Pápai Hírlap – XL. évfolyam – 1943.

1943-05-29 / 22. szám

\ RLAP ME6JELENIK MINDEN SZOMBATON Szerkesztősé g Levente-utca 22. szám Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Előfizetés V

4 évre 2-50. Egyes szám ára 20 Kiadóhivatal: Anna-tér 2. szám 1 SZŰCS DEZSŐ. SÁNDOR PÁL. Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek A kiadóhivatal te efonszáma: 17-58. SZŰCS DEZSŐ. Kiss Tivadar könyvkereskedésében. Ifi- Horthy Miklós rádiószózata a braziíiai magyarokhoz. A tengeren túlra irányított rövidhullámú rádió szombaton éjszaka közvetítette ifjabb nagybányai vitéz Horthy Miklós rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter rádióüzenetét a Brazíliában élő magyarsághoz. Felelevenítve ottani élményeit a következőket mondotta: Az idők, melyeket ma átélünk, a legnagyobb válságot jelentik, amelyet az emberiség valaha is átélt. Az ilyen időkben a gyengébb nemzetek sorsa természetesen nem kizárólag önmagunkon fordul meg. A kis nemzetek nem húzhatják meg magukat a történelem árnyékában és talán gyakran azzal mentik meg puszta létüket, amit a legszívesebben elkerültek volna és áldozatokat a sors kényszerűsége folytán kell magukra vállalniok. Éppen ezért a kis nemzeteknek a lehetőség határain belül olyan magatartást kell tanusítaniok, hogy a világ megbecsülését kivívják és bebizonyítsák az emberiségnek, hogy szükség van rájuk és közreműködésükre. Ezeréves történelmünk folyamán nagy áldozatokat hoztunk a keresztény civilizációért. Talán nincs még egy nép a világon, melyet annyiszor akartak eltemetni, mint minket, de mi ismételten kiragadtuk magunkat a homályból és pusztulásból. A történelem pedig már megtanított bennünket arra, hogy amíg mindig saját bűnünk juttatott el bennünket, úgy a saját erényeink voltak azok, amelyek újra és újra felemeltek. Most, amidőn nemcsak hazánk, hanem az emberiség és az egész világ civilizációja forog kockán, arra kérlek benneteket, ne gyűlölködjünk egymással, sem a külföldön, sem itthon, hanem tartsunk össze és kéz a kézben haladjunk a magyar feltámadás útján. MTI. Társadalmunk parazitái. Zivataros idők kavargó hullámverése sok szennyet, sok piszkot vet a tiszta vizek felszí-* nére. Ez a szenny undorító látvány, mely ren'-i detlenséget okoz, kárt tesz, rombol és fertőz. Ezért az ár elmúlása után azonnal hozzá kell látni a szenny eltakarításához, hogy a víz tiszta mederben folyjon tovább és áldása, ne átka legyen az embernek. Zivataros, háborús idők a társadalom életének folyását is fölkavarják s olyan elemeket vetnek felszínre, amelyek a közösség életét nyugtalanítják, sőt veszélyeztetik. Ezek az elemlek a morál nélkül való dologkerülők, a csavargók, a maguk anyagi hasznát mások kárára építő, közveszélyes munkanélküli emberek: a társadalom parazitái. Fájdalom, ezeknek a száma mostanában nagyon megnövekedett. Ezt nemcsak a rendőrség és bíróság bűnügyi adatai bizonyítják, hanem a folyton hallható panaszok és szomorú tapasztalatok is, amelyek még nem jutottak a nyomozás határain túl. A közelmúltban szigorú rendelet jelent meg, amely utasítja a rendőri és csendőri közegeket, hogy országosan fogdossák össze a csavargókat. így indult meg a hadjárat a társadalom parazitái ellen. De vájjon meglesz-e ennek az üdvös óvintézkedésnek a kívánt sikere? Hisz a bűnözők nemcsak a felnőttek között vannak, hanem tán nagyobb számban a kiskorúak között is, akik vagy nem kapnak otthon, a szülői háznál kellő erkölcsi nevelést és ellenőrzést, vagy — ami még rosszabb — egyenesen biztatást nyernek a vétkek, a bűnök elkövetésére. A kiskorúak, csakhogy bűnös szenvedélyüket kielégíthessék, nemcsak lopásokat, betöréseket követnek el, hanem a közvagyont is állandóan pusztítják. Elég itt hivató kőznünk arra, hogy a fákat, bokrokat, virágokat köztereken és nyílt utcákon letördelik, leszaggatják. Megdöbbentő látvány volt nemrégiben is a Széchenyi-téri orgonabokrok s a Jókai szobor előtti tulipánok virágainak vandál letördelése. De benyitnak és belépnek nviltan magánházak udvarára és kertjeibe, ahol ugyanezt teszik, hogy később a gyümölcsösöket dézsmálják meg. De újfajta bűnözés is kezd lábrakapni, sőt hovatovább elburjánzani. Becsületes emberek neveivel takarózva, azokra hivatkozva megrendeléseket csinálnak az üzletekben, a megrendelt árut azok nevében elviszik s mikor az érdekeltek jogos tulajdonukat keresik, csak hüít helyét találják az árúnak is, a tolvajnak is. Nem egyszer élelmiszer-jegyet lopnak, vagy találnak, s persze nincs becsület bennük, hogy azt a rendőrségnek beszolgáltassák. Hogy is tennék, hisz nem az a céljuk! Nem az a men^ talitásuk! A mai század emberei, főleg ezek a paraziták, igen hivalkodnak tudásukkal. Tán többet is tudnak — bizonyos vonatkozásban, de azt nem tudják, hogy mi szabad és mi nem?! Erre nem , tanította meg őket senki. Vagy a tanítás nem fogott rajtuk. Büszkék arra, hogy milyen »fölvilágosultak«, de nem érzik, hogy erkölcsben mennyire lesüllyedtek. Pedig igaza van a latin közmondásnak: Qui profiéit in studiis, sed deficit in moribus, — plus deficit, quam proficit. Nos hát most a közrendészeten van a sor és annak a feladata lesz, hogy ezeket az elemeket megtanítsák »mores«-re. Ezeket a »tanítványökak könyörtelenül gyűjtőtáborba, vagy munkatáborba kell vinni, hogy a társadalmi rend csorbát ne szenvedjen, hogy a közösség mindenkinek hasznát lássa, ne pedig kárát vallja. (Jean d'Or.) Tornafimiepély. A pápai ref. gimnázium, ref. kereské}delmi középiskola, ref .tanítónőképző-intézet, leányliceum és polgári iskola ifjúsága f. hó 23-án vasárnap délután tartotta a Városi Sporttelepen szokásos évzáró tornaünnepélyét. Az ünnepély a szokásos keretek között zajlott le, de több új meglepetést is hozott. Az ünnepély iránt oly nagy volt a város és a vidék érdek'i lődése, hogy a jegy- és helyigényléseket napokkal azelőtt sem tudták kielégíteni. Gvönyörű időben több ezer ember gyűlt össze a sporttelepen és gyönyörködött az ijfúság szebbnél szebb, művészibbnél művészibb mutatványaiban. A két intézet vezetősége, különösen azoknak tornatanárai nagy tudással, sok ízléssel állították össze a műsort, amelyet a közel ezer főnyi ifjúság szépen és lelkesedés^ sel mutatott be, illetőleg bonyolított le. Felvonulás és a Himnusz eléneklése után szabadgyakorlatok következtek zenére. Jól esett látni 1000 ifjúnak pontos és ritmikus mozdulatát. Majd 18 válogatott kollégiumi tornász végzett gyönyörű gyakorlatokat két nyújtón és két korláton. A polgári leányiskola 90 tagú mintacsapatának karikatánca egyike volt a műsor legkedvesebb pontjainak. Törés kardvívás következett most, melynek érdekes és izgalmas fordulatai nagy tetszést váltottak ki. A vívók . nagy száma és tudása, meglepő volt. A gimn. II. A. és II. B. osztáíyainak váltóversenye karikákkal és nagy labdákkal igen mulatságos volt, míg a gimn. IV. A., IV. B., V.' és VI. osztályának válogatott csapata rendkívül látványos támfa-, zászló-, bot- és buzogánygyakorlatokkal kedveskedett. A Nőnevelőintézet Sportkörének mintacsapata Ara 20 fillér. olyan gerenda- és talajgyakorlatokat mutatott be és olyan precizitással, hogy a tetszés taps-i orkánja nyíltan tört ki a közönségből. Lélegzetelállító és idegizgató produkciók voltak azok is, amelyeket a gimnázium és kereske;delmi mintacsapata végzett nyújtón, korláton és lovon. Egyik-másik fiúnak ügyessége és ereje képzeletet felülmúló Ritmikus gyakorlatok következtek ezután, melyeket a leányliceum 48 növendéke mutatott be zenére. Festői ruhájuk, stílusos mozdulataik egyaránt elragadok voltak. Az ünnepély szokásos tréfás műsorszáma sem maradhatott el. Ebben »korszerű táncmulatsá'r got« mutattak be a kollégium Sportkörének tagjai. Bemutatták dialógusos formában, hogyan táncolták a francia négyest apáink és hogyan fogják táncolni unokáink. A je'enet humorán és finom szatíráján sokat mulatott a köizönség. Ezután ostromjáték következett nagy kézilabdákkal, mely a gimn. és keresk. isk. háziversenyének döntője volt. Végül magyar táncot lejtett a Nőnevelőintézet 72 magyarruhás növendéke. A festői szép magyar ruhák, a remek és ötletes tánc egyaránt óriási tetszést váltott ki. A minden tekintetben jól sikerült tornaünnepély végén oszlopokba állás és a díjak: kiosztása következett, melynek végeztével Ólé Sándor főiskolai gondnok lelkes szavakkal köt szönte meg a közönség érdeklődését, a testi nevelési tan'ároknak, névszerint vitéz Kovács Lajos és Mester Gáborné Petrova Anna taná1 roknak fáradozását, eredményes munkáját és nagyszerű ízlését, amelynek fényes bizonysága volt az idei tornaünnepély is. Rajtuk kívül az előkészítés, a betanítás nagy munkájában lelkes részt vett a kollégium másik tornatanára, Mester Gábor is, aki most katonai szolgáilatot teljesít. De a rendezés tökéletességéért a dicséret legfőkép vitéz Kovács Lajost illeti meg. (Palisander.) Színház. A szezon harmadik hete, — sajnos — egy darab kivételével csupa operettet hozott. A közönség egy részének vagy csak a könnyebb fajsúlyú darabok és szórakozási lehetőségek kellenek, vagy olyan próza, amelyet még nem látott — a fővárosban. Az a rétege a közönségnek, mely nem hivalkodik és nem hivatkozik pesti nívóra, kitart rendületlenül és élvezi a kitűnő pápai előadásokat. Pénteken, 21-én Huszka Jenő nagy operettje ment, a „Lili bárónő". Sokszor láttuk már, de mindig újként hat. Kedves meséje, gyönyörű dallama jól érvényesült főleg Hatházy Mária és Tunyogi Péter stílusos játékában. Úgy éreztük, mintha egyenesen Hatházynak írták volna a szerepet. Tunyogival előadott duettjének óriási hatása volt. Mellettük jeney Irén, Gazsi Erzsi, Papp István és Kulcsár voltak az együttes kiemelkedő szereplői. A zenekar remekelt. A rendezés, a miliő kiváló. Szombaton és vasárnap Erdélyi Mihály „Aranysárga falevél" című müvét mutatta be az operettegyüttes. Egyszerű, sablonos meséjű, tipikus Erdélyi-operett, melynek sok képe filmszerűen pereg előttünk. Sok erőszakolt jelenet és szóvicc, tréfa és burleszk-tánc teszi változatossá a darabot. Énekszámai azonban, dallamosak, szépek és élvezetesek. Radnay Irén elemében volt és szépen énekelt. Szólóénekét megújrázták. Szász Anna (bárónő) és Kulcsár János (Leó) alakítása tökéletes. (Itt helyesbítjük multheti referádánk azon közlését, hogy a Vén diófában nem Somló, hanem Kulcsár remekelt