Pápai Hírlap – XL. évfolyam – 1943.
1943-07-10 / 28. szám
Minőségben és ízlésben vezet. Fő-tér 14. ölelte keblére Pápa város társadalma, a sziklaként porló drága Erdélyt, és most, mikor viszszaadja őket Erdélynek, csak az a kívánsága, hogy olyanok legyenek, aminőknek mi neveltük őket: kemény magyarok, akiket nem téríthet el magyarságuktól semmiféle csábítás és fenyegetés, se korbács, se kalács. Aztán felhangzott a gyermekek ajkán néhány erdélyi dal és a vonat lassan elindult. De a mozgó vonat ablakából is sokáig hangzott az erdélyi dal: »Porlik, mint a szikla ...« És mi könnyező szemmel, fájó szívvel indultunk haza, azzal az elhatározással, hogy ezt a dolgot jövőre még jobban kell csinálnunk, de semmiesetre sem szabad abbahagyni! Ólé Sándor. Nemzetnevelő munka. Kállay Miklós miniszterelnök szülővármegyéjének központjában, Nyíregyházán, rendkívül nagyjelentőségű beszédet mondott a múlt vasárnap. A beszéd különös fontosságát az adja, hogy a téma, amit felvetett, nem múló napi politikai értékkel bír, hanem a nemzet jövőjét mélyen érinti. A tanítóságról és a tanári karról, általában a nemzet nevelőiről emlékezett meg. Vannak foglalkozási ágak, amik magasan felülemelkednek a pusztán vett „kenyérkereset" és a közértelmü „foglalkozás 1 4 fölé, ezek a hivatások. A nép nevelője a tanár, a tanító hivatást szolgál. A néptanító, a tanár, a nép nevelői a legnagyobb jutalmat, a legértékesebb ellenszolgáltatást a hivatásukból fakadt érzésekből kapják s Kállay Miklós miniszterelnök azt a nagyjelentőségű megállapítást teszi, hogy a magyar nevelői testület, a tanárok és tanítók missziót teljesítenek. Ehhez a missziós munkához nagy lelkierő, nagy lemondás és főként az elhivatottság érzete szükséges. A miniszterelnök szubjektív érzéseket is feltárt Nyíregyházán, amikor azt mondta, hogy amikor tanítóival vagy tanáraival találkozik, az elfogódottság érzete tölti el. Ezzel valamennyien így vagyunk. Jó ezt hangsúlyozni és hangoztatni, mert hiába végzi a magyar nevelői kar a legpéldaadóbb munkát, ha azt a nagyközönség nem értékeli, kicsinyíti, avagy talán fitymálja. Tudnia kell mindenkinek, hogy .abban a munkában, amit a magyar nevelői kar végez, ma már nem pusztán és szigorúan vett tanítást látunk, hanem a nemzet nevelését. És itt mutatunk rá a miniszterelnök egy fontos követelményére : se az iskolából kikerült réteg, se a nevelői és oktatói kar ne szakadjon el egymástól még akkor sem, amikor a bizonyítványt már kézbe adták, illetve kézbe vették. Ezen a téren több munkaterület vár munkásra. Ez az a munka, amit a miniszterelnök missziós feladatnak nevezett. A tanító a jegyzővel együtt legyen a falú szellemi vezetője, sőt erkölcsi életének egyik legfőbb irányítója. Ebben a nagy világégésben és a sok belső gond közepette jóleső érzéssel vesszük tudomásul, hogy sorsunk felelős irányítói nem merülnek bele csupán a napi feladatok sürgető problémáiba, s azok nap, mint nap kopogtató irányításába, hanem szemüket a nemzet jövő sorsán tartva, messze előre tekintenek és építik lelkiek térén is a jobb jövőt. Ebben oszlopos feladat vár a magyar nevelői munkát végző tanítói és tanári karra. Ezt sokan tudják is. Nagy hiba volna, ha az egyetemes magyar társadalom nem venné észre fáradságos munkájukat és annak eredményeit s úgy kellene éreznie magát a magyar nevelői karnak, mint aki egy életen át a legnemesebb igéket hirdeti egy telefonkészüléken át, de onnan soha választ nem kap. FÖLDI SORS. Mindegyikünk lemondott már valakiről, valamiről, ki könnyű szívvel, ki fájón, más remélőn, csodavárón. Oly mindegy! . . . hisz a halandók élete nem egyéb, nem más, mint egy sorozat lemondás. És mégis, mégis, látszólag Csupa mosolygás az élet, de az végzetesen téved, ki csak kívülről nézi azt. Megcsalt álmaink soha el nem halnak. Csak szunnyadnak lelkünk mélyén, égnek fájón, beteljesülésre várón. És ha elfordul a világ Szeme rólunk . . . becsapva, és egyedül maradunk, érezve, mily árvák vagyunk. Akkor jönnek az árnyak és felsóhajtunk zokogva, égető könnyeket sírva, de fájdalmunk — óh mi bölcsen — nincs homlokunkra írva! Szabó Vilmos. Antal miniszter Nyíregyházán. A miniszterelnök nagy beszédet mondott Nyíregyházán mult vasárnap a MÉP szabolcsvármegyei választmányi ülésén. Ezen a gyűlésen nagyszabású és mély hatású beszédet mondott Antal István nemzetvédelmi miniszter, képviselőnk is, aki beszédében a MÉP negyedszázados működését ismertette, majd a párt politikai programmjávai, jobboldaliságával foglalkozott s vázolta azt a tevékenységet, amelyet a párt a szociális alkotások megvalósítása körül, a népi gondolat és fajvédelem érdekében kifejtett. Beszéde végén hangsúlyozta a miniszter, hogy ma minden magyar vezetőnek egyetlen nagy kötelessége van és pedig az, hogy a politikai becsület, a politikai lelkiismeret és a politikai öntudat világító, útmutató fáklyája legyen a nemzet számára. Délután folyamán a miniszter a szabolcsvármegyei társadalmi egyesületek vezetőit fogadta. * Antal miniszter tevékenysége rendkívül sok oldalú és széleskörű. Most arról értesülünk, hogy a miniszter a magyar gazdasági és pénzügyi élet intézményeinek vezetőivel havi megbeszéléseket tart s az itt szerzett tájékozódások fontos anyagát képezik nemzetvédelmi munkájának. A napokban folyt le minisztériumában az ilyen természetű tájékozódás és megbeszélés, amelyen megjelentek Bánffy Dániel báró földmívelésügyi és Szász Lajos közellátási miniszterek is. (Sz. D.) — Megjelent az Ifjú Repülő, a magyar fiúk kedvenc repülőujságja. Az Ifjú Repülő, mely kétségkívül ifjúságunk legérdekesebb és igen hasznos olvasmánya, változatlanul 30 ftllér számonként. Mutatványszámot kívánatra a kiadóhivatal (VII., Király-u. 93.) küld. Agyíoli olcsón ? Fosztatlan pelyhestoll 12'—, szürke pelyhes kacsatoI! nagyon könnyű 8'5Ö, tarka fosztatlan toll 2'—, szürke vegyes 2-60, szürke fosztottas toll 3.20, jobb 4*—; finomab6, szürke fosztott 5'—, fosztott libatoll 10'50>, pelyhes 12'—, pelyhesebb 14-—P árban 5 kg. papirt zsák-csomagolásban, bérmentve, utánvéttel szállít: Varga Antal ágytollvállalata Kiskunfélegyháza, Szent János-tér 30. A Pápai Hitelszövetkezet közgyűlése, A Pápai Hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja f. hó 5-én Jilek Ferenc elnöklésével tartotta 1942. évi (XLVlI-ik) közgyűlését. Az elnöki megnyitó után dr. Jilek József ismertette az igazgatóság jelentését és az elmúlt üzleti év eredményeit A jelentés adatai szerint a szövetkezet minden osztálya és üzletága erőteljes fejlődésről tett bizonyságot. Az 1942. évben a tagok által befizetett üzletrésztőke az 1941. év végéig befolyt összüzletrész értékének 21°/ 0-át teszi ki s ezzel az előző években elért alaptőke évenkénti összegét tübszörösen meghaladta. Az alaptőke fejlődésével arányos megerősödést mutatnak a szövetkezet mezőgazdasági osztályai: a kis haszonbérleti és gazdasági gép szakcsoportok is, új gépek szerzésével és kishaszonbérletek alakításával elégítve ki a tagok gazdasági igényei. Kitűnik a jelentésből, hogy a szövetkezet szociális irányú tevékenységét is tovább fejlesztette s e tevékenységének keretében hadbavonult tagjai rászorult családtagjainak bocsátotta rendelkezésére, cséplőgépei egész "árpakeresetét s ezenkívül 2000 P-őt meghaladó összeggel támogatta a hadbavonultak javára folytatott gyűjtéseket s a kivételes és gyors segítséget igénylő egyéni kéréseket. A közgyűlés ezután betöltötte a megürült igazgatósági és felügyelőbizottsági tagsági helyeket s a felügyelőbizottságba új tagként Kopernitzky István mezőgazdasági szakiskolai igazgatót választotta meg. A közgyűlés az elnök zárószaival ért véget. Mit kell tudni a gazdálkodónak a gazdakönyvről. A községi elöljáróság minden gazda részére gazdakönyvet állít ki. A gazdakönyv a gazdalajstrom adatait, a gazdálkodó családtagjaira, alkalmazottainak létszámára, vetésterületére és állatállományára vonatkozólag bemondott adatait tartalmazza. Az a gazdálkodó, aki szántó területtel rendelkezik, azonban gazdakönyvet nem kapott, köteles a községi elöljáróságtól gazdaköny kiállítását kérni. A gazdakönyv a beszolgáltatási kötelesség teljesítésének nyilvántartására szolgál. Ebbőf következik, hogy az abba bejegyzett adatokat csak a nyilvántartó hatóság változtathatja meg. A gazdakönyv 12 oldalán „A beszolgáltatási kötelesség teljesítése" című táblázat kitöltése a következőképen történik: az átvételre jogosított kereskedő beírja az átvétel hónapját és napját, a termény megnevezését, minőségét, tisztaságát és mennyiségét, a vételijegy könyv- és lapszámát, végül a vevő nevét; a községi elöljáróság írja be ugyanebbe a táblába a beszolgáltatott termény súlyának megfelelő buzaegység számot az I., II. vagy III. jelzésű rovatba aszerint, amint a beszolgáltatott termény kenyérgabona, zsír vagy szabadválasztású csoportba tartozik. Azt, hogy a gazdálkodó milyen mennyiségű kenyérgabona vámőrlésére jogosult, a gazdakönyv 16. tábláján jegyzik fel. A gazdakönyvet minden gazdálkodónak saját érdekében meg kell őrizni, mert ennek alapján állapíthatja meg, milyen mértékben tett eleget beszolgáltatási köteleségének. Az elveszett gazdakönyv másolatának kiállítási díja 20 pengő. GOLDSOL különlegességek SZONYEGHY -nél.
