Pápai Hírlap – XLI. évfolyam – 1944.

1944-11-04 / 45. szám

Tp. Tek. Főiskolai Könyvtár Ref. Főiskola. Helyben. RLAP E6JELBNIK MINÖBM SZOMBATON Szerkesztőség: Levente-utca22.szám Kiadóhivatal: Anna-tér 2. szám A kiadóhivatal telefonszáma: 17-58. Főszerkesztő : SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő : SÁNDOR PÁL. Előfizetés V

4 évre 3 60. Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek Kiss Tivadar könyvkereskedésében. BBRÍ A jelenlegi helyzet nyitja. Politikai és katonai szakértők egyhangú véleménye szerint >ennek a jelenlegi háborúnak politikai és katonai válsága 1944 őszére esik. Ellenségeink nagy anyagfölényük minden dühével vetik magukat a védővonalakra és megkísérlik feltörni őket. Korántsem olyan döntő jelentőségű tehát az, hogy bizonyos frontszakaszon még ily fontos térségek föladására kényszerítenek bennünket, mint az, hogy sikerüí-e vájjon az ellenségnek küzdő kötelékeinket szétverni? Mert ez a reánk kényszerített háború bizony az életünkért folyik. Kilátásait sem térbeli, hanem katonai adottságok alapján kell méricskélnünk. Ezt ellenségeink éppen olyan jól tudják, mint mi; ezért kísérelik meg újra és újra harcoló kötelékeinket elvágni és ezáltal a katonai erőtérből kikapcsolni. Ez a tény éppen annyi veszélyt, mint új lehetőséget rejt méhében. Ha sikerül nekünk nagyjából meghiúsítani az ellenség igyekezetét, akkor nemsokára gyaníthatólag teljesen új háborús helyzet előtt állunk majd. Mind az angolok, mind az amerikaiak, mind pedig szovjeték versenyfutásba kezdettek az idővel. Minden körülmények között még az ősszel számukra kedvezően be akarják fejezni ezt a háborút, m

:ár csak azért is, mert különben az ellenséges tábort egyre inkább megbontó politikai konflikíusanyag idő előtt és veszélyes módon gyullad meg. Ezen tűlmenőleg félnek az új fegyverektől éppen úgy, mint fegyverkezési és emberpotenciáílünk folyamatban lévő, akkor majd súlyosan latba eső megnövelésétől. Egyáltalán nem olyan tehát a helyzet, mintha ők annyi időt hagyhatnának maguknak, amennyit épen jónak látnak. Ellenkezőleg, ha a fejlődés egy bizonyos pontot elér, megint a mi győzelmi; kilátásaink és esélyeink kezdenek el majdi fokozódni. Ezt \a pontot pedig minden körülmények között el kell érnünk. A jelenlegi háborús helyzetnek, valamint sokrétű erőfeszítésünknek ez a nyitja. Ezért a politikaif és katonai hadvezetés minden szakaszán férfiasan kell szembeszállanunk az ellenség nagy rohamának. (Q.) Gróf Pálffy Fidél földmívelésügyi miniszter rádióbeszédében különösen a következőkre hívta fel a magyar gazdák figyelmét. — Történelmünknek új korszaka kezdődött — mondotta a miniszter —• az október 16-iki nemzetiszocialista forradalom lángralobbanásával. — Amikor az államügyek ideiglenes 'vezetésével jnegbízott Szálasi Ferenc miniszH terelnök engem bízott meg a földmívelésügyi minisztérium vezetésével, tisztában voltam a mezőgazdasági termelés irányításával és megszervezésével járó feladatom súlyosságával, mégis örömmel vállaltam, 'mert szilárd a hitem és meggyőződésem, hogy közös akarattal legyőzzük a legnagyobb nehézséget is. A miniszter ezután hangsúlyozta, hogy a gazdáknak és a fmező^azdasá^gi munkásoknak a feladata az őszi munkák haladéktalan elvégzése „mert csak ezzel biztosíthatjuk a honvédségnek é§ a népnek az élejmez^é^ét. A háború az őszi vetések elvégzésénél bizonyos késedelmet okozott. A miniszter felhívja ezért a gazdák fjgyelméj^ hogy az pszi vetését minden gazda éjt nappallá téve siessen elvégezni. Kívánatos, hogy a Dunántúlon és a Kisalföldön a lehetőséghez képest több oszibúzát vessenek, mint más evben. Feltétlenül fenn kell tartani az ipari növényeknek a múltban kötelezően elrendelt vetésterületét^ sőt főképpen a rostnövényeknél a termelést a lehetőségig még ki is kell terjeszteni. Minden magyar gazdának legelső köte^ lessége a vetőmagról való gondoskodás. Az őszi búzavetés pótlása és kiegészítése céljából őrizzék meg a gazdák a tavaszbúzájukat, mert annak vetőmagjára tavasszal nagy szükség* lesz. A tavaszbúza beőrlését a miniszter megtiltja. A minjszter ezután a menekültek elhelyezésére és foglalkoztatására liívja fel a gazdák figyelmét, hangsúlyozva, hogy ne várjanak .kormányzati intézkedést, hanem magánmeg

tállapodással egyezzenek mleg a menekültekkel, alkalmazzák őket megfelelő munkabérért, vegyék bgrbe fogataikat, állataikat. A tenyészállatokat, a veszélyeztetett területekről az ország biztosabb vidékén kell elhelyezni, Az értékes törzsállománvt feltétlenül meg kell menteni. A miniszter elvárja a dunántúli és kisalföldi gazdaközönségtől/hogy az oda menekített tenyészállatok megmentését a legnagyobb megértéssel segítse elő. A miniszter ezután a mezőgazdasági cselédek és munkások szociális jpléte biztosításának nagy jelentőségére hívja fel a gazdaközönség figyelmét. Ebben a tekintetben a kormányzat igyekszik minden támogatástmeg'adni. — Őszintén bele kell tekintenünk a valóságba, hogy hibáinkat belátva, a jövőt, a mult kárán okulva, jobban munkálhassuk. Valljuk be, hogy a gyászosan letűnt rendszer nehéz lidércnyomásként feküdte meg a lelkeket. A minden vonalon való bizonytalanságnak es erőtlten küzködésnek a nagy néprétegeknél, akiket tudatosan politikai vakságban tartottak, reménytelen csüggedés volt a vége és ez a föld népének egy részénél is erősen mutatkozott. Ezeknek az időknek vége és ennek eredményeként most már más lesz a magyarság lelkiereje is. Amikor ugyanis hat éve a legkeményebb katonai és Jermelési harcban álló népek tartalékaikat vetik be a végküzdelembe, akkor mi most lépünk be friss erőnkkel, újjászületett lélekkel és abban a tudatban, hogy a német szövetségesünkkel való közös győzelemnek most már részesei lehetünk mi is. E győzelemhez mindnyájunk teljes erőfeszítése kell. A katonáé, a földnek és az iparnak munkásáé egyaránt. Tudom, hogy ez meg is lesz, különösen meg lesz a magyar! föld népében, mely réges-régen ott állt 12 évvel ezelőtt fenntartás nélkül és mindenét feláldozva a nyilaskeresztes zászlók alatt. A Mindenható meg' fogja áldani egy kemény nép becsületes élniakarását és ha önmagunkon segítünk, az Isten is megsegít.' (F. S. Sz.) Nyilaskeresztes Párt Hungarista Mozgalom városi és járási új hivatali helysége: Pápa, Szent Imre Herceg Főtér 25. sz. Telefon: 1785. y>A múlton ne keseregj — okulj belőle!« y>Higy a győzelemben, hogy erőd legyen hozzá!« y>Van m

ultunk, mely szebb jövőt ígér la Ara 30 fillér. Emlékezzünk! Az orosz fronton küzdő honvédeinkről, fegyvertársainkról, akik ugyanazért az új világért ontják szent vérüket, melyért mi itthon áldozatainkat hozzuk. Emlékezzünk: Az édesanyákról, feleségekről, gyermekekről, akik legdrágább földi kincsüket: a gyermeket, férjet, apát áldozzák azért, hogy örök Nemzetünk tovább élhessen. Tegyünk szent fogadalmat, hogy a külső fronton küzdő testvéreink véres áldozata hiába ne hozassék. Fogadjuk meg, hogy méltók leszünk Hozzájuk, sem éjjel, sem nappal nem nyugszunk mindaddig, míg fel nem építjük a dolgozó milliók új Hazáját: a Hungarista Munkaállamot! Pápa — nagyváros. Páüa külső képe a mult hónapban valósággal kicserélődött. Ha megálltunk egy utcasarkon, vagy végigméntünk a főutcán, úgy éreztük, mintha nem is itt, e mi csendes kis városunkban lennénk, hanem valami nagy, százezres városban. A forgalom megtízszereződött. A katonai és polgári autóbuszok száguldó dübörgése, a menekültek tétova járása és tekintgetése, a helybelieknek dolgaik után lótása-futása, a katonák és leventék fölvonulásai, a diákok sürgölődése, a járművek szokatlan formája és sokasága, az emberek zagyva beszéde az európai nyelvek mindegyikén — azt a látszatot keltették a szemlélőben, hogy Pápa, ha átmei netileg is, de nagyvárossá avanzsírozott. Sőt i az utca képe nem egyszer világvárosi allűröket mutatott. Hogyan, hogyan nem, egy hatalmas Bszkrt kék autóbusz is végig gördült párszor méltóságteljesen a szűk Horthy Miklós-főutcán. Olyan hangulatot keltett, mintha a főváros utcáján dübörögne, ki a Városligetbe, vagy föl a királyi várba. Az. utasok is úgy ültek benne^nem tudni kik?), mintha a minisztériumokba iparkodnának. Egy ember ajkáról önkéntelen buggyant ki a csodálkozás: Ni! Eljött hozzánk Budapest! — De jó lenne kimenni vele az állatkertbe! sóhajtott egy leányka... Épen csak a villamos csiüngelése hiányzott. A sarkon álló közlekedési rendőrnek súlyos és felelősségteljes szolgálata volt a torlódott kocsi- és gyalogforgalofmi irányításával... Nem gondoltam, hogy Pápa ilyen nagy város, — jegyzi meg egy német katona kamerád jának... És szép; nekem igen tetszik, — folytatja németül a bajtárs ... (Megelégedéssel hallgattuk.) Aztán új képek jöttek. Foglyokat hajtottak végig a Jókai-utcán. Különös látvány volt. Fölemelő, de legyben elszomorító... Maíjdl egész karaván ekhós szekér volt látható bánatos arcú utasaikkal. Menekülők voltak, akik városunkon át más vidékre^ más megyébiei igyekeztek... Az itt letelepedett menekültek arcán már bizonyos megnyugvás tapasztalható. Elvegyülnek közénk, pápaiak közé és mi oly megértő szeretettel fogadjuk őket..« Sétánk alatt hallunk zamatos alföldi beszédet, ízes erdélyi társalgást; német, oláh, szerb,, olasz, orosz, tót, sőt francia szavak és mondatok ütik meg füleinket. A beszélők vagy internáltak, vagy foglyok. Pápa adott .'tjekift ideiglenes otthont, munkalehetőséget, sőt szórakozást. Az idegen ajkúak szívesen keresik fel a mozikat, míg menekült magyarjaink? templomba járva, vagy magukba szállva várják a napot, amikor búcsút mondhatnak a vendéglátó nagyvárosias Pápának... Bf&ám fteu V y <• v * *