Pápai Hírlap – XL. évfolyam – 1943.

1943-10-30 / 44. szám

; • \ XX. évfolyam. szám. Pápa, 1943 október 30 MEOJELEWIE MINDEN SZOMBATOM. Szerkesztőség: Levente-utca22.szám Főszerkesztő: Felelős szerkesztő:Elrjfizetés V4 évre 3-60. Egyes szám ára 30 Kiadóhivatal: Anna-tér 2. szám Akiadóhivatal telefonszáma: 17-58. SZŰCS DEZSŐ. SÁNDOR PÁL. Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek Kiss Tivadar könyvkereskedésében. Becsületbeli kötelesség. A mult év nyarán egyik nagy alföldi városunkban a keleti frontra induló katonákat Kállay Miklós miniszterelnök búcsúztatta. Beszédének volt egy örökké feledetehtlen mondata: »Sohasem feledkezünk meg rólatok«— mondotta a miniszterelnök — s [ez a [kijelentés úgy hangzott, mint az egész nemzet lelkét bői fakadó szent fogadalomtétel. Azóta hivatalos kormányintézkedések terén épúgy, mint társadalmi vonalon, való)-* ban igen sok történt a fogadalom teljesítése érdekében. A nemzet minden rétege átérezte, hogy azoknak hozzátartozóival szemben, akik a haza védelmében életüket vesztették, vagy akiknek testi épsége szenvedett csorbát, nem

1-* csak a hálát és szeretetet kell kifejezésre juttatni, hanem biztosítani kell, hogy a békés polgári életben megtalálják boldogulási lehetőségüket és mennél kevésbbé érezzék a csapást, amely, őket sújtotta. A kormány első tevékenysége volt a hadigondozottak járulékainak újjárendezése. A miniszterelnök inté#» kedésére elsősorban a háború hőseinek tartották fenn a zsidóbirtokokat. A Nép- és Családvédelmi Alap útján, mindenkit megelőzően, elősegítik a hadigondozottak új exisztenciához való juttatását, szociális akciónál mindenütt elsőbbséget kell biztosítani részükre. Mindfezeken kívül pedig széleskörű és igen eredményes társadalmi akciók is indultak érdekükben. Legutóbb pedig az Országos Hadigondozó Hivatal felállításával egységbe foglalták és a miniszterelnök közvetlen ellenőrzése alá helyezték az egész problémát. M,ost a magyar kormány újabb intézke!- : djést tett, ameltyel az egész vonalon felV emelte a hadigondozottak járulékait. Ez sem első esetben történt. Ez évi január 1-én már számottevően emelkedtek a járadékok. A kormány azonban úgy látta helyesnek, hogy mi^ után mind a közalkalmazottak, mind a magánalkalmazottak illetményei növekedtek, a hadigondozottak járadékellátását is felemelje. A rendelet november 1-i hatállyal általában 20ö/o-kal emeli fel a járadékokat és pedig nemcsak a jelenlegi világháború áldo^ zataira, hanem az első világháború hadigon^ dozottjaira is vonatkoztatva, jelentős számadatok bizonyítják a kormányzat bölcs, méltányos és igazságos intézkedéseit. A kormánynak ez a rendelkezése újabb bizonysága annak, hogy az ország felelős vezetői komoly kötelességérzettel ;és meleg szív-, vei tartják kezükben a hadigondozottak ügyét. Kétségtelen, hogy az intézkedés úgy az érdeké kiélték körében, mint az egész magyar társadalomban megelégedést és megnyugvást kelt. Tudnivalók a legújabb gyujtóbombákróL Lapunk mult heti számában rövid összefoglalást adunk az angolszász támadások legújabb gyűjtőeszközeiről, t. i. a gyujtóhasábokL ról és a foszforos gyujtóbombákról. E gyújtón eszközök használata különösen a házak és a lakások ellen irányul. Most tehát az ezek elleni védekezés módjait fogjuk részletesen bemutatni olvasóinknak, hogy adandó alkalom^ mai sikeresen vehessük fel ellenük a küzdel-< met a magunk és értékeink megmentésére. Tűzoltás és védekezés. A foszforos gyújtóbomba rendkívül ve-> szedelmes lehet, ha a keletkezett tűzfészkek oltása azonnal meg nem indul. Képes lakóf-i j házakat, sőt egész utcasorokat rövid időn belül j elhamvasztani. Hogy ez elő nie fordulhasson, a j lakosság minden (egyes tagjának fel ;kell I készülni a tűzfészkek leküzdésére, illetve mindenkinek érteni kell az egyszerű tűzoltáshoz, mert nincs olyan Város, amelynek oly bőséges, tűzoltósága lenne, hogy a több száz helyen fellángoló tüzeket oltani tudná. Az oltásban tehát nemre való tekintet nélkül minden felnőtt, egészáéges embernek segíteni kell még akkor is, ha a tűz nem a saját hanem a szomszédházban keletkezett. Egy légi támadás lezajlása után a lakór ház légoltalmi őrségének az óvóhelyről azon

1-* nal fel kell szaladni a padlásra, míg a lakók többi felnőtt tagjainak lakásukra (ezért nem szabad a lakások ajtóit kulccsal bezárni). Felérve a padlásra, illetve a lakásba az ott ész-* lelt füst azonnal el fogja árulni, hogy gyűjtet bomba érte-e a házat. A padlás tetőzetét, illetve a lakások menyr n3

:ezetét minden szobában át kell vizsgálnunk, hogy nincsen-e.rajtuk rés, melyet fel nem robfcant gyújtóbomba ütött. Ha fel nem robbiant gyújtóbombát találunk a lakásban, ahhoz ne nyuíjunk, hanem értesítsük a hatósági tű~A oltóságot, melynek megérkeztéig vízzel és hon mokkái felszerelve, tartsunk a mellette levő helyiségben őrséget, mert lehetséges, hogy a bomba késleltető gyújtóval van felszerelve és egy bizonyos idő eltelte után mégis felrobban. Hogy a gyújtóbombák okozta tüzet késedelem nélkül olthassuk, igen fontos, hogy úgy a padlástereken, mint a lakásokban állandóan tároljunk kádakban vagy edényekben vizéé és homokot. Mivel a keletkezett füstben, azon^ nal ,,nem tudjuk megállapítani, hogy gyűjteti asáb, vagy foszforos bomba érteié a házat, vizet csak akkor szabad azönnal használni, haj felcsapódó lángot észlelünk és ha az nem vakítóan fehér, sziporkázó. Ha vakítóan fehér lángot, vagy izzó anyagot látunk, gyujtóhhasábbal van dolgunk és ez esetben az oltáshoz homokot kell használni, mert ha vizet öntünk a szétolvadt termitlepényekre, durrandr gáz keletkezik és még nagyobb tüzet okozunk. Vizet csak a homokkal való befedés utáp szabad használni, de ez esetben bőségesen. A foszforos gyujtóbojnba okozta erős füst egyben fokhagymához hasonló szagot is terjeszt. Ennek érzetében biztosak lehetünk, hogy foszforos gyújtóbomba érte a házat. A tüzet vízzel, a fröccselékeket pedig homokkal, vagy mindkettővel olthatjuk. Mivel a foszfor a szabad levegővel érintkezve ismét magától meggyullad, tt, tűz oltása után ,

a fröccseiéket a tárgyakról, falról, padlóról le kell kaparni, vízzel töltött vederbe, vagy dézsába kell dobni és a földbe el kell ásni. I Az oltás maga, mint látjuk, egyszerű és minden felnőtt könnyen végrehajthatja. Ahol vízipuska, veder vagy puttonyfecskendő van, ott az oltás természetesen gyorsabban eszközölhető, de kellő számú veder, vagy dézsa, (avagy kerti locsoló kanna szintén eredménye^ sen használható. Mivel a vízvezetéket bombatalálat érheti, s ez esetben vízhez jutni nem tudunk. Ezért kell kádban

? vagy dézsákban vizet tárolni. A foszforos és iegyéb gyújtóbombák égő anyaga az lemberi testen igen súlyos égési sebeket okozhatnak. A foszforos gázak a- tün dőre és a nyálkahártyákra igen veszedelmesek és hatásukban mint súlyos foszformérgezés jelentkezhetnek. Ezekből önként következik, hogy akik légi támadáskor a lakásban vagy az utcán, udvaron tartózkodnak, nemcsak testi épségüket kockáztatják, hanem az életükkel is játszanak, rraert vagy a robbanó bomba okozta légnyofmás, ház összeomlás, vagy pedig a szertehulló gyújtóbombák áldozataivá válhatnak. (Folyt köv.) Dr. Szöllősy Sándor h. polgármester. A városi lakásügyi osztály tájékoztatója. 1942 február 15-től működik a városházán a lakásügyi osztály, s azóta folyton tart a közönség ostroma lakás iránt, annak ellenére, hogy még a legjogosabb lakásigényeket is csak kis részben lehet kielégíteni. Nincs elég kiutalható lakás, — így van ;ez az egész orP szagban, magában a fővárosban is —. s á lakáskérdést közmegelégedésre egyedül- a lakásépítéssel lehet megoldani. Hogy ezen kérdésekről — az igényekről és megoldásukról — bizonyos képet nyerhesh sünk, közöljük a következőket: A lakáshiány okai: 1. Az elég nagyan% nyúnak mondható idéköltözés. Ez elsősorban közalkalmazottak részéről történt. Nagyszámú katonaság, ejtőernyős zászlóalj, pilóták, gyalogság van a városban és a tisztikar, a tény-^ leges altisztek, s a továbbszolgálók nagyrésZben csa'ádosak, akik a városban laknak családjaikkal. Azonkívül sokan költöztek be a városba az utóbbi években olyanok, kik nincsenek helyhez kötve, gyermekeik iskoláztatása céljából. A lakásinség további oka az építkezés általános viszonyok folytáni állandó csökjkenése. Végül egyik legszámottevőbb ok az is, hogy főleg a város szélein levő zsuppos és vályogból készült házak közül, melyek nagyon régiek, folyton több és több használhatatlanná válik. — Ezekből mint életveszélyes lakásoké ból ki kellett a lakókat költöztetni. 2. Pápa m. városban az utóbbi három évben épült: 98 drb. 1 szobás lakás (ebből az ONCsA 28 lakást épített), 63 drb. 2 szobás lakást, 23 drb. 3 szobás lakás. A városi szükséglakások a következőik: Úrdomb: 6 egyszobás lakással, Boldoga/szf szony-útja 6. szám 2 egyszobás lakással, 7 egyes szobával, Árok-utca 27. szám 4 egyes szobával, Tűzoltó-utca 1. szám 1 szoba-konyhás és 1 szobás lakással, Tűzoltó-jutca 3. szám 5 szobával. ' Az összes szükséglakásokban 28 család lakik 116 családtaggal. Van ezenkívül 19 kedvezményes bérű lakás. Lakássegélynek tekinthető Végül, hogy a 'város a Teleki- és Szladik utcákban 14 szobakonyhás lakást havi 25 P bérrel adott ki a ráfi utaltaknak. Az 1942. évben 117 lakást, ,az 1943. év-ben pedig 110 lakást utalt ki a hivatal. A lakáshoz juttatott egyének nagyrésze közalkalmazott (katonai és polgári) közérdekből itt lakásra jogosult személy, továbbá a Lakásügyi Miniszteri Biztos által kilakoltatott család, életveszélyes vagy egészségügyileg veszélyes lakás (v. mérnöki és t. orvosi megállafpítás folytán) szegény sorsú, főleg sokgyerme<kes család. Figyelemmel volt a hivatal arra, hogy midőn mód van rá, új házaspárok, köz

1-! hasznú szabadpályán élő családfők is kapjanak legy-egy lakást. Egyet különösen figyelmébe kell ajánlani az igénylőknek: a hatóság nem foglalkozik és a lakásügyi rendelkezések szerint nem is kell foglalkoznia senki részére lakás kere^ .séssel. így általános kérvények beadásának semmi értelme sincsen. Az ügyosztály a legszigorúbban ragaszkoídik a rendeletekhez és semmiféle protekció, vagy ajánlás ettől el nem térítheti. Senkinek sem utalható ki másik lakás, ha az előző kiutalt lakást nem fogadja el. Lakás

1-* cserére csak azok kaphatnak engedélyt, akik között rokoni, vagy más méltánylást érdemlő kapcsolat áll fenn és tényleg be akarnak költözni egymás lakásába.