Pápai Hirlap – I. évfolyam – 1888.
1888-09-23 / 20. szám
inter popula mondott beszéde is tán már bevezetést képez. A kormánynak esetleg elhalogatott eljárása a népnek szörnyebb Ítéletet vonná maga után! A magyarság küzdelme. Pápa, szept. 21. Még élénken emlékezhetünk ama küzdelemre, mely két évvel ezelőtt a pápai auth. orthodox és a felvilágosult zsidók között felmerült. Midőn a magyarságért küzdő zsidók nem tudtak az igazságnak érvényt szerezni, akkor diadalünnepet ült a fatanikusság. Azóta színleg áll az orthodox uralom és a fataniküs bigottizmuson megtörni látszik a felvilágosultság teremtő szózata: haladjunk! Minden monoton, régi, csak a hitközség élén álló vezérférfi germán szelleme kisért mindjobban s veszélyezteti anyanyelvünkön kedvesen beszélni szerető zsidóiljuságunkat. Vettük az alábbi czikket, mely nem az ellenségeskedés hangján, de a magyarosság és nemzetiség szeretete által vezérelt hangon van tartva. Neui személyes gyűlölség hangja ez, hanem a magyarosság küzdelme a pápai auth. izraelita hitközségben. Nem füzünk hozzá kommentárt. Világosan meg van írva, értsék meg azok, akiket illet. Lányának szólt a czikkiró, hogy a menye is megertse! íme a czikk: A pápai izraeliták közt uralkodó vallástalanságnak főoka, hogy az isteni tisztelet egy idegen, — a nep által nem ismert nyelven tartatik és igy niegfosztatik annak lehetőségétől, hogy lelkét, kedélyét az ájtatosság szent erzülete áthassa. Ehhez járul, hogy a pápai izraelita hitközség fiatalsága az Isten szent igéjét német nyelven hallja rabbija által hirdetni. Midőn JBreuer Salamon dr., a pápai orth. izr. hitközség által főrabbivá választatott, azon határozott feltétellel bzerződtetett és választatott, hogy két év alatt a magyar nyelvet elsajátítani és a predikacziókat magyar nyelven tartani köteles. Breuer Salamon dr. főrabbi ezen feltételnek mai napig sem felelt meg, mai napig is német nyelven tartja az egyházi beszédeket, melyeket csupán az öregek értenek, mig a tisztán mag)arajku ifjúság e német szónoklatokat sem nem érti, sem irántok nein érdeklődik. Mikép hasson tehát a főrabbi, mint első sorban hivatott hittanár, a fiatalság kedélyére, mikép ébressze a fiatal kedélyekben a vallásosság, a valláserkölcsiség érzületeit egy teljesen idegen nyelven ?! Midőn Magyarországnak legnagyobb rabbija, Löw főrabbi magyarhonba jött, mint idegen, a magyar nyeivről fogalommal sem. bírt. Törhetetlen akarattal és vasszorgalommal azonban rövid idő alatt anynyira elsajátotta a magyar nyelvet szóval és Írásban, hogy még mai napság sem múlja őt felül a magyarosságban egyetlen rabbi sem. Breuer Salamon azonban magyar születésű és magyar nyelvet értő ember, kinek anyanyelve a magyar. Ha tehát annak daczára, hogy évek hosszú során — több mint 10 éveu át Pápán elég ideje és alkalma volt a magyar nyelvet teljes tisztaságában elsajátítani; mégis a hitközség által előszabott feltétel mellőzésével máig is német nyelven tartja az egyházi beszedeket: ugy ezen sajnos körülmény csak a mellett bizonyít, hogy a főrabbinak a magyarnyelv Hekuba, hogy előtte a pápai izr. ifjúság vallásos érzülete mellékes dolog, hogy neki-elegendő fanaticus testőrségének tetszése, hogy neki csupán az a hivatása, hogy nálunk germát; szellemet neveljen és ápoljon, és hogy a pápai izr. hitközségben a magyar predicatió ismeretlen valami maradjon. De nem oda Buda! Mert jegyezze meg magának Breuer Salamon főrabbi ur, hogy a magyar nyelvhez és ahhoz, hogy Magyarhonban, magyar hitközségben, magyarajku hívőkhöz magyar predicatió intéztessék, ahhoz másnak is van hozzászólása és mindaddig, mig a pápai orth. izr. hitközségben német ajkú főrabbi német nyelven predicál, mindaddig kötelességüknek fogják tartani, dr. Breuer íSalamon ur német schulvereinos igyekvéseit kíméletlenül leálczázni és ostorozni. Német, horvát, oláh, szerb, tót falvakban magyar papoknak sikerült magyar egyházi beszédek által a magyar nyelvet terjeszteni. Csak a tisztán magyar ajkú pápai orth. izr. bitközségben lenne lehetetlen egy német schulvereinos főrabbi magyarellenes törekvéstit meghiúsítani ? ? Akarjuk hinni, hogy e felszólalásunknak meg lesz a kellő hatása; ellenkező esetben síkra szállunk és addig küzdünk a magyar ige mellett, mig törekvésünket siker koronázza. Makkabáus. Városi közgyűlés. — Eredeti tudósítás. — Pápa, szeptember 19. Alig pihente ki Osvald Dániel bátyánk szabadságideje alatt az évi munka fáradalmait, összehívott egy városi közgyűlést, mert hát rosszul ütött be a vadász idény s a tanácsteremben sokkal jobban lehet czélt találni s az ilyenek özönében sohasem lő a polgármester — bakot. Sokat húzták — halasztották ezt a közgyűlést. Szombaton zsidó polgártársainknak hoszszu napjok volt, el kellett halasztani. Hétfőn Tisza-bankett volt, ismét nem lehetett megtartani. Eltolatott szerdára, mert három a magyar-igazság. És épen ezért nem akarták tovább halasztani. Pedig ugyancsak lett volna rá ok. Húszon.Öt képviselő volt jelen a költségvetési tárgyaláson. Szerencsétlen szám, s mintha csak a közöny megérdemelt büntetése kísértene. Lapunk más helyén tesszük bírálat tárgyává a hallatlan esetet, most csak a közgyűlés lefolyásának egyszerű regisztrálására szorítkozunk. Osvald Dániel polgármester délután 3 órakor a gyűlést megnyitja s a jegyzőkönyv hitelesítésére Voyta József, Szokoly Ignácz, Iognár Gábor, Löwy László dr. ós Vajdits Károly városi képviselőket kéri fel. Az előző gyűlés jegyzőkönyvét Nagy Boldizsár lemorzsolva, azt minden megjegyzés nélkül hagyták helyben. Mielőtt a tárgysorozat megvitatásához kezdettek volna, Löwy László dr. városi képviselő interpellácziót intéz a polgásmesterhez aziránt, hogy van-e tudomása arról, miszerint városunkban egy vállalkozó czukor gyárat akar felállítani, Osvald polgármester azt válaszolja, hogy ámbár Fack Károly vállalkozóval itt idozése alatt találkozott, sem tőle, sem mástól a kérdéses ügyben éltesülést nem nyert, de megnyugtathatja a képviselőséget, hogy arról tudomást fog szerezni és a v áros érdekében szükséges lépéseket megteen&i. Horváth Lajos városi képviselő azt ajáulja, hogy a városi regále jog megóvása érdekében kiküldött és memorandum elkészítésével megbízott bizottság, előzetesen, még mielőtt a regale jog megváltás a képviselőházban tárgyalásra kerül, adjon be egy kérvényt a ministeriumhoz. Az indítvány elfogadtatott és a kérvény benyújtása határozatba ment. Ezután következett a valódi tárgysorozat. A jövő esztendőre előirányzott költségvetés mennyiségében nem változott és egészben véve helyben hagyatott. Az ellenzék részéről Szokoly Ignácz vett élénk részt a vitában. Rámutatott a felesleges terhekre. Kérdezte, hogy hova tették a pénzt, melyet az első öntözőkocsira felvettek. Miért veszik fel ismét? Felhívta a figyelmét a polgármesternek, hogy a tanonczszabadítás szabályszerű eszközlésekor 3—400 frt. jövödelme van a városnak. Hol van ez az összeg bevezetve? Rámutatott továbbá ama jogtalanságra, mely abban culminal, hogy a marhalevél lópasszus költségei azokon hajtatik be, akik földadót nem fizetnek, mert azzal nem rendelkeznek. Pedig leginkább azoknak van szarvasmarhájuk, kik földbirtokkal is bírnak. (Hát a kutyaadó, melynek jövedelmét szintén a közpénztárba kell átszármaztatni, miért nincs a költségvetés jövedelmi kimutatásábau? Szerk.) Beszélt még Boguár Gábor képviselő, ki négy izben tett kifogást a költségvetés ellen. Hozzá szólottak továbbá Hanauer és Vajdits városi képviselők is. A kimutatás szerint 67337 forint kiadásunk lesz, mely összegből 35195 frtot pótlék által kell fedeznünk és pedig 93476 írt 37 kr. összes adó után 33 5/ 1 0 % pótlékkal, 13814 frt 54 kr. földadó után 2% pótlékkal, 79323 frt 13 kr. házkereset adó után 5% pótlékkal, vagyis jövedelmünk minden egyes forintjából 40 5/ 1 0 krajczárt a városi terhek fedezésére kell fordítanunk. A város adósságának konvertálására kiküldött bizottság ez ügyben ujabb vélemény nyomozás tételére hivatott fel és jgyszersmind megkerestetett az iránt, hogy a kamatláb leszállítása ügyében is tegyen lépéseket. Ezúttal örömmel konstatálhatjuk, hogy hirlapunk leleplezései a pápai tébolyda ügyében, a városi képviselő urak által fontolásra vétettek s midőn a költségvetés tárgyalásakor felmerült a veszprémmegyei pápai tébolyda ügye, határozatba ment, hogy a tébolydának mostani primitív elhagyatott állapotából való felemelésére és annak egy közkórházzal való összekötése ügyében a város lépéseket .teend. A kereskedelmi iskola fentartási költsége 995 frtba állapíttatott meg. Az ipar és kereskedelmi iskola-szolga fizetése 120 frtról 150 re emeltetett fel. A kövezet- és vasúti vámszedési engedély megújításának kérvénye a megy egy üléshez felterjesztetni rendeltetett. A légszesz világításra vállalkozott Eggelsz-féle visszamaradt óvpénzbol még rendel-
