Pápai Hírlap – XL. évfolyam – 1943.

1943-06-05 / 23. szám

XL. éríolyam. am 23. 5zám. Pápa, 1943 Június 5 MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztősé g Levente-utca 22. szám Főszerkesztő : Felelős szerkesztő: Előfizetés V4 évre 2'50. Egyes szám ára 20 Kiadóhivatal : A kiadóhivatal te Anna-tér 2. szám efonszáma: 17-58. SZŰCS DEZSŐ. SÁNDOR PÁL. Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek Kiss Tivadar könyvkereskedésében. Történelmi hőseink emléke. Két történelmi jelentőségű évfordulót ünnepel a magyarság az 1943-as esztendőben. E két évforduló a magyar mult két nagy történelmi alakjához: Hunyadi Mátyás királyhoz és Zrínyi Ilonához fűződik. Az előbbinek 500, az utóbbinak 300 éves születési évfordulójáról tekintünk vissza a magyar múltba. A magyar mult e két jelzőkövénél csak imádságos lélekkel és hálás szívvel állhat meg minden magyar! S tárja ki ott lelke kapuit, amelyeken beáramolhat ama nagy idők minden tanítása, szent üzenete! Mert ennek a két történelmi évfordulónak a magyarság számára vannak mondanivalói, amelyeknek célja az, hogy a magyarságot képessé tegve nagy feladatai, történelmi hivatása betöltésére a Dunamedencében. A nagy feladatoknak és történelmi hivatásnak vállalása, valamint megoldása és betöltése elől ma sem térhet ki a magyar, ha jövendőt akar magának biztosítani. A magyarság pedig a maga történelmi hivatását s ehhez fűződő feladatait üres álmodozással, léhasággal, felhőkben járással nem oldhatja meg, hanem egyedül és kizárólag a maga értékes nemzeti erőivel. Ezek emelhetnek fel első sorban bennünket, nem pedig a külső segítség! Már pedig örök nemzeti erőforrás a magyarság számára Hunyadi Mátyás és Zrínyi Ilona sugárzó történelmi egyénisége! S amíg a magyarság — férfi és nő egyaránt — onnan meríthet ihletet, elhatározást, szent akarást, — amíg a magyar apák fiaikkal együtt el-clzarándokolnak Hunyadi Mátyás udvarába, hogy ott tanuljanak lovagias magatartást, hősi kiállást, önfeláldozó vitézi szellemet, — amíg a magyar anyákat leányaikkal együtt Zrínyi Ilona lelke vezeti |S( ott találják meg a hit-' vesi, édesanyai és honleányi erények aranyszálait: a hűséget, áldozatos szeretetet, hősies / elszántságot, — amíg minden magyar férfi és nő a maguk életeszményeit történelmi nagyjaink eme két legendás fényű alakjában keresi és találja meg, — addig a magyar élet sohasem válhatik fertőző, bűzös posvánnyá, de megmarad mindig tiszta termő talajnak, amely Ígéretes aratással biztat. Ha tehát a magyarság a maga történelmi hivatását ma is be akarja tölteni, akkor meg kell hallania, meg kell értenie és magáévá kell tennie Hunyadi Mátyás és Zrínyi Ilona lelkiségének sejtelmes zúgását, amelyből szózat csendül felénk! Ez a szózat, ez az üzenet útmutatás a mai magyarság számára. Hunyadi Mátyás a magyar államiságnak, a magyar birodalmi gondolatnak királyi hordozója, első munkása, akit elsősorban a magyar öncélúság érdeke vezet. Zrínyi Ilona a magyar szabadságnak és függetlenségnek harcos nagyaszszonya, aki hősi elszántságának ragyogó bizonyságát akkor nyújtotta, amikor »egy Munkács várába szorult a szabadság!« A mai ma'gyarság válságos időket él, vérrel írja ismét történelmét. Ennek a magyarságnak lelkisé' gétől függ az, hogy ezekből a történelmi évfordulókból élet áradjon és pedig olyan magyar élet, amely Hunyadi Mátyás és Zrínyi Ilona nyomdokain halad. A mai magyarság lelkének e történelmi évfordulókból még gazdagabbá kell lenni nemzeti erőkben, érté;-/ kekben. Az ily módon megújhodott magyar lelkiségben több lesz a nemzeti öntudat, amely nem puszta jelszavakon nyargal, hanem szárnyakat ereszt az emelkedéshez. Ez a magyar lelkiség minél magyarabbá és minél műveltebbé akar lenni, hogy a magyarság megállthassa helyét az új Európában. Az ilyen magyár lelkiség tud lemondani, nélkülözni, szűkölködni, szenvedni s ez a megújhodott magyar lelkiség nem elégszik meg a pillanatnyi fellángolással és nem tud megállani a puszta tervezgetéseknél, fontolgatásnál! Az ilyen magvar lelkiség mindig többet és jobbat akar tenni! ^Ez a magyar lelkiség jelenti a közös nagy nemzeti munkát, amelyből kiárad a léleknek tiszta fénye s a szív jótékony melege! Ez a magyar lelkiség'jelenti a szolgálatot, amely épít, segít. „gyógyít, vígasztal és felemel! S az ilyen magyar lelkiség nem tud nyugodni, mert valami csodálatos benső tűz hajtja, hogy használhasson és szolgálhasson a szociális Magyarország kiépítésében! Ez a magyar lelkiség beleolvad ezekbe a nagy történelmi évfordulókba s biztos oszlopát al-f kot ja a magyar jövendőnek! Szűcs Dezső. A Magyar élet Pártja pápai kerületi választmányi ülése. — Antal miniszter nagy beszéde. — Folyó évi május hó 30-án, vasárnap,, a hősök emlékünnepén tartotta ülését a MÉP kerületi választmánya a pápai városháza nagytermében. A gyűlés, amelyet Szűcs Dezső

1 kerületi helyettes-elnök vezetett, a »Nemzeti Hiszekegye elmondásával kezdődött. Megjelent a gyűlésen dr. Antal István miniszter, a kerület képviselője, dr. Ágh János miniszteri osztályfőnök, dr. Mesterházy Ferenc főispán, dr. Hoss József kanonok, országgyűlési képviselő, továbbá nagy számban jelentek tneg a helybeli és vidéki vezetőségi tagok. A gyűlésen először Hamuth János polgármester köszöntötte Antal minisztert a város közönsége nevében, majd dr. Szentimrey Sándor, a pápai járás főszolgabírája mondott üdvözlő beszédet, s rámutatott arra a nagyszabású munkára, amelyet Antal miniszter végzett és végez a magyar öntudat megerősítése, s a magyarságnak a jelenlegi nehéz helyzeteken .valói átvezetése érdekében. Majd Szűcs Dezső emelkedett szólásra s a MÉP pápai kerületi választmánya nevében igen melegen üdvözölte Antal minisztert egyfelől szerencsés felépülése alkalmából, másfelől pedig abból az aU kálómból, hogy a Kormányzó Ür őfőméltósága képviselőnknek a m. kir. titkos tanácsosi méltóságot adományozta. Majd hosszabb beszédben emlékezett meg Hunyadi Mátyás és Zrínyi Ilona születésének 500., illetve 300 éves évfordulójáról, a hősi halottakról, s arról a magyar lelkiségről, amelyet áthat történelmi nagyjaink szelleme, s amely méltó a hősi hamvakhoz. A tartalmas megnyitó beszéd után zúgó taps között kezdte felszólalását Antal Ist-f ván nemzetvédelmi propaganda miniszter és másfél órás beszédben részletesen feltárta az ország összes időszerű kül- és belpolitikai kérdését. A 11. magyar honvédhadsereg Donmenti harcairól szólt elsőnek és rámutatott arra., hogy e hadsereg küzdelmei és hősiessége mindig egyik fényes lapja marad a magyar hadtörténelemnek. E hadsereg áldozatos harcainak nagyrésze volt abban, hogy a keleti front a téli szovjet offenzíva során helytállóit s a vörös bolsevista tömegek nem tudták elárasztani Európát. A háború még nem fejeződött be — folytatta szavait a miniszter — s az elkövetkező időben talán még a mostaninál is nehezebb megpróbáltatások várnak reánk. Ezekre fel kell készülnie az országnak: a vezetőknek és vezetetteknek egyaránt. Minden igyekezetünket a nemzet katonai, gazdasági Ara 20 fillér. és erkölcsi teljesítőképességének fokozására kell fordítani és áttörhetetlenül ki kell építeni azt a belső lelkifrontot is, amelynek szilárdsága és ellenálló ereje ugyancsak fontos tényezője a nemzet sikeres küzdelmeinek. Ezután a miniszter különböző belső politikai kérdéseket fejtegetett és ennek során tüzetesen feltárta a képviselőház elnapolásának okait. A kormány — mondotta ennek kapcsán — nem nézhette tétlenül azt, hogy a parlamentben vessenek fel olyan problémákat, amelyeknek széltében-'hosszában a nyilvánosság előtt való tárgyalása ártott volna az ország érdekeinek. A külpolitika ügyei rendkívül érzékeny és kényes problémái a nemzetnek. Azok mikénti vezetése tekintetében a kormány nem engedheti 4* semmiféle más politikai tényezőnek a vezetést s mivel ez elv érvényre jutását az elmúlt parlamenti ülésszak során tapasztaltak nem erősítették meg, kénytelen volt a kormányzat az elnapolás alkotmányos eszközéhez folyamodni. Meg vagyok győződve, — mondotta ennek kapcsán még a miniszter — hogy az összes parlamenti tényezők, — tudatában a nemzet sorsáért való felelősségüknek, — rövidesen ismét lehetővé teszik azt, hogy a képviselőház a komoly al-» kotó munkára újból összegyűljön és teljesítse kötelességét a nemzettel szemben. Mert nagyon sok a tennivaló mind gazdasági, mind szociális, mind pedig közellátási téren s különösen az időszerű szociális kérdések — így a mezőgazdasági társadalmi biztosítás kérj désének megoldása — nem tűr halasztást. Ezután a kormánynak a gazdasági egyenjsúly fenntartása érdekében kifejtett tevékenységét ismertette tüzetesen a miniszter. Beszélt a kormánynak az ár, a köztisztviselői fizetések és a bérkérdések összefogó rendezése tekintetében tervezett intézkedéseiről s hangsúlyozta azt, hogy e problémák vonalán olyan megoldás készül, amely bizonyára ki fogja elégíteni az összes érdekelteket s e mellett a közérdeket is. Beszéde végén a hit, a bizalom és a lelkierő szükségességére mutatott reá és hangsúlyozta azt, hogy bár kétségkívül nehéz az ország helyzete, de a nemzet vezetőiben szilárdan él az az elhatározás, hogy e nehéz' helyzetben keresztülvezetve az országot, olykép juttatják el a béke kívánatos állapotaihoz, !hogy a múlténál és a mainál boldogabb, megelégedettebb s biztosabb életet éljen a magyar! A miniszter beszéde, a tájékoztatás minden részlete megnyugtató és mély hatást tett a jelenlevőkre, akik lelkes ünneplésben részesítették, s ragaszkodó szeretettel vették körül Antal minisztert. A gyűlés Szűcs Dezső zárószavaival ért véget. * Hösök emléknapja. * Leventenap. Kegyeletes, szép ünnepségek zajlottak le május 30-ián, vasárnap városunkban. Az Az ünnepségeket a Pápa és járási leventék rendezték. Az ünnepségeknek három része volt: leventefogadalom és újoncavatás a Szabadságszobor előtt, emlékünnepély a temetőben és leventeverseny a Sporttelepen. Délelőtt tíz órakor mintegy kétezer levente-fiú és levente-lány vonult fel a Széchenyi-téri szabadságszobor elé, ahol már várta őket a vezetőség, az oktatószemélyzet és a közönség. Bevezetésül a levente-zenekar intonálta a Himnuszt, mire Nagy László levente hódolt néhány magvas mondat elmon-