Pápai Hírlap – XL. évfolyam – 1943.

1943-07-31 / 31. szám

M£OJ£L£

fNIK MINDEN SZOMBATON Szerkesztőség: Levente-utca22. szám Kiadóhivatal : „ Anna-tér 2. szám Akiadóhivatal telefonszáma: 17-58. Főszerkesztő: SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Előfizetés 1/

4 évre 2-50. Egyes szám ára 20 Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek Kiss Tivadar könyvkereskedésében. Mussolini. Benito Mussolini. Zenei csengésű, lágy hangzású szó, mely mégis egy igazi férfijellem keménységét hordozza. Történelmi név, amely húsz éves múltja -ellenéire is történelmi platinával bír. A föld kerekségének lakói közül ezermillió tudta, ki e név viselője? Ideár lis férfi, akiért népe rajong; tudós, akit a hi-* vatottak bámulnak; szónok, akinek szavára leomlanak a régi falak; politikus, akinek mun

u kaja nyomán Phőnixként újraéled a rombadőlt Itália; művész, aki a zűrzavarban egysén giet, a romok fölött életet teremt; katona, aki sakkban tartja ellenfeleit és kardjától, bátorságától retteg az ellenség; ember, akit bámul a világ. Vezér, akinek parancsszavára milliók mozdultak meg. Akaratereje és tettereje az Igazság diadalrajuttatásában fáradságot, megalkuvást nem ismert. Benne volt egyéniségében Caesar hódító katona-lelke, Napoleon merész vállalkozása és Széchenyink építve-alkotó modernsége. Fényes bizonyságai ennek afrikai hódításai, világtekintélye és az új városok, utak és intézmények, amelyek sok ezeréves romok, mocsarak és elhagyott területek fölött emelkedve örökre hirdetik az ő dicsőségét. Most megrendült egészségi állapota s a belső politikai események, a »favor mobilisct egyelőre leléptették a cselekvés színteréről. Lehet, hogy csak lebukó Napként tűnt el szemeink elől, hogy valamikor fölkelő Napként lássuk újra gondolatainak sugarait! Hiszen lemondásával sem a cél, sem az eszközök nem változtak meg. A külpolitika, melyet Mussolini inaugurált, maradt és ugyanaz marad a végső győzelemig. Mi magyarok csak a legnagyobb hálával gondolhatunk reá. Nélküle nem figyeltek volna föl ránk Genfben, nem osztottak volna igazságot sem Münchenben, sem pedig Bécsben. (sp.) Győry Elemér pápai lelkipásztor. Július 25-én, vasárnap nagy és emlékezetes ünnepe volt a pápai ref. gyülekezetnek. Ekkor iktatták be ugyanis Győry Elemfér püspököt a lelkipásztori állásába. Az új lelkész szombaton az esti vonattal érkezett feleségével együtt Győrből. Az állomáson az egyház és város nagyszámú küldöttsége fogadta. Az ünnepélyes fogadtatás az I. oszt. váróteremben folyt le, ahol először Ólé Sándor lelkipásztor üdvözölte új munkatársát a presbitérium nevében, majd dr. Szőllőssy Sándor h. polgármester köszöntötte a város nevében. Az üdvözlésekre Győry Elemér bensőséges szavakkal válaszolva hangsúlyozta, hogy mint lelkipásztor és városi polgár a megértés, a béke és munka embere óhajt lenni. Vasárnap d. e. 10 órakor .kezdődött a templomi istentisztelet, amelynek

1 keretében iktatta be a pápai egyházmegye esperese, Végh János az új' lelkipásztort pápai állásába. A templomot ez alkalommal zsúfolásig megtöltötte a hívők és érdeklődők serege. A közönség soraiban ott láttuk Mesterházy Ferenc főispánunkat, Kenessey Zoltán vármegyei főjegyzőt, Jókai-Ihász Miklós felsőházi tagot, a testvér ev. egyház nagy küldöttségét, a győri ref. gyülekezetnek egész sorokat betöltő seregét, akik ide is eljöttek, hogy szeretetükről bizonyságot tegyenek. Ezenkívül a vidékről és városból is igen sokan, polgárok és katonák egyaránt megjelentek, hogy tanúi legyenek a lelkészbeiktatás nagyszerű tényének. Bevezető ének után Végh János esperes az Ürasztala elé lépett Győry Elemér püspökkel. Itt tartotta meg beiktató beszédét. Beszédében rámutatott arra, hogy Isten különös kharizmákkal teszi kegyelmét teljessé. Most is kettős kharitást végzett jósága: Győry Elemér püspököt megajándékozta a jnagy történelmi múltú pápai ref. gyülekezettel, a pápai gyülekezetet pedig Győry Elemérrel. Ez a kettős kharízisz nagy kötelező erővel bír. Mindkettőnek vállalni kell a munkás, példaadó, áldozatos és ha kell, véráldozattól sem visszariadó szolgálatot a Jézus Krisztusért. Ezután pár hivatalos beiktató szó után imában kérte Isten áldását a gyülekezet új lelkipásztorára. Ekkor Győry Elemér püspök fölment a szószékre és megtartotta hatalmas beköszöntő beszédét Máté ap. IX. 35—38. textusa alapján. Rámutatott derűlátó lélekkel és sugárzó arccal az élet szépségeire, de nyomban fölsorakoztatta az emberi gonoszságok légióját, az önzést, a hálátlanságot, a bűnt, a hűtlenséget, amelynek nagy az aratása az életben. Rámutatott ezután a mostani földi aratás áldásai után az igazi, a »nagy aratásra«, ahol Isten a gazda, Jézus az arató és n»i vagyunk, vagy leszünk a kévék. Hívogat mindenkit az Isten aratásába. Ő vállalta és vállalja a kaszás szerepét, de az egyház és társadalom munkamezején nemcsak kaszásra, hanem ifjú marokszedőkre, sőt kalászgyüjtőkre is szükség van. Főleg e pápai gyülekezetben, amely aranygyűrű és ékkövei a különböző rendű iskolák. Ezeknek a szolgálata is egyházi szolgálat, amelyre elkötelezi magát a mai napon ünnepélyesen. Új magyarság kell, hogy mindenkinek áldozatos munkája nyomán megszülethessék az új Magyarország. A beszéd nagy hatást tett a jelenlevőkre. A Himnusz eléneklése után üdvözlések követJ keztek. Kilenc üdvözlő beszéd hangzott el. Elsőnek Ólé Sándor lelkipásztor üdvözölte az új munkatársat a ref. egyház és presbité

1rium nevében, majd Jókai-Ihász Miklós e. m. főgondnok a pápai egyházmegye nevében, Bácsi Sándor lelkész az ev. gyülekezet részéről, vitéz Szügyi Zoltán ezredes a pápai helyőrség részéről; dr. Kenessey Zoltán várm. főjegyző Veszprém vármegye nevében, dr. Szőllösy Sándor jogügyi tanácsos, h. polgármester Pápa város nevében, dr. Kovács István járásbíró a m. kir. állami intézmények nevében, Szalay István az ipartestület részéről, végül dr. Pongrácz József főisk. igazgató a Főiskola különböző tagozatai nevében mondtak szívhezszóló üdvözlő szavakat. (Általános feltűnést keltett v. Szügyi Zoltán tartalmas beszéde a belső, lelki frontról. Lelkes előadása nyomán a kitűnő katonát kitűnő szónoknak ismertük meg. Előadására lesz alkalmunk még kitérni.) Az elhangzott beszédekre Győry Elemér meleg szeretettel és megértő köszönettel válaszolt, mire a gyönyörűen sikerült egyházi ünnepség véget ért. (Palisander.) Közérdekű sajtótudósítás. Kellő számú jelentkező esetén f. évi augusztus hó 9-i kezdettel traktor- és egyéb mezőgazdasági gépkezelői tanfolyamot rendez a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara. Részvételi szándékot augusztus l-ig kell bejelenteni a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamaránál (Szombathely, IV., Károly király u. 1. sz.) Tandíj 30 P, melynek befizetéséhez a jelentkezés után a Kamara postatakarékpénztári befizető lapot bocsát rendelkezésre. A tanfolyam időtartama három hét. * Anna napra. Sétáltam a júliusi napsütésben. Névnapja van valakinek, gondoltam, amikor a mellettem elhaladó kifutólány kezében megláttam a rózsacsokrot jellegzetes papírcsomagolásában. Kis idő múlva fiatal legény két láttam hasonló küldeménnyel, de ez a virág, már kosárban volt, s az illatos szirmok felett aranyos drótból kiformálva egy név: Anna. A legényke bement az előttem lévő kapun. Felnéztem a házra. Meglepődtem, mert az ablakban már ott virított két, de lehet, hogy három küldemény is, vázában, kosárban, cserépben. A virágok boldog tulajdonosa, most már tudtam, hogy »Anna«, az ablakba tette, hogy lássák: van, aki virágot küld neki. így adja tudtul szíve választását, hódolatát Annának'. — Vallomás! — úgy érzem, mintha régi mesekert nyilna meg ezekre az ódon zamatú régen használt szavakra, ami sájnos ma már nem tölti be olyan egyetemlegesen a világot, mint valaha. Valahogy halovány sZállá sápadt, véknyult az élet szőttesében, idegen fonalak' hurkolódtak köré, átfonták, elnyomták'. Összegubbancolódott világunkban a szőttes mélyén maradt a szerelem rózsaszínű cérnája. Hol vannak már a régi cigányzenés éjjelek? A dalolva suttogott, forró szerelmi vallomások? Ez a néhány csokor, amit ilyenkor névnapok előtt látunk, melyek őrzik még a szív meleg szavát, szégyenkezés nélkül árasztják' a bimbózó szerelem enyhe illatát. Az idő múlásával nem hervadnak el. Megvárják, míg a jó Istenke újra megfésüli szélverte kócos; fejüket, s újra rájuk kerül a sor. Ne féljetek rózsák, szekfük, s többi virá| gok, ne fázzatok az élet ridegségétől, az emberek közönyétől! Eljön még a Ti tavaszotok is. Nincsen már messze, nem lehet messze az az idő, amikor az lesz a legnagyobb újság, hogy ki nem küldött virágot Anna napra. Nincsen még egy olyan női .keresztnév a nyári hónapok naptárjában, melynek viselőjét az a kitüntetés érte volna, hogy külön a tiszteletére mulatságot rendeztek volna, csak az Annák élnek abban a boldog tudatbán, hogy a kedves vadvirág illatú nevük napján, tiszteletükre bált rendeznek. Ki tudná azt megmondani, hogy hol, mikor rendezték az első Anna-bált? Annyi bizonyos, hogy akkor még az élőkelő fürdőihelyeken négyesfogatokon érkeztek a hölgyek, s nem azzal hódítottak, ami hiányzott róluk, hanem ami rajtuk volt. Az Anna-bálok hagyományos hangulata, levegője, táncrendje a közlekedési eszközökkel együtt megváltozott. Kár, mert ennek a bálnak! kellett volna legjobban megtartania romantikáját, hagyományait, mellyel olyan bőségesen rendelkezett. Kérdezzék csak meg kedves olvasóim a hajlotthátú, tipegőjárású öreg Annáktól a régi, híres Anna-bálok királynőitől, ünnepelt táncosnőitől, nem volt-e szebb, ami!kor egy-egy fürdőhelyre az ország leghíresebb cigánybandáját vitték le muzsikálni és nem a leghangosabb saxophonosait? Ó ti fekete, barna, bronz, platina, arany és hamvasszőkehajú Annák, akik önfeledten lépegettek, vonaglotok a jazz ritmusára az idei Anna-bálon, egykor Ti is majd Annaí< nagymamák lesztek! Kérdés azonban, hogy a ti emlékeitek lesznek-e olyan melegek, szí* A gyönyörű, levendulaillatot árasztó cikk épen Anna-napra érkezett, így csak most hozhatjuk. De hát a megemlékezés is, a jókívánság is aktuális nyolc napon belül. (Szerk.)