Pápai Hírlap – XL. évfolyam – 1943.

1943-08-21 / 34. szám

Minőségben és ízlésben vezet. Fő-tér 14. Egresi Galambos Béni százéve komponálta a Szózatot. A reménytelenség komor napjait élte a iniemzet, amikor Vörösmarty Mihály megírta a Szózatot. Ez a költemény egyszerre felrázta az alélt nemzetet. Széchenyi már kiadta a jelszót: Szívben, lélekben és tettekben magyarrá lenni! És szó" ban, színben, ruhában meg is indult a magyarosodás. A tánctermekben magyar lett a divat, az úri szalonokban már nem volt szégyen a magyar szó, a nemzeti kőszínházban magyarul játszottak... Több magyarosító egyesület mellett rnegjalakult a magyar dalmívelőJtársaság is. A népszerű Szózat megzenésítésére pályázatot hirdetett Bartay Endre színigazgató. A pályadíj 20 arany. A PestisHirlap "1843 január 26-iki számában megjelent a hirdetmény. Ez a lappéldány jutott el a borsodmegyei László faluba, ahol a falu tanítójának, egresi Galambos Béninek kezébe kerül. A tanító mu4 zsikális hajlamú költői lelkű ember. Ösmieri Vörösmarty Szózatát, tudja könvv nélkül. S a pályázat igézete felhangolja lelkét. Rövid idő alatt zengő dallamot kap a vers. Aztán (elküldi a pályázatot s nemsokára otthagyja a falut. Nagynevű bátyjának: Egressy Gábornak nyomdokában kíván haladni. Nemsokára Pestre (kerül s a (népszerű Egressy Gábor öccse bejut a Nemzeti Színház színpadára — dalénekesnek. Időközben újra barátságba lép a zene múzsán jávai. A Nemzeti Színház első karmestere: Erkel Ferenc, aki felfedezi fiatal barátjában a zenei tehetséget és örömmel karolja fel. Galambos Béni, aki már Egressy Béni név alatt tagja a színháznak, elnyeri a pályázatot. Hosszú idő után, 1943 május 29-én este a Nemzeti Színház színpadáról hirdetik ki az (eredményt. A fitatal .dalköltőt meghatja (a nemremélt dicsőség. A közönség viharosan éljenez és amikor a kórus hangján végigdübörög a dallam, lassan felállva, átszellemülten hallgatják. Mindenki érzi, hogy Vörösmarty Mihály Szózata valójában e napon vált nemzeti imádsággá. * Másnap, szerte a városban, nyilyánojs) helyeken jurátusok éneklik és az egész ország visszhangzik a költő szavaitól. A fiatal dalköltő nevét felkapja a hírnév szárnya. Vörösmarty elragadtatva gratulál neki, Bajza is barátja és Erkel Ferenc ismét a hátaw Megett áll. Az Auróra külön lenyomatban tiozta a Szózat kottáját, címlapján Egressy Béni arcképével. Egressy lázasan, sietve alkot. Erkel buzdítására magyarstílusú férfikarokat ír. Erkel szerzeményeihez operaszöveget, mint Jiunyady Lászlót, Bánk bánt, Báthory Máriát. Hanem

1 a magyar ég borúsodik. És kiüt a szabadságharc. Egressy beáll katonának. Komárom védő seregében küzd, többször megsebesül. Kitüntetést kap és főhadnagyi raiW got. Aztán jön Világos és a magyar ügy el« bukása. Egressy vissza jön Pestre, jelentkezik' a Nemzeti Színháznál. Megbízzák a dalkar igazgatói tisztségével. A komáromi véres napok hatása alatt, hőslelkű vezérére emlékezve még megírja a Klapka-indulót. Hanem már fáradt. Fiatal szervezete felőrlődött a harcokban. Lelke hamar kiég. Fiatalon kezdett el lángolni s az alkotás tüzében hamar hamvadt el. A nemzeti ének szerzője, akire most, száz év után emlékezünk — 185l-ben" halt imeg Pesten, 37 éves korában. ÚJDONSÁGOK. 0 — I — Hősi emlékünnepély. Kedden mult 29 éve, amikor Gorodok-Satanovnál a volt m. kir. 7. honvédhuszárok vitézül harcoltak és bátran szembeszálltak a túlerővel támadó orosz seregekkel. A 7-es huszárok hősi halottai dicső emlékének áldozott kedden a város társadalma a katonaság bevonásával. A várost dr. Hermann László főjegyző képviselte, ott volt dr. Harasztosy Ernő rendőrkapitány, az ezred tisztikara és életben levő valamennyi al-. tisztje. Az Esterházi-úti emlékmű előtt a Magyar Hiszekegy elmondása után vitéz Szalay István az-ezred tiszthelyettese magasztos szavakkal emlékezett meg a világháború dicső huszárjairól, akik a legdrágábbat, az életüket áldozták fel a hazáért. Az ő emléküknek jöttünk áldozni — mondotta. Véráldozatukkal a legszentebb kötelességet hagyták ránk. Az ő példájuk a legszebb magyar hősiesség. Az ünnepélyt a Zrinyi-fohász szavaival fejezíték be. Szutter Dániel. I Pápa város egyik leg1 régibb, legerdemesebb népnevelője hunyt el a mult hét végén. Szutter Dániel, ny. evangélikus igazgató-tanító halt meg, egyike azon keveseknek, akiket általános szeretet és tisztelet környezett, amit pe- j dagógiai képességeivel ép úgy, mint szelíd, szeretettel teljes lényével valóban megérdemelt. A néhai nagy Gyurátz püspök iskoláját vezette, s az ő szellemében nevelte nemzedékeknek hosszú sorát. Törhetlen magyarságának a 19-es sötét időszakban adta bizonyságát. Az evangélikus egyház hosszú, kiváló szolgálatai elismeréseül tiszteletbeli felügyelőjévé választotta, de az egyházkerület is méltatta több mint 40 évi működés alatt szerzett érdemeit, amikor törvényszéki bírói tiszttel tüntette ki. A 80 éves korában elhunyt Szutter Dánielt szerető özvegye szül. Halász Mária, három gyermeke: dr. Szutter > László, Szuttay Zoltán és Komjáthy Istvánné | Szutter Mária, nyolc unokája, egy dédunokája, valamint nagy rokonság gyászolja. Valóban a család jóságos Nesztorát vesztették el benne. F. hó 16-án az evangélikus templomból temették el. Bácsi Sándor hirdette megható szép szavakban a vigasztalás igéjét, megemlékezvén róla, mint „példaadó és örökséghagyó" férfiúról. Nagy sokaság kísérte a koszorúktól elborított gyászkocsit az alsóvárosi temetőbe, ahol örök^ pihenőre helyezték a megfáradt földi vándort. Áldás emlékére! — Légi riadó városunkban. Mult pénteken déli 1 órától 3 óra utánig, mint a Dunántúl nyugati részében általában, városunkban is légi riadó volt. Nagy magasságban — tán 6_7000 méter magasan is — ellenséges gépek repültek át légi terünkön. Városunk a légi riadó alatt példásan viselkedett. Úgy a közönség, mint az összes hatósági és légvédelmi szervek a legnagyobb pontossággal tettek eleget az előírt rendelkezéseknek és parancsoknak. — Egyetemi tanári kinevezés. A vailásés közoktatásügyi miniszter dr. Kerecsenyi Dezső budapesti gyakorló főgimnáziumi tanár, egyetemi magántanárt a debreceni Tisza István tud. egyetem magyar irodalomtörténeti tanszékére nyilvános rendkívüli tanárrá nevezte ki. — Kerecsenyi Dezső, ki több éven át a pápai kollégiumban is működött, egyike legjelesebb irodalomtörténészeinknek, akinek személyében arra méltó tudós foglalja el a debreceni irodalomtörténeti tanszéket. — Ravatalozó építése. Pápa város legutóbbi rendkívüli közgyűlésén egyhangúlag fogadták el azt a javaslatot, mely az alsóvá'-í rosi temetőben felállítandó ravatalozóra vonatkozik. A ravatalozót mint ismeretes 150.000 pengős költséggel építik fel. A munkálatokat már meg is kezdték. 110.000 P költséggel az építést Hozlinger Imre és Laluk Pál építőmesterek vállalták. — A vásárló közönség panasza, Nagy felháborodást kelt a városban a piaci tartha,tatlan helyzet. Vidékről bejövő asszonyok; akik baromfiakat és egyéb más árukat hoznak jeladásra, oly magas árakat szabnak, hogy azokat megvenni szinte lehetetlenség. Mikép lehet ezen segíteni? A vásárlók kérik a ható

1-* sági ellenőr kiküldését és melléje egy mérleg felállítását. Ebben az esietben nem fordul majd elő, hogy egy pár sovány csirkét 25— 30 pengőért adjanak el. A belső frontnak eze-. ket az ellenségeit lehetetlenné kell tenni. A hivatalosan megállapított baromfi árakat kell egyedül figyelembe venni. — Országos vásár. Gyenge volt a két napig tartó Nagyboldogasszonyi országos vásár. Váratlanul gyér felhajtás jellemezte a vásárt, melyről ezúttal elmaradtak a vidéki kereskedők. A túl magas árak idézték elő a vásár gyengeségét. Egy pár ökörért 4000 pengőt is elkértek, másodrendüekért 2000—3000 pengőt. Csontozni való marhát 500—800 pengőért adták el. Ugyanez volt a helyzet a lóvásáros és a másnapi sertéspiacon. Felhajtottak 1200 drb. szarvasmarhát, eladtak 500 drb-ot, ló felhajtás 700 drb., eladás 230 drb. Sertésből felhajtottak 600 drb-ot, eladtak 260 drb-ot. — Gazdasági elöljárók is a legeltetési társulatok ülésein. A földmívelésügyi miniszter elrendelte, hogy a legeltetési társulatok választmányi üléseikre és közgyűléseikre, továbbá a legelőbirtokosságok birtokossági tanácsüléseikre és közgyűléseikre kötelesek meghívni a gazdasági elöljárót. A gazdasági előljáró az üléseken köteles megjelenni, ott felszólalhat, de szavazati joga nincs. Az ülés napjától számított 15 napon belül a gazdasági előljáró az ülés lefolyásáról részletes jelentést köteles tenni a járási gazdasági felügyelőnek abból a célból, hogy az a társulatok, vagy birtokosságok esetleges sérelmes határozatai ellen szükség esetén fellebbezéssel élhessen. Iskolába; SsÖWiye@£}y-I>arisnycíbcí.