Pápai Hírlap – XL. évfolyam – 1943.

1943-10-02 / 40. szám

1943 október 2 Minőségben és ízlésben Köpstein=butor vezet. Fő-tér 14. Tisztelt vidéki előfizetőinkhez! Szíves tudomásukra hozzuk, hogy a mai lapunkhoz egy kitöltött postautalványt mellékeltönk, amely feltünteti az esetle­ges hátralékos és a folyó évi december hó 3í-íg járó előfizetési díjat. Nehogy a lapunk előállításánál nehézségeink támad­janak, tisztelettel kérjük, hogy a kimu­tatott összeget a rendkívüli viszonyok miatt mielőbb befizetni szíveskedjenek. ÚJDONSÁGOK — Személyi hírek. Győry Elemér püspök, pápai lelkipásztor m. hó 26-án vasárnap Szűcs József esperes, alsóőrsi lelkipásztor kíséretében Balatonszőllősre érkezett és az ottani reformá­tusok megújított templomát és iskoláját egyházi szertartás keretében megáldotta. Az ünnepségen megjelent vitéz Markóczy János vezérőrnagy is, aki keresztyén lelke sugallatára előbb a r. ka­tolikus, most pedig a református templomot és iskolát renováltatta a jutási tiszthelyettes-képző növendékeinek megértő, lelkes és példaadó tá­mogatásával és áldozatos segítségével. — Kádár Levente belügyi államtitkár Pápán. Mult vasárnap Kádár Levente belügyi államtitkár dr. Somogyi Ferenc ONCsA és Bronsch Gézáné szociális felügyelőnő, valamint dr. Berki Miklós alispán kíséretében Pápára érkezett, ahol megtekintette a nemrégen felava­tott sokgyermekes családok lakóhelyeit és az épülőben levő három új ONCsA házat. — Kitüntetések. A honvédelmi miniszter Benke Károly tartalékos tizedes, helybeli bér­autótulajdonost, Lakos István tart. őrmestert és Magyar István tart. szakaszvezetőt első osztályú tüzkereszttel tüntette ki a keleti harctéren tanú­sított bátor és önfeláldozó magatartásukért. — Halálozás. Mély és őszinte részvétté értesültünk, hogy dr. Konkoly Thege Sándor budapesti kir. közjegyző a mult hét végén hosz­szas betegség után elhunyt. Tetemeit Komáromba szállították s az ottani családi sírboltban helyez­ték örök nyugalomra. Konkoly-Thege Sándor két évtizeden át pápai közjegyző volt és élénk tevékenységet fejtett ki úgy a politikai, mint az egyházi és társadalmi életben. Hosszú ideig a Kaszinó elnöke volt, melynek új életrekeltése az ő érdeme. A leventeintézmény fölkarolása és istápolása szívügye volt. Mint levente egyesületi elnök otthont szerzett a pápai leventéknek, és megteremtette a levente zenekart. A ref. templom fölépítése körül is elévülhetetlen érdemei vannak. Egyenes, nyílt, magyaros és talpig becsületes egyé­niségét mindenki becsülteésszerette.Néhányévvel ezelőtt a fővárosba költözött s az Erzsébet kör­úton nyitott közjegyzői irodát. Az utóbbi idő­ben sokat betegeskedett. A sok betegség és operáció annyira legyöngítették a daliás termetű, hatalmas embert, hogy szenvedéseitől most a halál váltotta meg. Temetése nagy részvét mel­lett f. hó 28-án, kedden ment végbe. Halálát özvegye, Balázs nevű fia, aki miniszteri tiszt­viselő és kiterjedt előkelő rokonság gyászolja. — Ünnepi előadás. A Pápai Sport Club kultúrosztálya f. hó 2-án és 3-án d. u. 6 órai kezdettel Herczeg Ferenc ünneplésére műked­velő előadást rendez a Perutz-kultúrház díszter­mében. Színre kerül Herczeg: Az ezredes című 3 felv. vígjátéka. Bevezető beszédet mond Sán­dor Pál tanár és szerkesztő. — A pápai Perutzgyár ingyen taníttatja a munkások gyermekeit. A Perutzgyár lelkes vezetősége hazafiasan és szociálisan gondol­kozó elhatározásának újabb tanújelét adta, ami­kor a Kisfaludy-utcai kultúrházban naponként előadásokat tartanak az elemistáknak délelőtt és a polgáristáknak délután, amíg az iskolai év meg nem kezdődik. A tanárokat a gyár fizeti és a gyerekek hozzátartozóitól el nem fogad semmit. Küttel igazgató nemes gondolkodására ragyogó fényt sugároz ez a szociális és humá­nus cselekedet. — Gondolatok egy filmdarab „slágere" nyomán. Az Anyámasszony katonája, a Corso filmszínház mult heti darabja kétségenkívül a jobb, sikerültebb magyar gyártmányok közé tar­tozik. Ötletes mese, szellemes humor, ügyes for­dulatok, jó kidolgozás és igen jó művészegyüt­tes kedvvel, lelkesedéssel megjátszott tanulságos, építő munkája a mindennél elsőbb sport, a ka­tonaélet érdekében. De . . . Miért kell minden mozidarabban feltétlenül egy dalbetét „sláger" számnak lenni? De ha már dalnak kell lenni és különb nem akad, miért kell olyan hallat­lanul naiv és ostobának lenni, melyet még a háttér szép dekorációja, az elénekelt hónapok illusztrációja sem enyhíthet? Ha már ilyen II. elemista stílű január, február, március és így tovább elsorolásokkal színpadra lehet állni, ak­kor inkább ezzel: Kotkodács, kotkodács, min­den napra egy tojás ! Mert akkor ennek is lenne annyi irodalmi értéke és legalább minden esetre aktualitása. (Mozilátogató.) — Pápai Keraktosz somlói kirándu­lása. Pápai Keraktosz október hó 17-én társas kirándulást rendez a Somlóhegyre. Részvételi jegy ára személyenként 5 pengő. — Öngyilkos munkásleány. Kiss Mária 35 éves pápai gyári munkásnő lúgkővel meg­mérgezte magát. A mentők rendkívül súlyos állapotban szállították be az irgalmasok kór­házába, ahol nagy kínok között másnap meghalt. — Balesetek Pápán. Szabadi Alajos 13 éves fiúra a tető leszakadt és a cserép fején megsebezte. Présing Józsefné 71 éves öreg­asszony az udvaron elesett és jobb lábát eltörte. Kiss Zsigmond pápai gazdálkodót a mentők súlyos lábsérüléssel szállították be az irgalma­sok kórházába. A ló rálépett bal lábára és bokában eltörte azt. A sérülteket az irgalmasok­nál ápolják. — A hadiévnek hozzászámítása a szolgálati időhöz. A kormányzó az 1939. év óta folyó hadműveletek sorában teljesített szol­gálatokból kifolyóan a nyugellátás szempont­jából hadiévnek a szolgálati időhöz való hozzá­számítása tárgyában a következőket rendelte el. Hadiév számításnak van helye 1939. évi március hó 14. és április hó 25. napja között a kárpál­aljai terület visszafoglalására a trianoni határon túl folytatott hadműveletben való részvétel, az 1941. évi április hó 4. és július 1. napja között a trianoni határon túl teljesített s a délvidéki emlékérem viselésére jogosító szolgálat, az 1941. évi június hó 26. napja után fennálló hadiállapot során az ezeréves országhatáron túl az 1941. évi december hó 31. napjáig teljesített szolgálat, az 1941. év. december hó 31. napja után had­műveleti területen bárhol teljesített szolgálat alapján. Fenti 1., 2. és 3. pont alatt megjelölt szolgálat alapján az 1941. év végéig összesen csak egy hadiév, a 4. pontban megjelölt szol­gálat alapján pedig minden naptári év után egy 7 egy hadiév hozzászámításának van helye. A kedvezményekben nem részesülnek a hadifog­ságba esett azon személyek, akiket »nem igar zoltnak« kell tekinteni. — Az idén is osztanak ki kedvezmé­nyes áru fűmagot. Bánffy Dániel báró föld­mívelésügyi miniszter a rétek és legelők gye­pesítését, illetve az elgazosodott legelők fel­javítását az idén is hazai származású, tehát fagyálló és szárazságtűrő gyepvetőmagvaknak kedvezményes áron való kiosztása útján kí­vánja előmozdíatni. A kiosztásban részesülni kívánó Legeltetési társulatok, közbirtokosságok és községek igényüket az illetékes vármegyei gazdasági felügyelőségnél, az 500 kat. holdnál kisebb birtokon gazdálkodók pedig az ille-t tékes zöldmeződ-szövetségnél jelentsék be. — Milliós télelek szerepelnek az új népruházati akcióban. Budapestről jelenti a Ma­gyar Vidéki Sajtótudósító, hogy a kormány in­tézkedésére az idén a tavalyinál jóvál szélesebb keretek közt bonyolították le a népruházati ak­ciót. Az olcsó, de jó minőségű áruból, most nemcsak a falu népe, hanem a hadiüzemek munkásai is részesedjek majd. Ebben a nagy­szabású akcióban kivétel nélkül az összes gyá­rak résztvesznek. Az Anyaghivatal előírta, hogy melyik gyár mit és mennyi árut tartozik leszál­lítani. a" végleges megállapodás értelmében 300 ezer férfiöltönyt készítenek, 200 ezer női beke­cset, 1-5 millió munkásruhát, 600 ezer munkás­nadrágot, 500 ezer darab rövid alsónadrágot 200 ezer darab flanelből készült hosszú alsót, 1 millió méter vászonruhát és 1 Jmillió darab férfi inget. Az egész szállítmány értéke 150 millió pengőre rug. A munkásság kiskereskedői árban kapja meg a cikkeket, tehát 30-40 szá­zalékkal olcsóbban, mintha a népruházati akción belül jutna hozzá. — Meghosszabbították a régi 20 pen­gős bankjegyek bevonási időtartamát. A Magyar Nemzeti Bank az 1942 november 14-én kelt hirdetménnyel bevont, 1930 január 2-iki kelettel ellátott 20 pengős címletű bank­jegyek bevonására kitűzött időtartamot a kor­mány hozzájárulásával 1944 december 31-ig meghosszabbítja. Ennélfogva a Magyar Nem­zeti Bank főintézete, fiókintézetei és kirendelt­ségei e bankjegyeket ugyancsak 1944 december 3-ig fizetésképpen, vagy kicserélés végett elfo­gadják. Ez időpont után az említett bankjegye­ket a Magyar Nemzeti Bank intézetei már csak kicserélés végett fogadják el. — A fémből verhető pénzérmek meny­nyiségének megállapítása. A hivatalos lap szeptember hó 7-iki (201) száma közli a pénz­ügyminiszter 169.023 számú rendeletét, mely szerint a már vert érméken felül 2 pengős alu­mínium érmékből 10 millió darabot 20 millió pengő névértékben, 1 pengős alumínium érmék­ből pedig 20 millió darabot 20 millió pengő névértékben kell verni. — A Városok Lapja szeptember 15-i száma a szokott gazdag tartalomimlal jelent mieg. A lap vezető száma Lukács Ödön ügy« vezető elnök tollából a városi piacról közöl érdekes cikket. A lap azután Nagy Lajos cikkét közli a határvásárok v különleges igazgatásig problémáiról, majd Péchy-Horváth Riezső is­merteti Kaposvár érdekességeit. Ezek után a városkultúra gazdag rovata, majd az idegen* forgalmi hírek érdekes kaleidoszkópja és vé­gezetül a Mi újság a városban c. rovat érdekes hírei foglanlak helyet. x Ön is milliomos lehet... egyet­len szerencsés osztálysorsjeggyel. Vásárolja sorsjegyét idehaza. Reménysugár; sorsjegyárudá­ban Pápa, Kossuth u. 10 sz. Új sorsjegy ár: Nyolcad 5 P, negyed 10 P.

Next

/
Thumbnails
Contents