Pápai Hírlap – XL. évfolyam – 1943.

1943-08-07 / 32. szám

Minőségben és ízlésben vezet. Fő-tér 14. a távozó üzletigazgatót, akit az államvasutak budapesti központi igazgatóságába osztott be. Vértessy üzletigazgató a napokban vett búcsút a szombathelyi üzletvezetőség tisztikarától. Elutazásához Demény János m. kir. kormányfőtainácsos üzletigazgató vezetésével többezres tömeg kísérte ki a szombathelyi vasútállomásra. A vonat végére besorozott termeskocsijánál sorakozott fel a tűzharcos főcsoport díszszázaada is és amikor az indulás percében termeskocsijába fellépett a távozó üzletigazgató, valóságos virágesővel árasztotta el azoknak a hálája, akik köny* nyes szemekkel vettek búcsút attól a férfiútól, aki négy évi munkájával tette nevét felejthetetlenné a dolgozó tömegek előtt. (sp.) AZ ÓRIÁS. Néha álmodom egy óriásról És meghervad bennem az akarás. És közönnyé fagy bennem, ami lélek, s célom csak ennyi: élni kell, hát élek! Egyre gyakrabban látom az óriást... Két lábát szétveti a föld két szélére, üstöke a csillagokat éri, s gigászi arcán gúnyos megvetéssel nézi, nézi: mit művel lent az ember... Az egyik: márványkőből épít palotát. A másik: halk rémekből csendes kis tanyátj A harmadik: embervérből sző köntöst magának. Ott, az a fáradt: megfürdött a kéjben. Az a szomorú: hordozza becsülete igáját. Ismét másik: tűzekbe veti a testét, s gyönyörködik önpusztító magában. Ott egy csoport: inná a tudás nedűjét, de csak fanyar, szegény cseppekre talál. Megint mások: földszülőnk gyomrába vájnak, de az dühös kínnal betemeti őket... És sokan: marokkal szórják a,szent magot, de szívek földjére egyik sem talál... Csak néz az óriás, de rni nem látjuk őt, csak mosolyát érezzük, megdermedő erőnkben. Néz, bámul, s azt kérdezi: mi ez? És hatalmas, dörgő kacajra harsan, mitől a csillagok megremegnek... Kacag, kacag, az emberen kacag, Iki épít, s mégis mindig rombol, rombol... Ki egy kis sejt csak a Mindenség testéből, és azt hiszi: a Mindenség őbenne van ... Én egyszer álmodtam egv óriásról, s azóta nem merek akarni sem ... Rab Zsuzsánna. x Kerekekre szerelt mobil benzin-, vagy petróleum-motor meghajtású szalag-, vagy körfürészgépeknek telepeinken hónapokon át állandó foglakozást tudnánk biztosítani. Vállalkozók ajánlatát kéri Fejes László Rt. Győr, Árpád-út 39. sz. Erdélyből — Erdélyről, Irta: Bárány László. Kedves Szerkesztő Uram! Kérdésednek megfelelően távirati stílusban beszámolok, mit lát a dunántúli szem Erdélyben, melyen lelki és egyéb problémákat dobnak felszínre az ott tapasztalt dolgok. Aki már járt Erdély bércei között, aki teleszívta tüdejét a zúgó fenyvesek illatával és megmerítette lelke korsóját Erdély történetének bőven csörgedező forrásaiból, annak nem kell ékes retorikával a magyar haza szépségeiről a magyar történelem nagyszerűségéről és a magyar lélek alkotóerejéről beszélni. Békésebb idők beálltával intézményesen lehetővé kell tenni a kormányzatnak, hogy minden 12—14 éves magyar utazás útján megismerje hazája földjét; az erdélyi kerüljön el hozzánk, a mi fiaink és leányaink járják be az ország többi részét. Egy utazás többet ér a leggondosabban előkészített földrajz és történelem óránál, mert az élmény erejével hat. Erdélyben döbbenünk rá igazán arra, hogy a Kárpátok-ölelte magyar föld Európa egyik; legerősebb tájegysége és mosolyognunk kell azon, hogy ebbe az istenszabta egységbe akárki is bele akarja kanyarítani bicskáját, hogy mesterséges politikai határvonallal kihasítson magának egy részt. Ebben a vonatkozásban is áll az ige, amit Isten egybeszerkesztett, ember szét ne válassza. Az Alföld szélén, Nagyvámdon már erdélyi levegő csap be a vonat ablakán. Ez a város az oláh uralom alatt teljesen összeforrott Erdéllyel. Ettől kezdve az álomszép Kőrös völgyében robog vonatu'nk. Látjuk a Királyhágót, és valami békebeli operett melódiái tudatosodnak meg bennünk: Átmegyek a Királyhágón. Három vármegye találkozásánál Csúcsa, Kolozs megyei község után a Sebeskőrös terraszán elénk bukkan Ady Endre apósának, Bonczá Miklósnak kastélya. Sok Ady-vers született ittA megszállás után Goga Oktavián vásárolta meg. A politikus és költő nemcsak idegen lelkiséget vitt Ady kedves tartózkodási helyére, hanem még külsejében is oláh köntösbe öltöztette a magyar kastélyt. Majd Bánffyhunyad és Kalotaszeg magas zsindelyes tetejű faházai, népies építésű templomai, fatornyai (innét származik a fatornyoshaza elnevezés), elbűvölő környezetből tűnnek elénk. Kolozsvárnak. Erdély ősi fővárosának, Mátyás király szülővárosának különösen történelmi levegője van. Hatalmas főtere Fadrusz Mátyás király szobrával az ország tegyik legszebb tere. Itt áll a Bánffy-palota is. Nemes barokk temploma, egyeteme, számos középülete mind a magyar élniakarásról beszél. Valóban kincses Kolozsvárunk van! Botanikus kertjében órákat lehet eltölteni. Az oláh világ nyomait már csak az általuk épített görög-keleti székesegyház őrzi. Magasranyúló bizáncias kupolájával föléje akar emelkedni a magyar templomoknak. Az oláh hatalom egész Erdélyben kötelezte a legmagyarabb és legnyugatibb helységeket is, hogy közmunkával, a helységekben gyakran alig képviselt keletiek számára nagy és díszes szembetűnő bazilikát építsenek. Ennek a szomorú uralomnak külső jelét már csak ezek az ittmaradt templomok és néhány általuk épített kaszárnya őrzi. Besztercén érezzük igazán, mennyire tarkítva vagyunk nemzetiségekkel. Magyarral, szászszal és oláhval felváltva találkozunk a város ódon utcáin. Valóságos néprajzi térkép. Az államalkotó magyarság a IX—X. század fordulóján nyomult Erdély földjére, ahol már a hagyomány szerint a hűn uralom népi hagyatékaként ott találták a székelyeket. A szászokat a XII. századtól jkezdve telepítették árpádházi királyaink a Rajna és Mosel vidékéről ide. Nincstelenül, üres tarisznyával jöttek, ma a magyar föld jóvoltából és saját szorgalmukból a jómódú középosztály tagjai. Csak a XIII. század elején találkozunk először Erdélyben az oláhok első hiteles nyomaival. Pásztornép. A déli havas mezőkön át szivárogtak be és mindmáig a délnek, a Balkánnak képviselői. A magyar és a szász a folyóvölgyekben és a városokban telepedett meg, a fölötte levő havasokban pedig az oláh. Vallásilag a magyarok többsége református, de a' székelyek főleg római katolikusok. A szászok túlnyomó részt evangélikusok. Magyar evangélikus gyülekezet alig van. Az oláhok a két keleti egyház hívei. Besztercén a róm. kat. főesperes magyaros szívességéből, viaszlemezről újra átéltük az 1940 szeptember 8-i boldog napot, amikor Beszterce üdvözölte a földjére lépő magyar had

L | sereget. »Horthy-Horthy« és a »Mindent viszi sza« ütemes kiáltása visszaidézte a felszabadulás napjait és egy meleg könnycseppet dörzsöl

1tünk ki szemeinkből a boldog emlékek hatása alatt. Ugyancsak ott hallottuk újra viaszlemezről a Déda—Szeretfalvai vasútvonal felavatását. Új hitre mozgósított bennünket az alkotó magyarság, a kormány zseniális elgondolása, hogy a színmagyar vidék fejlődését e vasútvonallal elősegítse. A városokról általában még annyit, hogy mindegyiknek megvan a sajátos erdélyi zamatja, s jellegzetessége. Folyt. köv. Ü3DONSAGO — Új városparancsnok. A m. kir. honvédelmi miniszter Bozóky Tasziló ezredes nyugalombavonulásával, akit egy rövid időre vitéz Szügyi Zoltán ejtőernyős ezredes yáltott föl a városparancsnokságban, Boheza Tódor ezredest nevezte ki Pápa város katonai parancsnokának. — Kinevezés. A kormányzó a m. kir. pénzügyminiszter előterjesztésére Bogyay János pápai állampénztári főnököt állampénztári igazgatóvá nevezte ki. — Itt említjük meg Bogyay János egyházi kitüntetését is, amely szerint az új pápai Szt. Anna rk. egyházközség a mult vasárnap tartott közgyűlésben őt az egyháztanács elnökének választotta meg. Az érdemes állami és egyházi férfiú kettős kitüntetéséhez a magunk részéről is gratulálunk. — Előléptetés. Magyarország kormányzója dr. Neszmélyi Zoltán m.. kir. csendőrfőhadnagy, győri szárnyparancsnokot aug. 1-vel századossá léptette elő. Az új csendőrszázados fia néhai Nánik Pálnak, lapunk egykori és testvére Neszmélyi Pálnak, lapunk mostani kiadóhivatali vezetőjének. Őszinte szívből gratulálunk. — Fogalmazói kinevezés. A m. kir. belügyminiszter dr. Szentmihály Tibor v. adóhivatali számtisztet a X. fizetési osztályba I. o. városi fogalmazóvá nevezte ki. — A város fogalmazói tisztikara e kinevezés révén tehetséges és törekvő taggal gyarapodott. Pipereszappan, fogkrém, szájvíz, napolaj, babahintőpor és krém SZONYEGHY. nél.