Pápai Hírlap – XLI. évfolyam – 1944.

1944-11-18 / 47. szám

Minden gazdának kötelessége minél előbb elvégezni az őszi vetést. Az őszívetések megkezdésének és bevég­zésének időpontja az utóbbi évek folyamán meglehetősen eltolódott. Azelőtt a gazdák főleg a különféle [legyek és egyéb kártevők miatt kezdték meg a búza vetését az egyébként kí­vánatos időpontnál későbben. Az utóbbi évek­ben azonban a sok őszi csapadék, majd a nyári szárazság miatt, a szokásos és kívánatos időpontnál későbben kerül a búza a földbe. Az idén a rendkívüli időjárási viszonyok, az aratás, a betakarítás és cséplés időpontját he­tekkel eltolták és természetesen késleltetően hatottak a háborús viszonyok következményei is. Ezek a tényezők mind meglassították az Őszi vetési munkálatok megkezdését és kellő időben való bevégzését. Az ország életfontosságú érdeke azonban, hogy minden gazda a lehető legrövidebb időn belül — ha még eddig nem tette volna — el­végezze az őszi vetést. Az idejében elvetett őszi gabona jobban megerősödve, kellőképen megbokrosodva megy a télbe és könnyebben elviseli az időjárás ké­sőbbi viszontagságait. Arra is gondolni kell a gazdának, hogy gyenge vetések tavaszi felerő­sítéshez a háborús okok miatt nem lehet mű­trágyára számítani. Mindezek alapján illetékes helyen nyomatékosan felhívják a gazdákat, hogy az őszi vetést minél előbb végezzék el. Leventéink újra munkába álltak a fegyveres nemzet győzelméért. A Levente Hírközpont jelenti: A leventeparancsnokságoknak kiadott ren­deletek értelmében a leventék segédkeznék a honvédség alakulatai részére szükséges kü­lönleges téli felszerelés, ruházat egy részének 1 társadalmi uton való gyűjtésénél. A gyűjtés lefolytatásával főleg a II. korcsoportbeli és az tennél fiatalabb leventéket bizák meg első­sorban, akik még légó szolgálatra nincsenek igénybevéve. A Hazánk létéért hősiesen harcoló hon­védségünk ezúton való megsegítésében, a test­vér leventeintézmény bajtársi szellemének most is ragyogó példáját fogja mutatni. A nyersbőr kidolgozásához szükséges cser­zőanyagok, így a lucfenyő és tölgyfakéreg be­szerzése az erdélyi háború miatt nehézségbe ütközik, ezért minden tannintartalmu anyag­nak, így elsősorban a gubacsnak az öSzegyűj­tése elsőrendű honvédelmi és nemzetgazda­sági érdek. A katonai szolgálatra bevonult, az állami munkára és a hadiipar céljaira igénybevett munkaerők helyett a gyűjtés munkájának el­végzése a magyar ifjúság hazafias kötelessége. A gyűjtéssel foglalkozó leventék e munkájuk­kal keresethez is jutnak, mert az öszegyűj­tött gubacsért teljes egészében megkapják a hatóságilag megállapított beváltási árat. A Leventeegyesületek Országos Központja felhívja az összes leventeparancsnokságokat, leventetiszteket és leventeegyesüle{eket, hogy mindazokon a helyeken, ahol tölgyfaerdők vannak, tehát ahol a gubacs eredményes gyűj­tése biztosítható, a gyűjtést azonnal iszer­vezzék meg. f Egyes leventeszervezetek által összegyűj­tött gubacs vasúti kocsikon és teherautókon való elszállítása bíztosítva van. A legtöbb helyen az összegyűjtött gubacsnak a levente­szervektől való átvételét a Magyar Bőripari Nyersanyagbeszerző és Elosztó rt. megbízottja végzi és annak elszsállításáról gondoskodik. Ebben az új munkakörben leventéink újra meg fogják mutatni, hogy méltó fiai a harcos magyar nepnek, és minden erejüket latba­vetik egyelőre ugyan még csak itthon is a végső győzelemért. (LHK). — Felülfizetések. A mult számunkban közölt hírhez kiegészítésül közöljük, hogy felül­fizetéseiket az első honvédesí alkalmával, a Vöröskereszt katonakórház Bajtársi Szolgálata vezetőségéhez eljuttatták még: Hamuth János, 20*50, N. N. 6-60 N. N. 6- dr. Pongrácz József 5'— pengőt.— A nemes célra szánt fe­lülfizetésekért a vezetőség ez úton is hálás kö­szönetét nyilvánítja. Nyilaskeresztes Fart Hungarista Mozgalom városi és járási új hivatali helyisége: Pápa, Szent Imre Herceg Főíér 25. sz. Telefon: 1785. Vigyázz, az ellenség mindent hall. Két magyar parasztfiú egy kukoricásban három" ellenséges ejtőernyős ügynököt fogott el. Az ügynököknél a csendőrség magyar ka­tonai iratokat, hamis magyar pénzt, és rö­vidhulámu rádiókészüléket talált. Hányszor olvastunk ehhez hasonló hírt a napilapokban. Elolvastuk és egyszerűen napirendre térünk felette. Képzeljük pedig* csak el, mit jelentett volna, ha a három ellen­séges ügynök iratokkal, pénzzel és elsősorban rádióleadójukkal bejuthat valamely magyar ipari központba. Kémjelentéseikből mekkora hát­rány származhatott volna honvédelmünkre és egyben az egész országra. Hány meg hány ilyen hamisított irattal ellátott ellenséges ügy­nök működhetik jelenleg is hazánk területén? Sohasem |tudhatjuk, hogy ki hallgatja ki bizalmas beszélgetésünket. Hányszor megtörténik, hogy közvetlen kör­nyezetünkben elmeséljük, mi mindent teszünk a honvédelem érdekében és ugyanakkor nem gondolunk arra, hogy a hátunk mögött esetleg az ellenség hallgatózik és a legapróbb hírből igen fontos értesülést szerezhet. A fölösleges fecsegés a vasúti fülkében, saját üzemünkben és esetleg otthonunkban is ellenséges ügynö­kök fülébe juthat, Mert az ellenség mindenütt jelen lehet, figyelmesen hallgatózik, fülét he­gyezi és mohón les a legjelentéktelenebb adatra is. Nem ismerjük őt és így gyakran bizalmunk­kal is megajándékozzuk és azt a kiválóan ki­képzett ellenséges ügynókók hasznosan kama­toztatják. De nemcsak a polgárség részére fon­tos a hallgatás, hanem még jelentősebb követ­kezmény és parancs a katonák számára: ne fecsegj! Valljuk be őszintén, hogy nem mindig tartjuk meg szigorúan ezt a parancsot. Ha vo­naton utazunk, merőben ismeretlen emberekkel, anélkül, hogy előzetesen megfontolnék, társal­gásoa elegyedünk. Elfecsegjük, hogy innen ide, meg ide helyeztek át, ez vagy arnaz a hadosztály ellentámadása ebbe és ebbe a térségbe helye­ződött át. Nemcsak aí egyszerű honvéd, hanem néha a tiszt is, sőt néha a törzstiszt is meg­nyilatkozik illetéktelenek előtt bizonyos katonai vonatkozású dolgokról. Mindig arra gondol­junk ilyenkor, hogy már számtalan ellenséges ügynököt tartóztattak le, akik gyakran német vagy magyar tábornoki egyenruhában álcázták el magukat. Vigyázz tehát, az ellenség mindent hall, mindent lát. Az öntudatos katonának, az ön­tudatos polgárnak, aki hazáját szereti, egyetlen kötelessége lehet: hallgatni mindenről, ami el­lenségeinknek gazdasági vagy katonai szem­pontból hasznos lehet. — A honvédelmi munkára igénybe­vett leventékről minden tekintetben gon­doskodnak. A Levente Hírközpont jelenti: A honvédelmi miniszter az iparügyi miniszterrel egyetértve rendeletben kötelezi a hadiüzemeket, hogy a hozzájuk bevonuló 18 éves leventékből zárt munkásalakulatokat szervezzen és a meg­hagyott üzemi alkalmazottakból gondoskodjék a parancsnoki személyzetről. Úgyancsak az üzemek gondoskodnak az alakulatok elhelyezé­séről, élelmezéséről és egyéb ellátásáról. Az ilyen módón alakított munkásegységek vállala­tok levente csapatában kötelesek a rendes heti leventefoglalkozáson résztvenni, szabadidejük felhasználásáról pedig a vállalat levente egye­sületének kell gondoskodnia. A honvédelmi miniszter rendelete értelmében a 18 éves ifja­kat, akiket honvédelmi munkára vettek igénybe szabad idejükben a magyar nemzeti eszme és a magyaros szórakozás szellemében foglalkoz­tatják. így elérik, hogy a fiúkban a munka­szereteten kívül beleneveljék a bajtársiasság, becsületesség öntudatát. (LHK) V Eles szemmel — éles nyelven. (51.) Most, amikor oly sok veszedelem és pusztítás fenyegeti a családot, ezen belül pedig a tagokat, égetően szükség van a családvéde­lemre. Amikor az egyke veszedelme és a há­ború pusztításai hatalmas rendeket vágnak a jövő reménységének soraiban, csak a legna­gyobb helyesléssel üdvözölhetünk minden egy­házi, politikai és' társadalmi megmozdulást, amely a családvédelmet fölkarolja és a veszte­ségek utánpótlásáról óhajt gondoskodni. Ennek a védelemnek gyökerei azonban kell, hogy az ifjú szívek mélyén fakadjanak. Kell, hogy meg­erősödjenek, hogy őszinték és igazak legyenek. Ehhez pedig idő kell. idő, amely alatt a háza­sulandók szerelme elmélyül, elhatározása ko­moly lesz, akarata egy életre szóló házasság­ban teljesedik ki . . . Nincs igaza tehát annak a hirlapközleménynek, amelyet nemrég meg­döbbenve olvastunk, hogy „kössön az ifjúság iram-házasságot, akkor meg lesz a succres­cencia". Azzal indokolja felfogását, hogy az élet s főleg az idegháború gyors iramában nincs időnk sokat meditálni. Családot kell ala­pítani és akkor. . . Nos akkor ? Kérdezzük mi. Boldog lesz a magyar?? Összetéveszti a me­rész újító és tanácsadó a családi élet szerelmét a szabadszerelemmel. Nem gondolja ifjú bará­tunk, hogy az ő elmélete éppen ellenkező ered­ményt váltana ki ? Honnan is gondolná, hiszen ő még semmiről sem mondott le! Nem hozott áldozatot! Bizony, bizony az iram-házasság szükségtelen rossz amely előbb-utóbb (de in­kább előbb) válásra vezet. Vagy ez a család­és gyermekvédelem ? (52.) Furcsa helyzetet teremtett a mene­kültek Pápára érkezése, városunkban-való lete­lepedése és házainkban való lakásfoglalása. Városunk lakossága mindig híres volt őszinte vendégszeretetéről és most is tárt karokkal fo­gadja szerencsétlen menekült testvéreinket. Meg­osztja vele szobáit, konyháját, sőt — amennyi­ben módja van, éléskamráját is. 'Ezzel szemben nem vár mást a vendégtől, mint barátságos megértést és a vendéglátónak kijáró emberséges tiszteletet. Jól tudjuk, hogy más vidékeken más vérmérsékletű, más mentalitású emberek élnek, azt is jól tudjuk és méltányoljuk, hogy a me­nekültek jelen szörnyű helyzetükben idegeseb­bek, mint mi. Megértés, szeretet és magyar barátság fakadjon az itteni tartózkodástokból, drága me­nekült testvéreim! Csak panasz ne!! Kunt AiZTALÓiííZEEnE Pápa, Jókai-utca 57. Telefon 1672 ÉpüleímMinlüálc JZutormunkáK FamegmunKálás HAJÓPADLÓKÉS^ITÉS Ujvárossy István nagybérlőt, vagy nejét (Csobajról) felhívjuk, hogy saját érdekükben címüket tudassák, vagy a részükre szóló levelet vegyék át az alábbi valamelyik címen: Budapest, V., Pannonia-u. 13., vagy Kőszeg, Kálvária-u. 43. Szabó Miklós.

Next

/
Thumbnails
Contents