Pápai Hírlap – XL. évfolyam – 1943.

1943-11-06 / 45. szám

Minőségben és ízlésben kopstein-butor vezet. Fő-tér 14. tt Oszi beszélgetés. Újságok betűin, képes újságok hasábjain keresztül is elérkezett hozzád, meg hozzám is az ősz. Szeretem ezeket a betűket, meg képeket

t csak unom már a sok közhelyet, meg a sok sírást, amivel az őszt temetgetik. Ebben a szertartásos siratásban legjobban fáj nekem, hogy nem vesszük észre az őszben, ami örök, ami megmarad. így bizony nincs semmi haszna az őszi melankóliának, amint fejbevágja a halandó embert, s mégin'kább elhiszi: — azért lettünk, hogy meghaljunk, azért élünk, hogy szenvedjünk. Az ősz, ha másra nem, hát arra jó, hogy felcsigázza bennünk a halál gondolatát, s életünk percről-percre való fogyását. S ilyenkor elfelejtjük, hogy ebben az elmúlásban is van újrakezdés, indulás, várás, születés, új élet, megújulás: élet az őszben. A becsületes életelv tőlünk, mint embertől, meg mint nemzettől is életet kíván. Megmutatja,, hogy nemcsak külső, »mutatós« élet van, hanem

1 egy titokzatosabb, egy belsőbb,féltettebb, rejtettebb is. Ez az életelv tfnít meg bennünket a természetszerinti igazságra: nem azért jön ősz a nyárra, hogy bennünk a melankóliát felébressze, hanem azért, hogy megmutassa: az ősz is az élet, az érés ideje, csakhogy ez belső, rejtett élet, azért nem vesszük észre. Ez a belső élet meg arra tanít: azért lettünk, hogy éljünk, azért szenvedünk, hogy élhessünk. Ez a természetszerinti igazság döntő az egyes emberre, de méginkább az egyeseket közös céllal magában foglaló nemzetre nézve. Mint minden élet, ez is lemondással jár. Hogy élet maradjon a törzsben, levedlik sok-sok millió levél, levedlik az értéktelenebb, hogy megmaradjon az értékesebb. Ez is lemondás, de nem elmúlás, — sőt az életnek titkosabb folytatása még áldozatok árán is. Talán csak olyan legyik évszalc a másik után, mint emberéi etünk-i iben a huszonnégy óra alatt lepergő napszakok, —0a szundikáló délután: az ősz; — hogy aztán feljöjjön a horkoló éjfél: a tél; —'a friss hajnallj az ébredő reggel: a tavasz; — s a munkábaW ban forró nappal: a nyár. Az ősszel belénk nevelődött a lemondási gondolata. Egyéni, vagy más ránkaggatott neveléjsi, sajátságunk, hogy annyira lemondóak vagyunk. Nem tudunk eléggé hinni sem egyéni, sem közösségi sikereinkben. Pedig ha arról van szó, senki sem tudja jobban és becsületesebben eltvégezni a maga munkáját, mint bárki a magunk

1 fajtája közül. Vagy nincs elég kitartás bennünk? Csak lobogunk, mint a szalmaláng? — Ez igaz lehet, de az is igaz, hogy bennünfketí az őszi lemondásra, nem pedig az áldozatok eredményét bátran kiváró emberekké neveltek. Belénk oltott az őszi, vak gondolat egy beteges kisebbségi érzést. Belénk oltotta, hogy a mi gyermekeink legfeljebb a hivatalszolgaságig mehetnek fel azon a ranglétrán, ahol százszor tehetségtelenebbek két könyökkel tülekednek. Belénk oltotta, hogy mi egyénenként is, meg öszszességben is sírva-vigadó magyarok vagyunk. Belénk oltott egy csomó vakságot saját magunk-i kai és nemzetünkkel szemben. S • felvillan egy sugár az őszből... Olyan sugár ez, mint a mi életünkben a hit, az akarat és az élet hármas aranyfonata, mely nélkül nincs (élet, s nincs jövő sem. Odalopja szemünk elé ez a hármasfonatú sugár a mi gyermekeinket, ősi daltól kipirult arccal, odalopja elénk a tehetségkutatás eredményeit, apró, mezítlábas, eddig elfelejtett magyarokat, akik ott ülnek ma már a gimnázium! padjaiban és akik ökölharcnélkül is boldogulnak majd. Ránk vetít ez a fénysugár, — mely lassanként már fénykévévé nő — egy tisztultabb* a nemzet törzséből nőtt irodalmat, iszín,házatj művészetet, becsületes hasznot húzó kereskedelmet, szakszerű gazdálkodást, gyökerében megújuló magyar nevelést, nemzetet, mely erkölcsében a szaporodásé, s ki tudná elsorolni;,? hogy mi mindent, amire szükségünk lenne. Nem történne itt semmi más., mint egy belső, tisztultabb életkezdés, az őszben. Belső, nagy erőtartalékolás, hogy ne érjünk meg egy másik forradalmat, vagy trianont. A természet erői is csalhatatlanok az emberbegyökerezett természeti erők is, amik éppen úgy erjednek, mint! az őszi must — és ha lassan is, de állandóan, tisztulnak. Megkezdődött a nagy tisztulás, s így az ősz már nem azt juttatja sezünkbe, ami bennünk az élet könyörtelen múlásával naponként a múlté, hanem megmutatja, hogy az élet megy tovább, s a jövőt alakítani mindig többet jelent, mint a imulton keseregni. Mégis csak legnagyobb titka az ősznek is az élet! Rápolthy Viktor. ÜZENET ENYÉÍMNEK. Most eszembe jutnak mind ama virágok, Amelyek ott nyílnak az ablakod előtt... öntözném szívesen ... de most te öntözöd, S gyakran fel-felsírsz a kicsi lakás előtt... örömmel mennék most veletek a sírhoz, S megállnák jó Anyám bús fejfája előtt... • Gondoznám szívesert... de most te gondozod És zokogsz kisfiad sírhalma előtt... Én most itt virrasztok kint a csatatéren, S megállok sok magyar keresztfája előtt... Szívem összeszorul... de mégis úgy érzem, Szent ügyünk *nem veszett el az Isten [előtt... Menjetek csak szépen ki a temetőbe, S tegyetek koszorút le a sírjuk előtt... S nyugodjatok meg ... mert odafenn az égben Imádkoznak értünk a Megváltó előtt... Bakos József számv. őrv. a változó életmód zavarja a rendes emésztést. Ez émelygést, fejfájást okoz. Ne felejtse, hogy utazáshoz szükséges a jó fia»hajt6„ — Kinevezés. A vallás és közoktatásügyi miniszter Szalay Mária Pornóapáti h. tanítónőt rendes tanítóvá nevezte ki. — Kinevezés és kitüntetés. A város polgármestere Fillér Ferenc városi szükségmunkást díjnokká nevezte ki. A keleti fronton teljesített bátor és vitéz magiatartásáért pedig felsőbb hatósága az elsőosztályú tűzkereszttel tüntette ki. — Kinevezések. Hamuth János polgármester előterjesztésére a m. kir. belügyminiszter 78.775/1943. számú rendeletével Szeibertj János városi kezelőt és Imre Béla városi díjnokot f. évi szeptember hó 28-tól Pápa megyei városhoz adótisztekké nevezte ki. — Hősök ünnepe az alsóvárosi temetőben. A város társadalma kegyeletes ünnepség keretében áldozott a háborúban hősi haláltj halt magyar vitézek emlékének. Megjelentek a temetőben a katonai, egyházi és polgári hatóságok, társadalmi egyesületek, iskolák, intézmények és közel 5000 ember hallgatta vitéz Szügyi Zoltán ezredes mélyenszántó hazafias érzületű emlékbeszédét, melyben a magyar katona erényeiről, halált nem ismerő bátorságáról, kitartásáról és megalkuvást nem ismerő erejéről beszélt. A háborúban hősi halált halt magyar katonák a hazáért életüket adták és áldott legyen emlékük. A beszéd után a postagalamb egyesület 100 galambot eresztett a levegőbe kegyelete jeléül. A Magyar Hiszekegy eléneklése után véget ért a kegyeletes ünnepség. — 10 éves a pápai Egészségház. Pápa város közönségének tulajdonát képező Egészségház most érkezett el fennállásának 10 éves évfordulójához. A megemlékezés ünnepén szenteljünk egy kis időt annak a hatalmas szociális intézménynek méltatására. A fontos szerepkörrel felruházott intézményünk 10 év alatt csodálatos munkát fejtett ki az emberi életek megmentésére és gyógyítására. A korszerűen megépített Egészségház alapjait 1933-ban rakták le lelkes emberek, akik látva a haladó kor követelményeit, létrehozták az Egészségházat, melynek falain belül a tüdőbeteg és nemibeteggondozó, valamint iskolafürdő és zöldkeresztes tanácsadó állomás fejti ki áldásos munkáját. Az Egészségházban van röntgen laboratórium, tüdőés nemibeteg-gondozó, iskola-fürdő és zöldkeresztes tanácsadás. Dr. 'Kalapos György kórházi főorvos, dr. Nagv Ignác, dr. vitéz Mezey Kálmán, dr. Kolbe Lajos orvosok látják el az egészségház nap-nap utáni hatalmas munkáját. Ezeflr kívül hat védőnő Laczkovics Izabella zöldkeresztes védő vezetésével szociális mftnkaterv alapján segítik elő ennek a fontos intézménynek nem könnyű munkáját. Az Egészségház élethivatást tölt be. Nemcsak a tüdő- és nemibetegség megelőzésével, hanem annak gyógyításával is foglalkozik. Míg a zöldkeresztes tanácsadó állomás nem gyógyít, hanem a betegség megelőzését segíti elő. A zöldkeresztes

: tanácsadás célja a város lakóinak figyelmét felhívni az egészséges életmódra való nevelésre. Elősegítik a gyermeki életet frissebbé, élénkebbé tenni, vigyáznak arra, hogy a fiatal nemzedék mentesüljön minden káros veszedelemtől, mely egészségének romlását idézi elő. A 10 éves egészségházban 10 év alatt 40.865 tüdőbeteget, 35.000 nemibeteget gyógyítottak. Az iskolafürdőben, mely öt éve működik, 14.175 ember fürdött meg. Zöldkeresztes tanácsadás, mely 3 éve fejt ki hatékony munkát, 18.000 esetben fordult elő. A mult évben 5940 tüdőbeteget gyógyítottak, 2853 egyén vizsgáltatott meg röntgenen, 3790 nemibeteget kezeltek,. 6470 zöldkeresztes tanácsadás volt és 3210 ember fürdött meg. A jubileumi esztendőben is idegölő, nem könnyű munkát fejt ki az intézmény, melynek irányítója dr. Domonkos Géza m. kir. tisztiorvos, az egészségvédelmi szolgálat vezetője. — Mentőtanfolyam. A vármegyék és városok országos mentő egyesülete tervbe vette azt, hogy más városokhoz hasonlóan Pápán is rendez ingyenes mentőtanfolyamot. Ezen résztvehetnének az ipartelepek munkásai, iskolák, leventék, tűzoltók, rendőrök, cserkészek, csendőrök, légó szolgálatosok, de részt vehetnének a polgári lakosság tagjai is. A tanfolyam díjtalan és csoportonként az esti, vagy délutáni, esetleg délelőtti órákban három napon át két—két óráig tartana. A tanfolyamot a mentőegyesület előadó orvosa tartja. A tanfolyamon résztvenni óhajtók névjegyzékét a pápai kirendeltség vezetőjénél (Süle Zsigmond városi számellenőr ö. tüo. felügyelőnél: Pápa, városháza) legkésőbben 1943. évi november hó 15-ig az érdekelt intézmények közölni szíveskedjenek. A tanfolyammal kapcsolatos további felvilágosítás ugyanott nyerhető. — Gazdasági tanfolyam záróünnepe. A pápai mezőgazdasági szakiskolában ünnepélyes külsőségek között fejezték be a többhetes továbbképző mezőgazdasági tanfolyamot, melyre Győr, Pozsony és Nyitra megyék gazdasági elöljárói jöttek össze. A földmívelésügyi minisztérium képviseletében dr. Ketter László miniszteri biztos jelent meg. Koperniczky István igazgató és az iskola tanári kara tevékenykedett ia tanfolyam sikere érdekében. — Helyreigazítás. Lapunk legutolsó számába tévesen került be dr. Varga Istvánnak,, a vm. főszolgabírósághoz beosztott tisztviselőnek címe, illetőleg rangja. Mint a főbírói hivatal értesít, Varga István nem joggyakornok, hanem vm. fogalmazó, amit íme készséggel közlünk. . t