Pápai Hírlap – XL. évfolyam – 1943.

1943-09-11 / 37. szám

# RLAP ENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztősé?: Levente-utca22.szám Kiadóhivatal: Anna-tér 2. szám Jí kiadóhivatal telefonszáma: 17-58. Főszerkesztő: SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Előfizetés V 4 évre 2*50. Egyes szám ára 20 Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek Kiss Tivadar könyvkereskedésében. Szociális kormányrendeletek. Kormányzó Urunk Szent István napján azt a legfelsőbb óhaját nyilvánította, hogy a mostani háborúban kimagasló érdemeket szerzett had­viseltek, valamint ezek hadiárvái és a hadirok­kantak a Hazától kijáró kitüntetés erkölcsi el­ismerése mellett az ország részéről külön elis­merésben Is részesüljenek A Kormányzó Úr legfelsőbb óhaja tehát messzemenő szociális és gazdasági kedvezmények nyújtására hívta fel az illetékes köröket. Két hét sem múlt el a memzeti közvélemény lelkes helyeslésétől kísért óhaj elhangzása óta s a kormány máris két alapvető fontosságú ren­delkezést tett ebben az irányban. Az első és legfontosabb lépés — amelyet már ismertet­tünk — az ^a kormányrendelet volt, amely ki­mondotta, hogy a fajvédelmi szempontból le­foglalt és átengedésre kötelezett birtokokból sür­gősen félmillió holdat kell kiosztani a földmí­ves hadviseltek és hadigondozottak között, a közjóléti szövetkezeteknek már eddig átadandó huszonnégyezer és a Vitézi Széknek átadott száz­harmincezer holdon felül. Ezt a nagyarányú intézkedést valószínűen »a hadviseltek földre­formja« néven fogjuk emlegetni. Az új föld­osztás előkészületeit haladéktalanul megkezdik, úgyhogy ez a földreform — bár minden föld­hözjuttatás hosszú időt vesz még igénybe — előreláthatóan gyorsabban fog lezajlani az ed­digieknél. Két nappal később jelent meg a kormány második rendelete, amely többszázmillió pen­gőt fordít hadviseltek és hadigondozottak gaz­dasági önállósítására. Ez az utóbbi rendelet méltányos kölcsönök formájában megadja a le­hetőséget a földhözjutottaknak arra, hogy gaz­dasági felszerelést szerezzenek be, de ezenfelül a hadviseltek és hadigondozottak kisipari és •kiskereskedelmi önállósítását is biztosítja. Amíg tfehát az első rendelet földhözjuttatásról intéz­kedik, addig a második a nera-földmíves had­viseltek és hadigondozottak gazdasági és szo­ciális támogatását, megerősödését mozdítja elő. Beszámoló a „Pápai tárlatáról. Borús, öszrehajlő időben gyülekezik a kö­zönség. De már itt a polgármester, s az elébe siető rajztanárok nevében Buday Lajos mond köszönetet az érkezőnek, aki személyes megje­lenésével a város képzőművészeti kultúrájáért dolgozó rajztanárok munkájának ad megbecsü­lést A polgármester megnyitó szavai valóban ezt igazolják. Az évenként megismétlődő kiál­lítás mind hatásosabb tényezője lesz a közönség művészi nevelésének, — mondotta. Különös je­lentőséget ad ez évben a győri művészek anyaga a tárlatnak, ami az összehasonlítás lehetőségével még fokozottabb munkára serkenti a résztvevő művészeket. Buday Lajos bemutatja a győriek küldött­ségét: Szabó Alajos főtitkár és Reinthaller Nán­dor, Pozsonyi Sándor festőművészeket, majd átadja a szót Tóth Sándornak, — a tárlat­vezetőnek. i A képzőművészet ott kezdődik, ahol a be­széd végződik — indul a tárlatvezetés. Ha mégis beszélünk képekről, ez azért van, mert ezzel is hangulatot lehet kelteni s ez a képek megér­tésére fogékonyabbakká tehet. Az anyag ismertetésének derekán halad a tárlatvezető, mikor a közönség ellepi a kollé­gium rajztermét. A bejáratnál Lauer Gizella finom nőies munkái közt egy erőteljesen megfestett olaj parkrészlet jelent újságot. Isten es-Iscserekov András is egy sor olajképpel vonul fel ezúttal első -sorbaHL ^Sepsiszentgyörgyi bevonul ás«-ával a mai történelmi festésre mutat érdekes példát. Egy autóról készült akvarellje viszont a tech­nikai téma festői kiaknázását példázza. Nagy Lázár bensőséges festészete tovább mélyül. Városunk környékéről készült tájképek mellett két kislányát ábrázoló festménye mint portréfestőt mutatja be. Pozsonyi Sándor győri festő könnyed bra­vúrral megfestett menyecskéje áll a kővetkező fal középpontjában. -Itt helyezkednek el Győri Gallyas Frigyes kisméretű tájképei, amiken a festő a táj tovatűnő hangulatait örökíti meg gyors ecsetjével. Szemben Szabó Alajosé (Győr) a főszerep. Napsütéses, színes vásznai Erdély Jegfestőibb vidékeit varázsolják elénk. Rein»­thaller Nándor (Győr) mesteri csendélete alig pár színnel a festő legjelentősebb kiállított munkája. Erdélyi Imre monumentális önarckép feje muzeális értékeket idéz. Farkas Géza lovas­képei biztos kezű kiforrott ábrázolásai mozgal­mas témáinak. Buday Lajos erős dekoratív ér­zékkel foglalja össze vízfestményein s olaj­képén erőteljes színeit. Tőle való a kiállítás egyetlen szoborfeje, egy bájos gyermekleányka. Rozs János színpompás, könnyed vízfestmé­nyeket hoz, amiken pasztellel fokozza a színek lobogását. »Kubikos« című temperaképe rőt szí­neivel tavaly megismert értékeit gazdagítja. Bodó Aurél olaj képével a »Gémeskútnál«-al kvalitásos állatfestőként mutatkozik be. Úgy lát­szik ezen a téren várhatunk tőle legtöbbet. A. Tóth Sándor ezúttal egy sorozat vízfest­ménnyel vonult fel. Markánsan jellemzett alako­kon kívül a tájkép is szóhoz jut közöttük. Závory Zoltánt egy finom krétarajzú leány­fej képviseli. Simon Károly (Győr) grafikái közül Szent Erzsébet finom ciklusa figyelemreméltó. Po­zsonyi Sándor is bemutatkozik mint grafikus, ex librisekkel, kőrajzokkal. — A közel 90 mun­\ kat felölelő tárlat színes, biztató szemléje a vi­dék művészi törekvéseinek. Kár, hogy ezévben az iskolai csoportos látogatások a tanév elhalasz­tása miatt elmaradnak. Annál fokozottabb mér­tékben várjuk el a nagyközönség látogatását. Nézzenek körül a »Pápai tárlatom azok a kép­vásárlók is, akik legutóbb is tizenkétezer pen­gőt hagytak a nálunk járt műkereskedőnél. A pénztelen műélvezők figyelmét a vasár­nap d. e. 11 órakor megismételt tárlatvezetésre hívjuk fel, hogy a kiállítás a közízlés emelése terén vállalt hivatásának minél jobban meg­feleljen. ENYÉIMHEZ ... Óh, be' tudnám értékelni, Ha most volna szárnyam . . . Hozzád vinne még e napon Olthatatlan vágyam . . . Megnyugodna kicsi szived, édes, szívem párja, A te Józsid ezt a percet oly epedve várja . . . A kis Jóska, még ha rossz is, Tudom, nagyot nézne . . . Kócos Katám úgy rohanna Jó apja ölébe . .. Könnyes szemed az örömtől felszáradna újra, Csillogása az a régi, csupa mosoly volna . .. Nyugodj meg csak kicsi párom, Elmúlik majd minden . . . Nem sokára győzelmesen Hazamegyünk innen . . . Vége lesz majd minden bajnak, meglásd nem [sokára, Az a két kis gyerek sem lesz szomorú és árvá*... Tábori posta: K. 131. Aug. 31. Bakos József szárav. őrv. Vadgesztenye-virágok.* Vadgesztenye fasor. izzik a levegő a hőségtől, forró nyárvége van. Még itt tartózkodik a nyár, talán utolsó erejét löveli a földre. Néhány vadgesztenyefa már átöltözött zöld ruhájából a vasrozsdavörös őszibe. S ritkulnak a levelek! ... A leányvirág ott perdül, ring a tánc­teremben ifjú párja karjai között. Szemével ke­resi anyjának. tekintetét. A hervadó anya, — aki beleoltotta szépségét virágzó leányába, — szintén keresi szemével a véréből fakadt pom­pázó hajtást, — s visszaálmodja benne múltját és vágyait. A megőszült gesztenyefán üdezöld hajtá­sok, félénk levelek, közöttük, mint hólepte fe­nyők, fehér gúlák virítanak : a virágok. Visszaálmodják a tavaszt! „Birói." * Augusztus végén, szeptember elején az ejtő­ernyős kaszárnya előtt kinyilottak a vadgesztenye virágok. Levél a szerkesztőhöz.* Felhívás az igen tisztelt dohány-vásárló közönséghez. Az utóbbi napokban olyan hírek terjedtek el, hogy a dohányárukkal a trafikosok visszás­éléseket, nyerészkedéseket folytatnak. E gyanú­sításokat bátor vagyok kartársaim nevében is kereken visszautasítani. A láncoló közönség t. i, mindig magát menti, és igyekszik a kisárust be­feketíteni, amiért nincs tetszése szerint kiszol­gálva. Azok a vádak, amelyeket felénk szórnak, hogy csak protekciósoknak van doháány, stb. — valótlanok. Nem hinném, hogy van olyan dohányárus, aki engedélyét hitvány kis haszonért veszélynek tenné ki; ha pedig volna olyan, an­nak alaposan ellátják a baját. Én árudámat a legtisztább úton vezetem, kizárólag az igent­tisztelt vevőközönségem pontos kiszolgálására szorítkozom, az árúmennyiség szerint. Árudám előtt csoportosulást, sorbanállást nem tűrök. Mert meggyőződésem szerint a notó­rius dohánygyüjtők, üzérkedők, sorbanállók, kia­bálók közül kerülnek ki, akik különböző ajánla­tokkal halmoznak el bennünket. Nálam is, a többi árusoknál is naponta többször megjelen­nek és különféle hízelkedésekkel igyekeznek árút kierőszakolni. Én jól ismerem a vevő-, il­letve dohányzó közönségemet. A rendes vevő türelmes és nem áll sorfalat verekedni, lök­dösni. Egyben felhívom a rendőrség figyel­mét, hogy semminemű sorbanállást, csoporto­sulást a trafikok előtt nem kellene megengedni, mert dohányárú kiszolgáltatásnál erre szükség nincsen. A dohányárusok lelkiismeretétől függ, hogy áruikat kizárólag a dohányzó közönségnek juttassák. Vevőimnek szolgálatára mindenkor kész vagyok. Márffy István dohány kis árus, 75°/ 0-os hadirokkant Pápa, Horthv Miklós fő-utca 26. * Vettük az alábbi levelet, melyet közérdekű vol­tánál fogva készséggel közlünk, de lapunk szük terje­delme miatt — sajnos — csak kivonatosan. (Szerk.)

Next

/
Thumbnails
Contents