Pápai Hírlap – XL. évfolyam – 1943.

1943-12-25 / 52. szám

Minőségben és ízlésben Kopstein=butor vezet. Fő-tér 14. csak a bethlehemi Jézus békéje hozhat igazi karácsonyt. A karácsony misztériuma a szeretet hatalmával adja meg a méltó feleletet a szenvedő emberiség számára és akkor dicsőség lesz mennyben az Istennek és békesség a földön a jóakaratú embereknek! KARÁCSONYI DAL. Borulj rám, hajolj rám, szent Karácsony árnya, hozzál békességet, erre a világra. Hozzál békességet emberek szívébe, hadd ragyogjon minden mennyországi fénybe. Némuljon el szerte csatakürtök hangja, boldogság köszöntsön, minden jó magyarra. ...Angyalok mesélnek égi boldogságról, szeretetet hozzon ez a szent Karácsony. Szalay Károly. í Magyar papirbetlehemeink. Betlehemi képívek. Korok és ünnepek visszatérő sorában kiemelkedő helyet foglalt mindig a karácsony. Ha manapság valaki a karácsony emlékét magában felidézi, szimbólumként szeme előtt a karácsonyfa tűnik fel. Pedig a karácsonyfaállítás csak igen-igen fiatal szokás, a karácsonyi misztérium-gondolat igazi megjeleni- ] rtője sokkal régebbtől fogva a betlehemi jászol volt, Krisztus születésének kőben, fábaní, anyagban, színben való képszerű megrögzítése. Assisi Szent Ferenc állított először betlehemet a greccói zárda mellett, az erdő mélyén, egy kis barlangban. Karácsony éjjelén az éjféli misére szamarat és ökröt hajtatott a barlanghoz, s a Szűzanya és Szent József em'-i bermásaival kiegészítve dramatizált formában j odavarázsolta a betlehemi éj cselekményét a greccói barlangba. Ez az esemény vetette meg a későbbi betlehem-iállítás alapját. A XflI. századtól kezdve egészen az • újabb korig elmaradha;tatlan tartozéka volt karácsony megünneplésének a szentjászol, a greccói mintára állított betlehemi jelenet. A szép szokás azonban a felvilágosodás rőt fényében lassan kiveszett és csak az újabb idők állították vissza igazi virágzásába. Nálunk, Magyarországon a nép mindig szeretettel ragaszkodott hozzá. A Magyar Betlehemesek a széles néprétegek felé fordultak és azt akarják elérni, hogy minden magyar család karácsonyfája alatt művészi magyar betlehem hirdesse Krisztus születését. Néhány évvel ezelőtt kísérletet tettek arra, hogy kivágható papírbetlehemqkiet adjanak ki és ezáltal olcsó és könnyen feldolgozható anyagot adhassanak a betlehemállítók kezébe. A legelső kiadványok között szerepelt M. Marass y Magdolna finom, modern stilizálás ú, nőies vonalú, pasztelszínű magyar betleheme és Ungváry Sándor erőteljes, népies ízlésű betlehemi képíve. A következő hullám változatosabb és sokféle ízlést kielégítő betlehemekből tevődött össze. A betlehemes képívek kiadásának második csoportjában jelent meg Kákonyi Konstaníina kisbetleheme, amelyben a Gyermek Jézus lép fel karácsony csillagéjtszaká*jában. Az egész kép gyermekies és megkapó, amellett modern és újszerű művészi eszközökikel van megjelenítve. Mezei Artúr képívén a Szentéj csendjében magára maradt Szent Család jelenik meg a hagyományos beállításban. Molnár C. Pá! a Háromkirályok hódolatát mutatja be a modern ízlés mértéktartó kielégítésével, rendkívül finom színezéssel és gazdag fantáziával. A három király alakja ritmikus fokozásban közeledik a Madonna felé, aki kezében tartja a Kisdedet. Kontaly Béla műve szintén a Háromkirályok jelenetét örökíti meg. Feszty 'Mrna a női lélek indításainak ad teret, a női intuíció mélységiéivel az angyalos betlehemet konstruálta meg. Érzelmi bőség, gyengéd finomság és hajlékony vonalvezetés teszik vonzóvá a képet. Megyet'Meyer Antal magyar tájbetlehemmel szerepel az együttesben. Vonalai feltűnően frissek, markáns pásztor.aíakok és angyalkoszorú övezik a Kisdedet. Legújabban jelent meg Emánuel Béla székely betleheme. Erdély székely népe veszi körül áhítattal a Szent Családot. Megelevenedik a székely nép jellegzetes tartása, az áhítat kifejezése egyéni hangulatot kölcsönöz a jelenetnek, az ablakok szép formáltsága, eredeti íze, zamata egyedülállóvá teszi az alkotást. A Magyar Betlehemesek ezekkel az alkotásokkal népszerűsítik karácsonyi gondolatukat. Céíjuk a karácsony kiteljesítése a betlehem igazi karácsonyi jellegével, a művészet ápolása és a közízlés emelése, a régi, a ma-» gyar lélekbe beleivódott néphagyományok' megőrzése és felélesztése, szóval a magyar, a keresztény gondolat gazdagítása szerénynek látszó, de biztos eredményeket hozó eszközökkel. — Bánffy Dániel báró földmívelésügyi miniszter költségvetési beszédét ismerteti vezetőhelyen a Magyar Föld legújabb száma. A magyar falu képes hetilapja 24 oldalas terjedelemben jelenik meg. Kapható az újságárusoknál és az IBUSz-pavillonokban. Egyes szám ára 24 fillér. Mutatványszámot küld a Magyar Föld kiadóhivatala: Budapest VII., Erzsébet-krt. 7. Hamburgi álom. Mindig szentül meg voltam győződve, hogy azok az emberek, akik az első világ

1háborút megjárták, bent élték a Doberdó poklában, az orosz hómezőkön, meg a balkáni hegyek véres csatáiban, itthon az ifjabb nemzedéknek meséltek hőstettekről, melyek nem fedik a valóságot. Beszéltjük, hogy milyen nyugodtak aludtak pergőtűzben. Gondoltam, háryjánoskodnak. Ügyis tudja az ember, amit a magyar közmondás is tart: messziről jött ember azt mond, amit akar. Pergőtűzben aludni? Ez olyasmi, mintha falusi hős-legények fogadnának, hogy éjfélkor végigmennek a temetőn, s dicsekedve elmondják, milyen nyugodtan járkáltak. Ám nappal látnák azt az ábrázatot! Érthetővé vált már előttem, hogy ez nem csalás, nem ámítás, mióta Hamburg felett meg-megjelentek ellenséges gépek, nem hidegvér, nyugalom, hanem fásultság, kimerültség uralja az ember idegeit, s az teszi, hogy akár pergőtűzben, vagy légi támadáskor is aludni tud. Megszokja az ember, mert aludni kell. Légi támadás: Kigyullad egy-egy ház imitt-amott, vagy rombadől, de az élet folyik tovább. ^ Az emberek? Istentagadók, vagy hívők,. De templomba nem értek rá elmenni, mikor csendesen éltek, rendies kerékvágásban szaladt minden. A Mihály-templom környéke romhalmaz lett, de a szentegyház ép maradt, kivéve egykét ablakát. Bezzeg tudták az istentagadók, hol keressék az Istenhez vezető utat. Sorfalat álltak a templom ajtajában, hogy betérhessenek elrebegni egy »Miatyánkat«. Edzőruhában alszom. Számíthatunk a támadásra, s ilyenkor célszerű, hogy olyan öltözék legyen rajtunk, melyben leghamarabb futhatunk. Őrült forróság van. Kibírhatatlan... Sokáig fetrengtem, míg elnyomott az álom. Üvöltenek a szirénák: Légi riadó! Már vijjognak a bombák, zúgnak az angol gépek felettünk. Az első ösztönös mozdulattal ki akartam ugrani az ágyból, hogy meneküljek, de ugyanakkora pillanat törtrészei alatt agyamba ötlött az ellenérv: hiszen harmadik emelet. Közei és távolban hullanak a bombák. Egy egyenesen felém tart. (Azt érdekes volt figyelni, bájnem tanítja senki, míg a bomba vijjogva közeledett, az emberek annál jobban húzták fejüket a válluk közé egyre görnyedve. De, midkor bekövetkezett a detonáció, föllélegezve egyenesednek fel.) A bomba iszonytatóan közeledik, s mivel nincs más menekvés, fejemre rántom a takarót. És várom a véget. Az élet végét. A házat telitalálat éri, csak egypár pilt lanat még és menni fog szét ripityomba és én vele együtt. Átütötte a tetőhéjat, át a födémet. A lélegzet visszafojtva, a fogak össze, a kéz ökölbelszorítva. Várok. Egy örökkévalóságig várok és a bomba nem lobban. S a feszült várakozásban fölébredek. A villanykapcsolóhoz nyúlok: világosság támad. Tekintetem egyenesen a menyezetre szegeződik. Ép! Nincs rajta lyuk! A talajon, nincs a bomba sehol. Ah! hát akkor úgy álmodtam az egészet. Élek! Elsötétítem a szobáit, s a másik felemre fordulok. Alszom tovább. Pár nap múlva. Éjjel van újra. Alszom. Megszokottan üvöltenek a szirénák: ismét riadó! Ugyanakkor már bombázzák is a. várost. — Uuuiii — bumm! — Uuuiii — bumm! — hallatszik a bombázás, mindig közelebb. Közelben egy detonáció — erre felébredek. Felgyújtom a villanyt, hogy meggyőződjem, nem álmodom-e újra? Az ablak nyitva és azon át látom a harci villanásokat. Egy a közelben csapott le, hogy a ház is megingott belé. S tapasztalhattam, hogy most nem álmodom. „Bírói."