Pápai Hírlap – XL. évfolyam – 1943.

1943-05-01 / 18. szám

XL. évfolyam. IS. szám. Pápa, 1943 máfus 1 PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Levente-utca 22. szám Kiadóhivatal : Anna-tér 2. szám Akiadóhivatal telefonszáma: 17-58. Főszerkesztő: SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Előfizetés V4 évre 2*50. Egyes szám ára 20 Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek Kiss Tivadar könyvkereskedésében. Antal miniszter nagyszombat estéjén tartott rádióbeszéde. Nagyszombat estéjén, április hó 24-én a rádióban hangzott el „Magyar Húsvét" címmel Antal István miniszter-képviselőnk beszéde. A beszédet csak fontosabb részleteiben ismerjük, de azokból is gazdag tartalom és nagy átfogó erő sugárzik. De különösen ki kell emelni a beszéd két jellemző vonását! Az egyik az a mélységes hit, amely nem ismer csüggedést s amely egyedül emelhet fel; a másik pedig azoknak a nagy történelmi igazságoknak soro­zata, amelyeknek fényében ragyog az egész beszéd! Először arra utalt Antal miniszter, hogy a feltámadás hite adta mindannyiszor a magyar­ságnak azokat a csodálatos erkölcsi erőket, amelyekkel sötét lezuhanásainkból, tragikus bu­kásainkból új életre keltünk. Kapcsolatosan rá­mutatott arra a küzdelemre, amely a legdrágább emberi és erkölcsi értékeket sárbatipró bolse­vizmus ellen a német néppel az élen, — folyik és amelyből a magyarság is a magyar sors törvényeinek s történelmi hivatása parancs­szavának megfelelően kivette a maga részét. Majd szólott Antal miniszter arról, hogy az új világháború véres forgatagában létéért, jövőjéért, magyar célok megvalósításáért, az egész keresz­tyén civilizációért hoz áldozatot a magyarság s amig a felelősségérzet, fegyelem és belső rend lesz alapeleme minden magyar léleknek, addig mindig sikerrel szállhat szembe a világ­történelem minden pusztító viharával. Egyéb­ként is — fejezte be Antal miniszter beszédét — a magyar történelem a Golgota-járások és áldozatok sorozata s nekünk magyaroknak a húsvéti hit erejével kell hinnünk a teljes ma­gyar feltámadásban, is! (Sz. D.) Dr. Antal István nemzetvédelmi propaganda-miniszter nagyszombaton rádió-beszédet mondott. Hazai németségünk ünnepsége. A devecseri választókerülethez tartozó Schüdiproch mezőn, mely Herend és Bánd kö­között terül el, április 18-án a Magyarországi Németek Szövetsége a Bakony-Vértesi terület vezetőségével karöltve országos ünnepséget ren­dezett Hitler születésnapja alkalmából. A ragyogó tavaszi napsütésben kb. tízezer ember gyűlt össze. Itt volt nemcsak a bakonyi német köz­ségek lakossága, de népes küldöttségek vettek részt a hazai német népcsoport területeiről is. A hatóságok részéről megjelent dr. Scherer •János főszolgabíró, Várbíró György csendőr­százados és még sokan mások. A délelőtt folyamán tábori misén vett részt az egybegyűlt tömeg, majd déli 1 órakor vette kezdetét az ünnepség. A hatalmas tribünt, melyen a budapesti német gimnázium növen­dékeinek csoportja állott egyenruhában, magyar és német zászlók díszítették. A magyar és német himnusz után Reister Henrik, a népcsoport or­szágos propagandavezetője köszöntötte az egybe­gyűlteket, majd a népcsoport vezetője, dr. Basch lépett a szónoki emelvényre. — Két ünnepe van a hazai német nép­csoportnak egy évben — kezdte beszédét dr. Basch — Kormányzó Urunk névünnepe és a Vezér születésnapja. E két ünnep egyúttal ki­fejezője a két nép sorsközösségének, melynek elmélyítése a népcsoport egyik főfeladata. Ezután Hitler egyéniségét ismertette. — Necsak a nagy hadvezért lássuk benne — hangsúlyozta dr. Basch — hiszen ő nem akart hadvezér lenni, hanem elsősorban a nagy békefejedelmet, ki a győzelem után akarja Európát nagy békeművével boldogítani. A német népcsoport a győzelem érdeké­ben a Mindenható áldását kérte Horthy kor­mányzóra és a Vezérre, majd a Himnusz el­éneklésével s a zászlók kivonulásával zárult a felemelő hatású ünnepség. Az adóztatás egyszerűsítése. Az elmúlt szombaton megjelent egy kor­mányrendelet, mely megszüntette az egyenes­adók után kivetésre kerülő összes állami pót­adókat és pótlékokat s helyettük egységes ál­lami pótadót vezetett be. Ily módon az idén már nem vetik ki a rokkantellátási adót, a be­tegápolási és gyermekgondozási pótadót, a nép­és családvédelmi pótadót, a kincstári pótlékot, a rendkívüli pótlékokat és a hadfelszerelési adót, hanem csupán az állami pótadót, mely az em­lítetteken kívül magában foglalja a légitámadá­sok kártalanítási alapja javára befizetendő kár­talanítási hozzájárulást is. Ez az egyszerűsítés lényegesen megköny­nyíti a hatóságok munkáját. Az új rendszer most összevonja a megszüntetett adókat és he­lyükbe állami pótadót rendszeresít, amelynek kulcsát az egyes alapadók szerint különböző százalékban állapítja meg. Az adófizetőknek is előnyt jelent a rend­szerváltozás, mert a fizetési meghagyás kézhez­vételelekor pontosan értesül arról, mennyit kell egyenesadók és pótadók címén az államnak fi­zetnie. Az egységes állami pótadó nem adóemelés, mert a megszüntetett adónemek kulcsainak ösz­szegezése alapján állapították meg a pótadó kulcsát és csak a kezelés megkönnyítése érde­kében történtek kisebb kikerekítések hol felfelé, hol lefelé. Számottevőbb kikerekítés csupán ott történt, ahol a teherviselőképesség ezt lehetővé tette, mint a társulati és tantiemadónál. Adó­emelési jellege az új pótadónak egy tételnél mégis van, mégpedig a szerzéstől számított öt éven belül eladott ingatlanokon szerzett nyere­ségek külön jövedelemadójánál. Külön jövedelem­adó után eddig ugyanis mindössze 10°/o had­felszerelési adó jár, míg most a jövedelemadó­nál általában érvényes 110 °/o-o s pótadó fog ki­vetésre kerülni. E rövid ismertetőből is kitűnik, hogy az egységes állami pótadó bevezetése jelentős lé­pést jelent adóközigazgatásunk egyszerűsítése felé. A legutóbbi költségvetési vitában többen kifogásolták adórendszerünk bonyolultságát, mely felszólalásokra válaszolva Reményi-Schnel­ler Lajos pénzügyminiszter kifejtette, hogy a most megjelent kormányrendelet az igazságos­ság sérelme nélkül egyszerűsíti adóztatási rend­szerünket, a közönség ezért fogadta megértés­sel az új intézkedést. ÚJDONSÁGOK. — Gyógyszertári ügyelet. A gyógy­szertári vasárnapi és éjjeli ügyeletet e héten a Michna-gyógyszertár, hétfőn reggeltől: május 3-tól május 9-ig az Irgalmasrend gyógyszertára fogja ellátni. — Új jogügyi tanácsos. A m. kir. bel­ügyminiszter Pápa város jogügyi tanácsosává dr. Szőllősy Sándort nevezte ki. A kinevezés arra minden tekintetben méltó tisztviselőt ért és ezért általános megelégedést keltett az egész városban. — Szinügyi bizottsági gyűlés. Városunk szinügyi bizottsága április 28-án, szerdán gyű­lést tartott Hamuth János polgármester elnökle­tével. Elnök üdvözölte a bizottság új tagját, Kerényi Oláfot, laptársunk szerkesztőjét, majd bemutatta Szalay Károly színigazgatónak a ta­vaszi évad megnyitására vonatkozó kérelmét. A bizottság, miután a társulat működéséről a leg­jobb információt kapta, a játszási engedélyt május 5-től június 7-ig készséggel megadta. A műsorterv és a társulat névsora várakozásunk­ban a legszebb reményekre jogosít. Sajnos, építkezésekre, színpad és öltözők bővítésére az idén anyaghiány miatt nem gondolhatunk. — Érettségi kormányképviselői kikül­detés. A Vallás és Közoktatásügyi miniszter a csurgói ref. gimnáziumhoz a júniusi érettségi vizsgálatra dr. Pongrácz József pápai theologiai igazgatót, a Dunántúli Prot. Lap szerkesztőjét bízta meg az állami felügyelet gyakorlásával. — Székely diákok látogatása Pápán. A kollégium március 15-i ünnepélyén előadott „Csalóka szivárvány" szereplői a besztercei ál­lami gimnázium ifjúságának meghívására a hús­véti szünet második felében elutaztak Beszter­cére s előadják ott is Tamási Áron nagyhatású darabját. Velük együtt jönnek a látogatás vi­szonzására a besztercei gimnáziumnak székely szórvány-gyermekek közül a tehetségmentő akció során kiválogatott tanulói, mintegy huszonötén Komjáthy István' tanár kíséretében. Május 3-án, Ara 20 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents