Pápai Hírlap – XLI. évfolyam – 1944.
1944-11-18 / 47. szám
Minden gazdának kötelessége minél előbb elvégezni az őszi vetést. Az őszívetések megkezdésének és bevégzésének időpontja az utóbbi évek folyamán meglehetősen eltolódott. Azelőtt a gazdák főleg a különféle [legyek és egyéb kártevők miatt kezdték meg a búza vetését az egyébként kívánatos időpontnál későbben. Az utóbbi években azonban a sok őszi csapadék, majd a nyári szárazság miatt, a szokásos és kívánatos időpontnál későbben kerül a búza a földbe. Az idén a rendkívüli időjárási viszonyok, az aratás, a betakarítás és cséplés időpontját hetekkel eltolták és természetesen késleltetően hatottak a háborús viszonyok következményei is. Ezek a tényezők mind meglassították az Őszi vetési munkálatok megkezdését és kellő időben való bevégzését. Az ország életfontosságú érdeke azonban, hogy minden gazda a lehető legrövidebb időn belül — ha még eddig nem tette volna — elvégezze az őszi vetést. Az idejében elvetett őszi gabona jobban megerősödve, kellőképen megbokrosodva megy a télbe és könnyebben elviseli az időjárás későbbi viszontagságait. Arra is gondolni kell a gazdának, hogy gyenge vetések tavaszi felerősítéshez a háborús okok miatt nem lehet műtrágyára számítani. Mindezek alapján illetékes helyen nyomatékosan felhívják a gazdákat, hogy az őszi vetést minél előbb végezzék el. Leventéink újra munkába álltak a fegyveres nemzet győzelméért. A Levente Hírközpont jelenti: A leventeparancsnokságoknak kiadott rendeletek értelmében a leventék segédkeznék a honvédség alakulatai részére szükséges különleges téli felszerelés, ruházat egy részének 1 társadalmi uton való gyűjtésénél. A gyűjtés lefolytatásával főleg a II. korcsoportbeli és az tennél fiatalabb leventéket bizák meg elsősorban, akik még légó szolgálatra nincsenek igénybevéve. A Hazánk létéért hősiesen harcoló honvédségünk ezúton való megsegítésében, a testvér leventeintézmény bajtársi szellemének most is ragyogó példáját fogja mutatni. A nyersbőr kidolgozásához szükséges cserzőanyagok, így a lucfenyő és tölgyfakéreg beszerzése az erdélyi háború miatt nehézségbe ütközik, ezért minden tannintartalmu anyagnak, így elsősorban a gubacsnak az öSzegyűjtése elsőrendű honvédelmi és nemzetgazdasági érdek. A katonai szolgálatra bevonult, az állami munkára és a hadiipar céljaira igénybevett munkaerők helyett a gyűjtés munkájának elvégzése a magyar ifjúság hazafias kötelessége. A gyűjtéssel foglalkozó leventék e munkájukkal keresethez is jutnak, mert az öszegyűjtött gubacsért teljes egészében megkapják a hatóságilag megállapított beváltási árat. A Leventeegyesületek Országos Központja felhívja az összes leventeparancsnokságokat, leventetiszteket és leventeegyesüle{eket, hogy mindazokon a helyeken, ahol tölgyfaerdők vannak, tehát ahol a gubacs eredményes gyűjtése biztosítható, a gyűjtést azonnal iszervezzék meg. f Egyes leventeszervezetek által összegyűjtött gubacs vasúti kocsikon és teherautókon való elszállítása bíztosítva van. A legtöbb helyen az összegyűjtött gubacsnak a leventeszervektől való átvételét a Magyar Bőripari Nyersanyagbeszerző és Elosztó rt. megbízottja végzi és annak elszsállításáról gondoskodik. Ebben az új munkakörben leventéink újra meg fogják mutatni, hogy méltó fiai a harcos magyar nepnek, és minden erejüket latbavetik egyelőre ugyan még csak itthon is a végső győzelemért. (LHK). — Felülfizetések. A mult számunkban közölt hírhez kiegészítésül közöljük, hogy felülfizetéseiket az első honvédesí alkalmával, a Vöröskereszt katonakórház Bajtársi Szolgálata vezetőségéhez eljuttatták még: Hamuth János, 20*50, N. N. 6-60 N. N. 6- dr. Pongrácz József 5'— pengőt.— A nemes célra szánt felülfizetésekért a vezetőség ez úton is hálás köszönetét nyilvánítja. Nyilaskeresztes Fart Hungarista Mozgalom városi és járási új hivatali helyisége: Pápa, Szent Imre Herceg Főíér 25. sz. Telefon: 1785. Vigyázz, az ellenség mindent hall. Két magyar parasztfiú egy kukoricásban három" ellenséges ejtőernyős ügynököt fogott el. Az ügynököknél a csendőrség magyar katonai iratokat, hamis magyar pénzt, és rövidhulámu rádiókészüléket talált. Hányszor olvastunk ehhez hasonló hírt a napilapokban. Elolvastuk és egyszerűen napirendre térünk felette. Képzeljük pedig* csak el, mit jelentett volna, ha a három ellenséges ügynök iratokkal, pénzzel és elsősorban rádióleadójukkal bejuthat valamely magyar ipari központba. Kémjelentéseikből mekkora hátrány származhatott volna honvédelmünkre és egyben az egész országra. Hány meg hány ilyen hamisított irattal ellátott ellenséges ügynök működhetik jelenleg is hazánk területén? Sohasem |tudhatjuk, hogy ki hallgatja ki bizalmas beszélgetésünket. Hányszor megtörténik, hogy közvetlen környezetünkben elmeséljük, mi mindent teszünk a honvédelem érdekében és ugyanakkor nem gondolunk arra, hogy a hátunk mögött esetleg az ellenség hallgatózik és a legapróbb hírből igen fontos értesülést szerezhet. A fölösleges fecsegés a vasúti fülkében, saját üzemünkben és esetleg otthonunkban is ellenséges ügynökök fülébe juthat, Mert az ellenség mindenütt jelen lehet, figyelmesen hallgatózik, fülét hegyezi és mohón les a legjelentéktelenebb adatra is. Nem ismerjük őt és így gyakran bizalmunkkal is megajándékozzuk és azt a kiválóan kiképzett ellenséges ügynókók hasznosan kamatoztatják. De nemcsak a polgárség részére fontos a hallgatás, hanem még jelentősebb következmény és parancs a katonák számára: ne fecsegj! Valljuk be őszintén, hogy nem mindig tartjuk meg szigorúan ezt a parancsot. Ha vonaton utazunk, merőben ismeretlen emberekkel, anélkül, hogy előzetesen megfontolnék, társalgásoa elegyedünk. Elfecsegjük, hogy innen ide, meg ide helyeztek át, ez vagy arnaz a hadosztály ellentámadása ebbe és ebbe a térségbe helyeződött át. Nemcsak aí egyszerű honvéd, hanem néha a tiszt is, sőt néha a törzstiszt is megnyilatkozik illetéktelenek előtt bizonyos katonai vonatkozású dolgokról. Mindig arra gondoljunk ilyenkor, hogy már számtalan ellenséges ügynököt tartóztattak le, akik gyakran német vagy magyar tábornoki egyenruhában álcázták el magukat. Vigyázz tehát, az ellenség mindent hall, mindent lát. Az öntudatos katonának, az öntudatos polgárnak, aki hazáját szereti, egyetlen kötelessége lehet: hallgatni mindenről, ami ellenségeinknek gazdasági vagy katonai szempontból hasznos lehet. — A honvédelmi munkára igénybevett leventékről minden tekintetben gondoskodnak. A Levente Hírközpont jelenti: A honvédelmi miniszter az iparügyi miniszterrel egyetértve rendeletben kötelezi a hadiüzemeket, hogy a hozzájuk bevonuló 18 éves leventékből zárt munkásalakulatokat szervezzen és a meghagyott üzemi alkalmazottakból gondoskodjék a parancsnoki személyzetről. Úgyancsak az üzemek gondoskodnak az alakulatok elhelyezéséről, élelmezéséről és egyéb ellátásáról. Az ilyen módón alakított munkásegységek vállalatok levente csapatában kötelesek a rendes heti leventefoglalkozáson résztvenni, szabadidejük felhasználásáról pedig a vállalat levente egyesületének kell gondoskodnia. A honvédelmi miniszter rendelete értelmében a 18 éves ifjakat, akiket honvédelmi munkára vettek igénybe szabad idejükben a magyar nemzeti eszme és a magyaros szórakozás szellemében foglalkoztatják. így elérik, hogy a fiúkban a munkaszereteten kívül beleneveljék a bajtársiasság, becsületesség öntudatát. (LHK) V Eles szemmel — éles nyelven. (51.) Most, amikor oly sok veszedelem és pusztítás fenyegeti a családot, ezen belül pedig a tagokat, égetően szükség van a családvédelemre. Amikor az egyke veszedelme és a háború pusztításai hatalmas rendeket vágnak a jövő reménységének soraiban, csak a legnagyobb helyesléssel üdvözölhetünk minden egyházi, politikai és' társadalmi megmozdulást, amely a családvédelmet fölkarolja és a veszteségek utánpótlásáról óhajt gondoskodni. Ennek a védelemnek gyökerei azonban kell, hogy az ifjú szívek mélyén fakadjanak. Kell, hogy megerősödjenek, hogy őszinték és igazak legyenek. Ehhez pedig idő kell. idő, amely alatt a házasulandók szerelme elmélyül, elhatározása komoly lesz, akarata egy életre szóló házasságban teljesedik ki . . . Nincs igaza tehát annak a hirlapközleménynek, amelyet nemrég megdöbbenve olvastunk, hogy „kössön az ifjúság iram-házasságot, akkor meg lesz a succrescencia". Azzal indokolja felfogását, hogy az élet s főleg az idegháború gyors iramában nincs időnk sokat meditálni. Családot kell alapítani és akkor. . . Nos akkor ? Kérdezzük mi. Boldog lesz a magyar?? Összetéveszti a merész újító és tanácsadó a családi élet szerelmét a szabadszerelemmel. Nem gondolja ifjú barátunk, hogy az ő elmélete éppen ellenkező eredményt váltana ki ? Honnan is gondolná, hiszen ő még semmiről sem mondott le! Nem hozott áldozatot! Bizony, bizony az iram-házasság szükségtelen rossz amely előbb-utóbb (de inkább előbb) válásra vezet. Vagy ez a családés gyermekvédelem ? (52.) Furcsa helyzetet teremtett a menekültek Pápára érkezése, városunkban-való letelepedése és házainkban való lakásfoglalása. Városunk lakossága mindig híres volt őszinte vendégszeretetéről és most is tárt karokkal fogadja szerencsétlen menekült testvéreinket. Megosztja vele szobáit, konyháját, sőt — amennyiben módja van, éléskamráját is. 'Ezzel szemben nem vár mást a vendégtől, mint barátságos megértést és a vendéglátónak kijáró emberséges tiszteletet. Jól tudjuk, hogy más vidékeken más vérmérsékletű, más mentalitású emberek élnek, azt is jól tudjuk és méltányoljuk, hogy a menekültek jelen szörnyű helyzetükben idegesebbek, mint mi. Megértés, szeretet és magyar barátság fakadjon az itteni tartózkodástokból, drága menekült testvéreim! Csak panasz ne!! Kunt AiZTALÓiííZEEnE Pápa, Jókai-utca 57. Telefon 1672 ÉpüleímMinlüálc JZutormunkáK FamegmunKálás HAJÓPADLÓKÉS^ITÉS Ujvárossy István nagybérlőt, vagy nejét (Csobajról) felhívjuk, hogy saját érdekükben címüket tudassák, vagy a részükre szóló levelet vegyék át az alábbi valamelyik címen: Budapest, V., Pannonia-u. 13., vagy Kőszeg, Kálvária-u. 43. Szabó Miklós.