Pápai Hírlap – XL. évfolyam – 1943.

1943-10-23 / 43. szám

PAPAI RLAP MEGJELENIK MINDEM SZOMBATON Szerkesztősé ÍC: Levente-utca22.szám Kiadóhivatal: Anna-tér 2. szám A kiadóhivatal telefonszáma: 17-58. Főszerkesztő : SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Előfizetés Vi évre 3*60. Egyes szám ára 30 Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek Kiss Tivadar könyvkereskedésében. Védekezés a gyujtóhasáb és foszforos bombák ellen. A katonai hadtest légoltalmi parancsnoka felszólítást intézett a lakosság legszélesebb rétegeihez és figyelmezteti, hogy az angolszászod által legújabban használt elektron terttiiíbőf készült gyujtóhasábok (57 cm. hosszú) és a foszforos folyadékot tartalmazó gyújtóbombák, gvujtó kantiák (80 cm. hogszú henger) ellen hogyan védekezzék. A hatósági Légó előadók a házcsoportpaTancsnokoknak állandó és rendszeres előadásokon, -ezek pedig az utánképző órákon a házcsoport lakóinak megmagyarázták és megmagyarázzák a gyújtóbombák veszélyét és kiképzik őket a védekezés módjaira, a tűzoltásra, emberi és anyagi értékeink védelmére. Szükségesnek tartjuk azonban itt is ismételni, hogy a veszedelmes bombák okozta tűz oltásában mindenkinek kötelessége részt venni. Továbbá azt, hogy másként kell oltani a gyujtóhasáb tűzfészkét, máskép a gyujtóbombáét. A gyujtóhasáb a lakások belsejében robban. A hevesen és vakító fehér fénnyel izzó tűzfészket csak homokkal szabad oltani (oltóhomok, homokzacskó). Reá vizet önteni nem szabad! A piszkos füstös lánggal égő foszforos gyújtóbomba tűzét vízzel kell oltani. De lehet vizet is, homokot is alkalmazni! A keletkezhető mérges gázok veszedelmes hatása ellen arcunkat, fejünket és kezünket vizes törülközővel födjük be! Az égő helyiséget a fal mellett guggolva kell megközelíteni s ugyanúgy kell el is hagyni. Erélyes és bátor föllépéssel a városok és községek ezen újabb rémei ellen sikerrel vehetjük föl a harcot s megmenthetjük családunk testi épségét és vagyonunkat a biztos pusztulástól. Hamburgról. Egy szemtanú beszélte el, aki évekig élt Hamburgban. * Üvöltenek a szirénák: Légiriadó! Mindenki menekült az óvóhelyre, csak ő, F., szeszélyből nem, hanem kezében új életet kezdhető vagyona kézitáskájában, kiállt a kárfigyelőhöz. Abban a pillanatban, mikor a szirénák megszólaltak, meg is jelentek az angol gépek, és süvítettek a légibombák. A gyújtóbombák nyomán itt is egy tűz lobbant fel, amott is, emitt is. Pár perc s a tűzfészkek egybefolytak. Egy lángtenger volt Hamburg. Remegett a föld a becsapódásoktól, a házak égtek, az utcákon nem volt tanácsos közlekedni, mert aránylag szűk utcákra a magasra épült házakról hullott a szikra és omladék. Gondolta F. magában, ilyen körülmények között ez nem is olyan hétköznapi. ígérgették az angolok a bosszút, de éppen az utóbbi időben meg sem jelentek a kikötő felett. Erős volt az elhárítás. A kádakban és egyéb tartályokban megzöldült a víz, és — úgy sem jönnek az angolok! — kieresztették. Csak a házbeli öregasszonyok öntöttek újat helyette. A megszokott asszonyi gondoskodás. Rend. A kárfigyelő lekiált a pincébe: — Ég a harmadik emelet! F. fölnéz: tényleg ég! Gyáva magyarnak tartotta mindig magát, most sem akart első lenni. Végtelen lassan vitte földszinti lakására táskáját. Mert — gondolta magában — egy házat is látott égni, sokat is, várost is, falut is, csak még lakást nem. Húzta az időt, hogy sokára érjen oda, de kíváncsi volt. A lépcsőkön rohantak már le, szembe vele, legelői a férfiak. »Már menthetetlen!« »Ne is menjen, kár a fáradságért.« Ilyen megjegyzésekkel. De ő mégis csak megnezi! Behajol a lakás ajtónyilásán. Ég a mennyezeten a nyilás, ahol a bomba becsapódott. Ég a függöny, ég a dívány, ég a padló, ég még a virágcserépben a karó is. Ahogy így körültekintett az ajtóból, kezébe adnak egy vödör vizet. Hja, víz! Ráönti a tűzre. Majd még egy vödröt nyomnak a kezébe, az üreset meg kitépik és adják tovább. Körülnéz, — azt az erre, arra, — a vödör lám végére került. Na, most már mindegy! Leborítja a díványt, kirúgja az ablakból az égőkarójú virágcserepet, pohárral öntözi a meny(nyezeti tüzet s végül is csak büzölgött, füstölgött. Fölszaladnak a padlásra. Csak úgy veder fecskendővel locsolgatott és fáradságuk sikerrel járt. (Mindez repülőmotorok zúgása, bombák becsapódása és az elhárítás durrogása közben.) Hanem a mennyezet és padlás közötti részből erős füst és láng tört elő. Baltával beszakítja a deszkát, hogy hozzáférjen, de a nyíláson becsúszik a keze és megakad a karórája. Az első sikertelen kísérletnél a feje felett egy repesz vágódik a gerendába. Másnap ki akarja venni, hogy emlékül megtartsa, de megingott a tetőzet. Inkább hagyta, — mert hát itt sikerült a tüzet eloltani. Hanem a többi...?! „Bírói" Az új gazdaado-rendelet. A hivatalos lap szeptember 30-i számában kormányrendelet jelent meg a védett birtokok teherrendezésének gyorsításáról és a védettséggel kapcsolatos egyes intézkedésekről. Ez a rendelet szerencsésen összeegyezteti a közérdeket a magánérdekkel, hiszen mindkettő azt kívánja, hogy a védettség egy évtizedes rendszere mielőbb fölszámoltassék. Erre a fölszámolásra a mai gazdasági viszonyok kedvezőek, a gazdáknak most nincsenek értékesítési gondjaik, termékeikért meg-felelő árakat érnek el. Viszont a háborúval együttjáró áruhiány nem teszi lehetővé, hogy megfelelő beruházásokat tegyenek. Ezért szükségesnek látta a kormány, hogy a védett birtokokat kötelezze terheik minél gyorsabb törlesztésére, mert a mai konjunktúrát ismét dekonjunktúra válthatja fel és mert a háború után számolni kell azzal, hogy a kiéleződő nemzetközi verseny beruházásokat fog szükségessé tenni. Mindenképen kívánatos tehát, hogy mezőgazdáink lehetőleg tiszta teheralappal nézzenek a jövendő elé és ellenállóképesekké váljanak a kiszámíthatatlan gazdasági fordulatokkal szemben. A kormányrendelet a védett birtokok teherrendezési módjának részletes kifejtése mellett megmagyarázza, hogy mit kell fizetni a védett gazdáknak? Kiknek védettségét fogják törölni az új rendelet alapján? Intézkedik a konvenciós tartozások törlesztése tárgyában; szól a telekadósság törlesztéséről; szabályozza' a kincstár által vállalt könyvadósság kiegyenlítésélt. Végül szabályoz a rendelet több, a teherrendezésre vonatkozó intézkedés módosítása folytán fölmerült kérdést és a jelzálogok törlése esetén költség- és illetékmentességet állapít meg. — A fontos rendelet tanulmányozása sok haszonnal jár. (—) Búcsú a nyártól. Tüzes szekerének már csak messziről visszasíró fénykévéje látszik. A fák, a virágok elárvultan, rozsdásan-égő homlokukkal szomorúan bólogatnak utána és a lábam alatt vértelen, puhán uatmat állják a tarlotí, fakó sápadt levelek. Látom,' ahogy a kankalin fonnyadtan erőlködi fel, még nem is olyan rég forró tűzben égő levelét az udvarházak verondájára, mosolya bágyadt, akár csak az enyém, mert mindkettőnk lelkén az elmúlás ijesztő gondolata suhan át. Látom a messze ég csodás kékségében feltűnni az őszi csendet, a csendes ősz szürke fürtös fejét. J,ön lassan, arcán szomorú mosoly ül, mintha bánatosan esdőn bocsánatot kérne, hogy neki ismét el kellett jönnie. A fekete ugarok friss szántásai felett fáradt lepkék repülnek, keresik a nyár ittfelejtett mézédes szirmait. Lombakácok sürü lombfején át langyos, meleg napfény szitál reám és levélpillangók bukfenceznek le a kalapomra, s a lelkemre ül valami névtelen fájdalom. Ismeretlen bánat fogja át a torkomat. A kis Tapolcánkon hűvös szél fut át, s felborzolja a víz sima ezüstjét, mint lelkünk bársonyát a fájó gondolatok. És ebben az ökörnyálas őszi csendben szívünk bánatharangja zeng szomorúan és úgy érezzük, hogy valaki hűtlen lett hozzánk, könyörtelenül itthagyott bennünket. Tudjuk, hogy visszajön. . . Tudjuk, hogy j visszahozza minden virágát, szépségét. Vájjon elhozza-e az új nyár aranyszekerén ; a várva várt békét és elhozza-e az emberek : szívében a szeretet, hogy a béke édes rózsai kertjében a perzselő nap hevénél fürödhessünk ! és minden magyar arc visszakacagja kacagá| sunkat a lemenő nap hüsében. Szalay Károly. OSZ VAN. Októberi hideg ősz van, Itt-ott nyílik egy elkésett rózsa. Hideg ősz van a lányok se Járnak ki már fürödni a tóra. Gólya, fecske más vidékre, Egy melegebb, jobb hazába szállott. Októberi hideg őszben Keresem a meleg boldogságot. . . Győrffy Sándor. ÚJDONSÁGOK. — Antal István miniszter Párádon. A szabadidő mozgalom országos össze jövetelén, melyet az idén Párádon tartottak a Gyosz részivevőivel — megjelent Antal István nemzetvédelmi miniszter, aki nagyhatású beszédet mondott. A pápai Perutzgyárat Fülöp Lajos gyári tisztviselő képviselte. — Győry Elemér ref. püspök f. hó 24-én, vasárnap Mosonmagyaróvárra utazik s ott templomi szolgálattal részt vesz " a mosonmagyaróvári gyülekezet megalakulásának tiz éves évfordulóján. — Rácz Istvánt, a kollégium kitűnő képzettségű fiatal tanárát, aki jelenleg Kassán teljesít katonai szolgálatot, f. hó 27-én fogják | a budapesti Tud. Egyetemen »sub auspicii^. í gubernatoris« doktorrá avatni. %