Pápai Hírlap – XL. évfolyam – 1943.

1943-06-26 / 26. szám

PÁPA MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Levente-utca22.szám Kiadóhivatal: Anna-tér 2. szám Akiadóhivatal telefonszáma: 17-58. Főszerkesztő : SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Előfizetés V4 évre 2'50. Egyes szam ára 20 Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek Kiss Tivadar könyvkereskedésében. Városi díszközgyűlés. Kormányzó urunk születésének 75. évfordulója alkalmából június 18-án d. e. 10 órakor Pápa m. város díszközgyűlést tartott, amelyen a közgyűlés tagjai, a katonai és polgári hatóságok és intézmények képviselői olyan szép számmal vettek részt, hogy megtöltötték a városháza nagytermét. A Magyar Hiszekegy közös elmondása után dr. Uzonyi Kálmán h. polgármester tartotta meg Horthy Miklós kormányzóról magas színvonalú, gyönyörű stílusban megírt emlékbeszédét, amelyet a közgyűlés emelkedett ünnepi hangulatban állva hallgatott végig. A szónok rámutatott Horthy Miklós kormányzónak emberi, katonai és politikai kiváló képességeire és sikereire. Országunk mecsonkított területét gyarapította, népének önbizalmát visszaadta, lelkét átformálta. Nagyhatású beszédét azzal fejezte be, hogy a magyarok istenétől áldást kért Horthy Miklós életére, hogy megérhesse friss erőben az áldott békét és hazánknak teljessé léteiét. Beszéde végén felolvasta azt a táviratot, melyet ő a közgyűlés üdvözleteképen a kormányzó úr Öfőméltóságához fog a gyűlés végeztével eljuttatni a kabinetiroda útján. Dr. Nagy György indítványára úgy a beszédet, mint az üdvözlő táviratot teljes egészében jegyzőkönyvileg örökítették meg. Ezután a Himnusz eléneklésével és a kormányzó lelkes éljenzésével véget ért az ünnepi díszközgyűlés. A Perutz-gyár új kultúrházának felavatása. A pápai Perutzgyár vasárnap délelőtt fél 11 órakor ünnepélyes külsőségek között avatta fel úi kultúrházát. A kultúrház, melyet Fenyves fővárosi mérnök tervei alapján Faa Mihály pápai építész készített, kb. 200 ezer pengőbe került. Az avató ünnepségen megjelent vitéz Szügyi Zoltán ejtőernyős ezredes a katonaság, dr. Takács Lajos a város képviseletében, továbbá dr. Barcza járásbirósági elnök, Perutz Félix gyártulajdonos, dr. Harasztosy Ernő rendőrkapitány, Pócza Ferenc, Bárány László lelkészek és sokan mások, nők és férfiak egyaránt. Az ünnepség a kultúrház udvarán kezdődött, ahol a gyár leventeleányai,- labdarugói és a napközi otthon gyermekei egyenruhában jelentek meg. A Levente-zenekar a Himnuszt játszotta el, mire Kiittel Nándor gyárigazgató mondott tartalmas megnyitó beszédet. Bevezetőjében azt hangoztatta, hogy a gyárnak évek óta az volt a főtörekvése, hogy a munkaközösséget megvalósítsa és a magasabb lelki kapcsolatot a vezetőség és a munkásság között kiépítse. A gyár sokoldalú, szociális gondoskodása erre példát mutat. A mostani ünnepség is kifejezője akar lenni annak az együttdolgozásnak, amely a gyárat eltölti a munkásság iránt. Török Lajos tisztviselő hatásos szavalata után a közönség felvonult az új kultúrházba, ahol Szabó Sándor karnagy vezénylésével a Perutzgyár vegyes kara magyar dalokat énekelt. Nemes Martsa Dániel ezredes, hadiüzemi parancsnok rövid, de szívből fakadó avató beszédet mondott, majd dr. Sulyok Dezső a vállalat ügyésze mondotta el ünnepi beszédét. Ha egyetlen mondatba akarnánk összefoglalni — mondotta dr. Sulyok — a gyár vezetőségének elgondolását a kultúrházzal kapcsolatban, akkor így fogalmaznám meg azt: Több tudást, nagyobb életörömöt, nagyobb munkaközösséget óhajtott megvalósítani. A XIX—XX. század lüktető ereje, mint csodálatos gejzír, felszínre hozta azokat a vívmányokat, melyeknek áldásaiban még ma is élünk. Adott nagyobb szabadságot és életlehetőséget. Ma egy középosztálybeli férfinak több keresete van, mint a középkorban egy fejedelemnek. De nem adott ez a kor elég tudást az embernek. Nem tanította meg arra, hogy a tudás kétélű fegyver. Senkinek, aki a magyar ég alatt él, nem szabad elfelejteni Széchenyi örökbecsű és nagy igazságot tartalmazó tanítását, aki a »kimüvelt emberfőben« látta az élet célját és boldogságát. Nem félművelt, hanem egészen müveit emberekre van szükség. Tudni kell felelni a kérdésekre, honnan jöttünk, hová megyünk s mit kell megvalósítani mindenkinek az életben. Majd hosszan és lebilincselően fejtegette a kérdéseket s arra a megoldásra jött rá, hogy nekünk mindnyájunknak erős kapcsolatunk van Istennel, a hazával, a néppel, az egyházzal. Ezért az ezerarcú léleknek meg kell adni azokat a feltételeket, amelyekkel teljesítheti emberi kötelességeit Istennel, hazával, az egyházzal, a néppel és önmagával szemben. Hogy ezt megtehesse, több tudás és több életöröm kell! Ennek a most felavatandó kultúrteremnek a feladata lesz megadni a tudást, az életörömöt a munkásnak, hogy így könnyebben megtalálja az életközösséget a munkaadójával és a kívül álló embertársaival. Ennek a magasabbrendű célnak szolgálatára gondolta el és valósította meg a kultúrházat a Perutz-Testvérek megértő gondoskodása, a gyár vezetősége, de főleg ennek érdemes igazgatója, Kiittel Nándor. A szív embere ő, aki megérezte a lelki szükségleteket, megértette az idők jelét s megteremtette nem könnyű, de kitartó munkával ezt a modern és páratlanul szép kultúrházat. Beszédét — néhány sokat jelentő adat felemlítése után — azzal fejezte be

; hogy boldog lenne, ha megvalósulhatna az ő elgondolása is: ez a terem soha ne legyen üres, hane,m hozza össze a város értékeit faj, vallás és társadalmi különbség nélkül a közösség megszilárdítására, mert ez a magyar felemelkedés egyetlen útja. Sulyok Dezső óriási tetszéssel hallgatott beszéde után Fülöp Lajos gyári tisztviselő köszönte meg a gyár vezetőségének nemes áldozatkészségét és a munkásság nevében a szép rendeltetésre szánt kultúrházat átvette. (Nb. A kultúrház ismertetésére még reá fogunk térni.) A délelőtti ünnepséget d. u. fél 6-kor az első színielőadás fejezte be. A gyár alkalmazottai előadták Zilahy L. Süt a nap című népies darabját. A magyar tárgyú és magyar levegőjű színmű stílusosan illeszkedett bele az est hangulatába ;S a színpad magyaros miliőjébe. Az előadás kitűnően sikerült. A rendezésen, a szereplők játékán, mozdulatán, beszédén egyaránt meglátszott Briglevics Gyulának hozzáértő keze és avatott, művészi irányítása. Elsősorban hát őt dicsérjük. Aztán jönnek a szereplők. Nagyobb szerepeikben kitűnő alakítást nyújtott Ádám Magda, aki mint postamesternő halálra kacagtatott; Fejes Sári, aki Sárika szerepében maga volt a bájos naivság és elevenség; Markovics László úgy víg, mint szomorú jeleneteiben remek jellemzőnek bizonyult. Halmay István mint meggazdagodott juhász (Ponge) elsőrendű volt föllépésében, mimikájában; Varga Istvánnál különb cigányt még a pordányban sem lehetne találni. A többi szereplők közül kiemelkedett a szép megjelenésű Zabrana Ilona, az életkedvtől duzzadó Kiss János (Sámson), a makacs Fertői Teri, a szelíd Szathmáry Károly, a szerelmes Takács György (forgalmista), a boldog Szabó Ilona. De a többiek is mind jól megálltak helyüket kis szerepeikben és hozzájárultak a közös sikerhez. Névszerint Takács Mariana, Bacsy Kató, Mezei Ilona, Sámpár Erzsi, Kamarás András, Német Mihály, Bagladi István, Sándor csatai Csatay Lajos vezérezredes, az új honvédelmi miniszter. Anna, Tischler László és a tanítónak nyolc kicsi gyereke. A díszletek szépek, újak, változatosak. Tervezésük és festésük Biró Jenő tehetségét és ízlését dicséri. Ez volt a kultúrház fölavatási ünnepségeinek lefolyása. A délelőtti közönség sokat okult, a délutáni sokat szórakozott. (P.aJisander.) Június 18-án.* Ünnepet ül ma a gyógyuló Kárpát, • A négy folyó — s hármas halom. A Hadak-útján csillagfény lobban, Millió magyar szív összedobban Ez ísten-áldott szent napon. Szent ez a nap. Ezerszer áldott! . . . Kárpótol minket mindenér'. . . E napon való lett a délibáb fénye, Testté váll árva népünk reménye, Eljött az Isten-küldötte VEZÉR . . . Köszöntünk Téged, első Magyar! . . . Ki érzel népeddel öröm- s bújában .... Ki ébren fürkészve csillagok jártát, Szittyakeményen állód a vártát — Új ezerévnek kapujában . . . Köszöntünk Téged, bölcsek Bölcse! Hazánk harmadik alapítója . . . Ki mindenkinél tenni többet mertél, Vörös romokon szent oltárt emeltél, S megszűnt Trianon könnyes adója. Köszöntünk Téged, hősök Hőse! . . . Mert karod fölénk pajzsot tart. . . S míg reng a föld, négy sarkában égve, — Te karddal irod a füstös égre : Idegen !!! Ne bántsd a magyart!!!... És áldunk Téged, magyarok Istene, Hogy Horthy Miklóst adtad nekünk . .. Uram! . . . Hallgasd meg esdő szónkat, Reménységünket, Kormányzónkat, — Segitsd meg, áldd meg Istenünk . . . Győri Antal. * (Mult számunkból anyagtorlódás miatt kimaradt. Szerk.) Ara 20 fillér.