn azt itthon is találjuk. „Wozu in die Ferne schweifen, síeli das Gute liegt so uah." és pénz. Ha olyan bő termésünk lenne borban és búzában, mint amilyen bő terméssel lepett meg bennünket a kormány törvényjavaslatokban, talán még nem is panaszkodnánk ós nem törne, ki belőlünk olyan kétségbeesés hangján a keserves fájdalom, mint igy: a midőn nem látunk magunk előtt egyebet száraz pusztulásnál, és nincs is már egyebünk mint szenvedő testünk, de hát ne legyen a mienk az sem — kell katonának ! Az emberszeretet magasztos eszméjén született békének, az összes népek által bálványozott és imádott angyala ugy kívánja. Öldöklő fegyverek és romboló szerek tökóletesbitésón és föltalálásán töri a fejét a technika és kémia. A régi szerkezetű'puska golyója egyszerre csak egy ember életét fosztja meg! Automatának kell lenni a fegyvernek, amely pillanatonkint ezer és ezer szivet roncsoljon szét! Hiram Mazimnak majdan órczbeöntött szobra fölé a béke géniusza pálmakoszorut fog fölnyujtani az allegorikus csoportból. Igen, hanem ezt az angyalt csupa döggel jóllakott hiénák raja fogja körülvenni, amelyeknek véres leheletétől a megfertőzött levegő gyilkolóbb lesz minden emberi találmánynál: s megjelen majd az ördög szárnyain a kolera réme, amely sárgább lesz a melanit vakitó fényénél. Igy látjuk a jövőt ós irtózunk tőle. Az európai békekonczert lágy zenéje hiába akar bennünket csendes szendergésbe ejteni. A orkesztrumban jól látjuk mi azt a nagy dobot, amelyre ha ráütnek elvész minden egyéb zene zaja és nein hallunk majd egyebet mint dob hangját, mely hasonlít az ágyúéhoz. Sötét dillemmába vagyunk sodorva és nemzeti önállóságunk fentartására szívesen áldoztuk föl pénzünket és vérünket, ha kellett! Az 1868. XI. t. cz., mely az általános hadkötelezettség elvéből indult ki, az akkori szükségleteknek s általában a védelmi és hadügyeknek teljesen megfelelt. Azon idő óta azonban a külhatalmasságok és pedig nemcsak a nagyhatalmak, hanem a kisebb államok és a hadügyi téren rendkívül haladást tettek. Az uj törvényjavaslat szerint tehát a következő több módosítások és újítások fognak történni: I. A hadkötelezettségi kor kezdete 20 életévrői a 21 életévre tétetik át. II. A magyar korona országaira az eddigi 39552 ujoncz helyett 42711 ujoncz fog esni. III. Nemcsak a hadsereg, hanem a honvédség is elKttatik póttartalékkal. A póttartalék időszaki gyakorlatokra is bevonulni köteles. IV. Az egyéves önkéntes szolgálat kizárólag a katonai kiképzés czéljaira tartatik fenn és a tényleges szolgálat alatt az egyéves önkéntes egyetemi tanulmányait nem folytathatja. Minden egyévi önkéntes tartozik a szolgálati év végén a tiszti vizsgát letenni. Aki erre nem képes, még egy évi tényleges szolgálatot köteles teljesíteni. Az egyéves önkéntesek soraiba osztott tartalékos tisztek fegyvergyakorlatra minden évben behivhatók, Az összes egyévi önkéntesek 15% a jövőre a honvédség számára biztosíttatik. Ezek a főbb újítások, melyeket az uj törvény javaslat kilátásba helyez. A 20 éves korosztálynak a 21 évre történt áttétét a honvédelmi minister azzal indokolja, hogy a 20 éves egyén még gyenge ós fejletlen. De hát miért gyenge és fejletlen ina az ifjúság, mikor a szabadság eszméjéért küzdve ezelőtt 40 esztendővel a 16 éves ifjak is mint óriások forgatták a nehéz fegyvert és kibírtak minden testi fáradságot és egyéb nélkülözést. A mostani ifjúság testi ós szellemi fejlődését a korai gond, a megélhetésért való erős küzdelem bénítja. De nem az erős munka, hanem a rossz táplálkozás, a drága életmód. És nem az erkölcstelen életmód —- mint sokan hiszik — mert hisz azelőtt jobb dolga volü a magyarnak és többet dorbézolhatott, hanem a szegénységgel járó nélkülözések. Ha volna munkája a szegény népnek és megkereshetné a kenyeret, hogy vele táplálkozzék ós nem kellene nélkülöznie, majd erősebb lenne a generaczió! Hanem így, mikor a nép azt sem tudja, vájjon hol szerezze meg munkájaután mindennapi kenyerét és csak nap -ól napra kénytelen tengődni, természetes, hogy elcsenevészedik a poronty. Ahol azelőtt egy községben évenkint 200 darab marhát fogyasztottak, ott most alig 30-at. Ilyen viszonyok között aztán ne csodálkozzék a honvédelmi minister, ha satnyul a nép. Arra, hogy államunk létéért való küzdelemben erősek legyünk, elég energiával birunk. És az igazi béke kedvéért készek is vagyunk mindenre, csakhogy aztán egyszer már legyen meg az igazi béke, mert nyugodtan dolgozni és nyugodtan pihenni óhajt családi körében a napi munkájában kifáradt szegény nép !