Pápai Hírlap – XL. évfolyam – 1943.

1943-09-18 / 38. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON Szerkesztőség: Levente-utca 22. szám Kiadóhivatal: Anna-tér 2. szám Akiadóhivatal telefonszáma: 17-58. Főszerkesztő : SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Előfizetés V4 évre 3 60. Egyes szám ára 30 Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek Kiss Tivadar könyvkereskedésében. Ghiczy Jenő külügyminiszter a magyar politika útjáról. Ghiczy Jenő külügyminiszter a Magyar Élet Pártértesítőjében megjelent »Teljesítjük kötelességünket című cikkében többi között a •következőket írja: — A négy esztendő óta dúló háború döntő fázisához érkezett. Az elkövetkezendő hónapokban el fog dőlni Európa és így Magyarország sorsa is. A fennmaradás útja a védelem, a nemzet erkölcsi és fizikai állagának, érdekeinek, a szabadságon alapuló hagyományos rendjének és területének védelme. Ez tehát ma legelső és legfőbb kötelességünk, külpolitikánk legmagasabb célja is. — A kisnemzetek, így a magyarság is, saját létükért, állami függetlenségükért, társadalmi boldogulásukért harcolnak, egyszóval önmagukért és azért, ami őket isteni és emberi törvény szerint egyaránt megilleti. — A magyar politika útja nem a hódítás, hanem az önvédelem. Nem volt hódítás az, amikor Magyarország érvényesítette igényét arra, amit tulajdonának tekintett és nem vezette idegen területek meghódításának szándéka vagy reménye akkor sem, amikor az események ereje a nem hadviselés állapotából belekényszerítette a fegyveres önvédelembe. Önmagát védi most is, amikor erejét határain belül gyűjti össze, amikor az ősi hazában lábhoz tett fegyverrel várja, hogy a nemzet parancsa milyen új feladatok elé állítja. — A háború eddig elkerülte Magyarországot. Az események gyors alakulása vagy váratlan fordulata azonban közelebb hozhatja azt határainkhoz, amikor is az állami függetlenségünk, területünk, nemzeti örökségünk védelme a legnagyobb erőfeszítéseket fogja megkövetelni minden magyar embertől. ' — A Gondviselés a Kárpátok medencéjét különböző nemzetek hazájának tette és ezzel számos közös kötelességet rótt rájuk. A legfőbb közös érdek az, hogy sorsközösségben élünk. A legfőbb kötelesség pedig az emberiség parancsainak és egymás jogának feltétlen tisztelete. A mai magyar nemzedék kötelessége ma is az, mint az előző összes nemzedékeké: Szent István alkotását, az ezeréves keresztény magyar államot fenntartani munkával, közös erőfeszítéssel és ha kell, áldozattal. Vármegyei közgyűlés. F. hó 15-én, szerdán tartotta vármegyénk rendes közgyűlését dr. Mesterházy Ferenc főispán elnöklete alatt. A közgyűlést főispánunk nyitotta meg, aki megnyitó beszédében hódoló kegyelettel emlékezett meg a múlt évben hősi halált halt Kormányzóhelyettesünkről: vitéz nagybányai Horthy Istvánról s rámutatott arra, hogy hősi halált halt Kormányzóhelyettesünk örökké ragyogó példája marad minden magyar számára a hősi helytállásnak, az önfeláldozó kötelességteljesítésnek. Közgyűlés egy perces jiéma felállással is kifejezést adott kegy eletének. Majd kegyelettel emlékezett meg a törvényhatósági bizottsági tagok 'közül elhunyt dr. Iklódy-Szabó János örökös tagról, aki évtizedeken keresztül fejtett ki igen értékes, áldozatos és maradandó hatású működést úgy vármegyénk, mint Balatonunk érdekében. i Ezek után következett főispáni bejelentések során igen meleg szavakkal köszöntötte főispánunk dr. Czapik Gyula, volt veszprémi megyés püspököt, jelenleg egri érseket m. kir. titkos tanácsossá történt kinevezése, Medgyasszay Vincét, a dunántúli ref. egyházkerület ny. püspökét a Magyar Érdemrend nagykeresztjével való kitüntetése alkalmával, továbbá dr. Simon Györgyöt, a veszprémi káptalan nagyprépostját, akinek Kormányzó Urunk a Magyar Érdemrend középkeresztjéhez a csillagot adományozta, végül Dely Lászlót, a Pannónia Villamos Társaság igazgatóját a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével való kitüntetése alkalmából. Majd főispánunk ünneplése után, — amelyről lapunk más helyén emlékezünk meg, — következett a tárgyr sorozat rendes pontjainak letárgyalása. Ennek során betöltést nyertek a megüresedett közigazgatási bizottsági helyek; tudomásul vette közgyűlés az 1943 április 1-től augusztus 31-ig terjedő időről szóló alispáni jelentést, amely részletesen foglalkozik a hatósági közellátás kérdéseivel s rámutat a tűzifa és szén, valamint a cipő ellátás terén bekövetkezhető hiányokra s azok orvoslásának szükségességére; pártoló felterjesztést tesz közgyűlés Bélák Endre devecseri járási főszolgabírónak a tényleges szolgálatban további egy évre való meghagyása tárgyában; vita nélkül elfogadta közgyűlés a vármegyei háztartási alap, valamint a törvényhatósági útalap 1944. évi költségelőirányzatát; városunk egészségügyi intézetének fenntartási költségeihez vármegyei hozzájárulást szavazott meg közgyűlés s újból megállapította a községi és körorvosok látogatási, rendelési és egyéb díjait. Jóváhagyta a törvényhatósági állattenyésztési alap 1944. évi költségvetését s megállapította a tenyészállatdíjak felemelésének mértékét. Több kisebb, — főképen személyi vonatkozású ügy letárgyalása után a közgyűlés a déli órákban véget ért. Dr. Mesterházy Ferenc ünneplése a vármegyei közgyűlésen. Rendkívül meleg és bensőséges ünneplés vette körül dr. Mesterházy Ferenc főispánt f. évi szeptember hó 15-én tartott vármegyei közgyűlésen abból az alkalomból, hogy Kormányzó urunk ötéves főispáni működésével kapcsolatos buzgó szolgálatainak elismeréséül a Magyar Érdemrend középkeresztjével tűntette ki. A főispáni megnyitó és bejelentések után emelkedett szólásra dr. Bartos Pál kanonok, aki a vármegye közönsége nevében üdvözölte főispánunkat magas kitüntetése alkalmából. Beszédében tömören és pompás kifejező erővel jellemezte azokat az értékes szolgálatokat, amelyek főispánunk ötéves munkásságának úgy a legfelsőbb elismerést, mint az általános megbecsülést és tiszteletet kivívták 1 Ez valóban így is van! Amilyen osztatlan és őszinte öröm töltötte el a közgyűlés tagjait, — olyan osztatlan és őszintén mély az a ragaszkodás, szeretet és ihála is, amelyek főispánunk iránt nemcsak vármegyénk minden lakosa részéről, de vármegyénk határain jóval túl is igen sok ember részéről megnyilvánulnak. Nem hízelkedésből, vagy puszta udvariasságból írunk mindezekről, hanem azért, mert érezzük azt és tudatában vagyunk annak, hogy főispánunk ötéves működésének útja nagyrészben olyan nehéz és viharos időkön vezet keresztül, amelyek a folyton halmozódó komoly és nagy életkérdések között világos látást, bölcs megfontolást, kemény munkát és áldozatos kitartást követeltek és követelnek! Ezekről tett bizonyságot dr. Mesterházy Ferenc! S most úgy tekinthetünk reá, mint aki hősi munkása a nemr zeti erők összefogásának, a szociális feladatok megoldásának, a jog és igazság védelmének s kemény harcos a konkolyhintőkkel szemben és világító példa mindnyájunk számára a magyar élet minden vonatkozásában! (Sz. D.) „Gryorslevente-nap 1943" A gyorslevente kerékpáros és motorkerékpáros kiképzés továbbfejlesztése érdekében a honvédelmi minisztérium ez évben is elrerfn delte a »gyorslevente nap 1943« ünnepének a megrendezését az egész ország területére. Az idei gyorslevente napok a keresztény Európa védelmében hősi halált halt honvéd kerékpáros, motorkerékpáros, gépkocsizó és páncélos bajtársak emlékére rendezik a legfiatalabb honvédeink a leventék és az ünnepség fő részén, melyet a rádió is követít,egy perces néma tisztelgéssel hódolnak hőseinknek. Az országos ünnepség szeptember hó 26-án kerül megrendezésre, amelyen találkozót ad a levente ifjúság addig már kiválogatott legjava, hogy összemérje erejét és nemes versenybe mutassa be rátermettségét. Lázas előkészület folyik már országszerte a 26-iki ünnepségre, mivel ezt megelőzőleg már szeptember hó 12-én rendezi meg minden járás a maga kerékpáros versenyeit, amelyei^ öt versenyszámban vesznek részt a legkisebb fiúktól, vagyis az apródoktól kezdve a levente ifjak és levente legények is. Ennek a járási gyorslevente versenynek az első helyezettjei jönnek össze szeptember hó 19-én hadosztályonkint, hogy ott tovább folytassák a második verseny kiválasztását is, amely annál döntőbb fontosságú, mert csak ennek a versenynek az első helyezettjei mehetnek a szeptember 26-iki országos versenyre, ahol ilyenformán valóban az ország legkiválóbb gyorsleventéi kerülnek össze. A soproni 7. hadosztály a gyorslevente versenyét központiasabb fekvése miatt Pápán rendezi meg, amelyen 4 versenyszám kerül eldöntésre. A kiírás szerint u. i. az apródok résztvesznek egy 6 km. országúti, míg a levente ifjak! egy 12 km.-es egyéni összetett (országúti és terep) versenye, míg a levente legények részére 50 km.-es országúti egyéni és 34 km.-es összetett rajverseny van kiírva. A kiírásból láthatóan a leventék elég nehéz követelményeknek vannak alávetve, amelyet bizonyára a legteljesebb megelégedésre fognak megfutni már csak azért is, mert nem csak a levente körökből, hanem a nagyközönség között is szokatlanul nagy érdeklődés nyilvánul meg ezen versenyek iránt, ami érthető is, hiszen nemzetünk jövő nemzedékének a nemes versengésében gyönyörködhetik a szülő, a jóbarát és minden jó magyar egyaránt. A nem mindennapi érdeklődésnek és a verseny méltánylásának legkézzelfoghatóbb bizonyítéka az a sok felajánlott szebbnél szebb tiszteletdíj, amelyet úgy a tehetősebb magánosok, mint nagyobb vállalatok, pénzintézetek és intézmények nap-nap után juttatnak el az illetékes járási levente parancsnokságokhoz azizal a megbízatással, hogy azt a hadosztály versenyre továbbítsák, hogy a törekvő és szép teljesítményt végző leventék nemes fáradozása még akkor is jutalmazható legyen, ha nem jutnak is be az országos^döntőbe. Meg is érdemlik derék leventéink a nagyközönségnek ezt a szeretet-megnyilvánulását, amely csak fokozza törekvésüket és eddig még soha nem tapasztalt tömeg-megmozdulásra senkenti még a legeldugottabb faluban élő ifjakat is, úgy, hogy ebből a megmozdulásból a honvédségünknek is meg lesz a nagy haszna, hogy az így nevelt ifjúság— Elsötétítés este 9 órakor. Szeptember 10-től kezdődőleg az elsötétítés! időpont 21 órától 4 óráig tart. A légoltalmi parancsnokság ezúton is figyelmezteti Pápa város közönségét az elsötétítés pontos betartására.