Pápai Hírlap – XL. évfolyam – 1943.

1943-09-11 / 37. szám

# RLAP ENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztősé?: Levente-utca22.szám Kiadóhivatal: Anna-tér 2. szám Jí kiadóhivatal telefonszáma: 17-58. Főszerkesztő: SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Előfizetés V

4 évre 2*50. Egyes szám ára 20 Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek Kiss Tivadar könyvkereskedésében. Szociális kormányrendeletek. Kormányzó Urunk Szent István napján azt a legfelsőbb óhaját nyilvánította, hogy a mostani háborúban kimagasló érdemeket szerzett hadviseltek, valamint ezek hadiárvái és a hadirokkantak a Hazától kijáró kitüntetés erkölcsi elismerése mellett az ország részéről külön elismerésben Is részesüljenek A Kormányzó Úr legfelsőbb óhaja tehát messzemenő szociális és gazdasági kedvezmények nyújtására hívta fel az illetékes köröket. Két hét sem múlt el a memzeti közvélemény lelkes helyeslésétől kísért óhaj elhangzása óta s a kormány máris két alapvető fontosságú rendelkezést tett ebben az irányban. Az első és legfontosabb lépés — amelyet már ismertettünk — az ^a kormányrendelet volt, amely kimondotta, hogy a fajvédelmi szempontból lefoglalt és átengedésre kötelezett birtokokból sürgősen félmillió holdat kell kiosztani a földmíves hadviseltek és hadigondozottak között, a közjóléti szövetkezeteknek már eddig átadandó huszonnégyezer és a Vitézi Széknek átadott százharmincezer holdon felül. Ezt a nagyarányú intézkedést valószínűen »a hadviseltek földreformja« néven fogjuk emlegetni. Az új földosztás előkészületeit haladéktalanul megkezdik, úgyhogy ez a földreform — bár minden földhözjuttatás hosszú időt vesz még igénybe — előreláthatóan gyorsabban fog lezajlani az eddigieknél. Két nappal később jelent meg a kormány második rendelete, amely többszázmillió pengőt fordít hadviseltek és hadigondozottak gazdasági önállósítására. Ez az utóbbi rendelet méltányos kölcsönök formájában megadja a lehetőséget a földhözjutottaknak arra, hogy gazdasági felszerelést szerezzenek be, de ezenfelül a hadviseltek és hadigondozottak kisipari és •kiskereskedelmi önállósítását is biztosítja. Amíg tfehát az első rendelet földhözjuttatásról intézkedik, addig a második a nera-földmíves hadviseltek és hadigondozottak gazdasági és szociális támogatását, megerősödését mozdítja elő. Beszámoló a „Pápai tárlatáról. Borús, öszrehajlő időben gyülekezik a közönség. De már itt a polgármester, s az elébe siető rajztanárok nevében Buday Lajos mond köszönetet az érkezőnek, aki személyes megjelenésével a város képzőművészeti kultúrájáért dolgozó rajztanárok munkájának ad megbecsülést A polgármester megnyitó szavai valóban ezt igazolják. Az évenként megismétlődő kiállítás mind hatásosabb tényezője lesz a közönség művészi nevelésének, — mondotta. Különös jelentőséget ad ez évben a győri művészek anyaga a tárlatnak, ami az összehasonlítás lehetőségével még fokozottabb munkára serkenti a résztvevő művészeket. Buday Lajos bemutatja a győriek küldöttségét: Szabó Alajos főtitkár és Reinthaller Nándor, Pozsonyi Sándor festőművészeket, majd átadja a szót Tóth Sándornak, — a tárlatvezetőnek. i A képzőművészet ott kezdődik, ahol a beszéd végződik — indul a tárlatvezetés. Ha mégis beszélünk képekről, ez azért van, mert ezzel is hangulatot lehet kelteni s ez a képek megértésére fogékonyabbakká tehet. Az anyag ismertetésének derekán halad a tárlatvezető, mikor a közönség ellepi a kollégium rajztermét. A bejáratnál Lauer Gizella finom nőies munkái közt egy erőteljesen megfestett olaj parkrészlet jelent újságot. Isten es-Iscserekov András is egy sor olajképpel vonul fel ezúttal első -sorbaHL ^Sepsiszentgyörgyi bevonul ás«-ával a mai történelmi festésre mutat érdekes példát. Egy autóról készült akvarellje viszont a technikai téma festői kiaknázását példázza. Nagy Lázár bensőséges festészete tovább mélyül. Városunk környékéről készült tájképek mellett két kislányát ábrázoló festménye mint portréfestőt mutatja be. Pozsonyi Sándor győri festő könnyed bravúrral megfestett menyecskéje áll a kővetkező fal középpontjában. -Itt helyezkednek el Győri Gallyas Frigyes kisméretű tájképei, amiken a festő a táj tovatűnő hangulatait örökíti meg gyors ecsetjével. Szemben Szabó Alajosé (Győr) a főszerep. Napsütéses, színes vásznai Erdély Jegfestőibb vidékeit varázsolják elénk. Rein»thaller Nándor (Győr) mesteri csendélete alig pár színnel a festő legjelentősebb kiállított munkája. Erdélyi Imre monumentális önarckép feje muzeális értékeket idéz. Farkas Géza lovasképei biztos kezű kiforrott ábrázolásai mozgalmas témáinak. Buday Lajos erős dekoratív érzékkel foglalja össze vízfestményein s olajképén erőteljes színeit. Tőle való a kiállítás egyetlen szoborfeje, egy bájos gyermekleányka. Rozs János színpompás, könnyed vízfestményeket hoz, amiken pasztellel fokozza a színek lobogását. »Kubikos« című temperaképe rőt színeivel tavaly megismert értékeit gazdagítja. Bodó Aurél olaj képével a »Gémeskútnál«-al kvalitásos állatfestőként mutatkozik be. Úgy látszik ezen a téren várhatunk tőle legtöbbet. A. Tóth Sándor ezúttal egy sorozat vízfestménnyel vonult fel. Markánsan jellemzett alakokon kívül a tájkép is szóhoz jut közöttük. Závory Zoltánt egy finom krétarajzú leányfej képviseli. Simon Károly (Győr) grafikái közül Szent Erzsébet finom ciklusa figyelemreméltó. Pozsonyi Sándor is bemutatkozik mint grafikus, ex librisekkel, kőrajzokkal. — A közel 90 mun\ kat felölelő tárlat színes, biztató szemléje a vidék művészi törekvéseinek. Kár, hogy ezévben az iskolai csoportos látogatások a tanév elhalasztása miatt elmaradnak. Annál fokozottabb mértékben várjuk el a nagyközönség látogatását. Nézzenek körül a »Pápai tárlatom azok a képvásárlók is, akik legutóbb is tizenkétezer pengőt hagytak a nálunk járt műkereskedőnél. A pénztelen műélvezők figyelmét a vasárnap d. e. 11 órakor megismételt tárlatvezetésre hívjuk fel, hogy a kiállítás a közízlés emelése terén vállalt hivatásának minél jobban megfeleljen. ENYÉIMHEZ ... Óh, be' tudnám értékelni, Ha most volna szárnyam . . . Hozzád vinne még e napon Olthatatlan vágyam . . . Megnyugodna kicsi szived, édes, szívem párja, A te Józsid ezt a percet oly epedve várja . . . A kis Jóska, még ha rossz is, Tudom, nagyot nézne . . . Kócos Katám úgy rohanna Jó apja ölébe . .. Könnyes szemed az örömtől felszáradna újra, Csillogása az a régi, csupa mosoly volna . .. Nyugodj meg csak kicsi párom, Elmúlik majd minden . . . Nem sokára győzelmesen Hazamegyünk innen . . . Vége lesz majd minden bajnak, meglásd nem [sokára, Az a két kis gyerek sem lesz szomorú és árvá*... Tábori posta: K. 131. Aug. 31. Bakos József szárav. őrv. Vadgesztenye-virágok.* Vadgesztenye fasor. izzik a levegő a hőségtől, forró nyárvége van. Még itt tartózkodik a nyár, talán utolsó erejét löveli a földre. Néhány vadgesztenyefa már átöltözött zöld ruhájából a vasrozsdavörös őszibe. S ritkulnak a levelek! ... A leányvirág ott perdül, ring a táncteremben ifjú párja karjai között. Szemével keresi anyjának. tekintetét. A hervadó anya, — aki beleoltotta szépségét virágzó leányába, — szintén keresi szemével a véréből fakadt pompázó hajtást, — s visszaálmodja benne múltját és vágyait. A megőszült gesztenyefán üdezöld hajtások, félénk levelek, közöttük, mint hólepte fenyők, fehér gúlák virítanak : a virágok. Visszaálmodják a tavaszt! „Birói." * Augusztus végén, szeptember elején az ejtőernyős kaszárnya előtt kinyilottak a vadgesztenye virágok. Levél a szerkesztőhöz.* Felhívás az igen tisztelt dohány-vásárló közönséghez. Az utóbbi napokban olyan hírek terjedtek el, hogy a dohányárukkal a trafikosok visszáséléseket, nyerészkedéseket folytatnak. E gyanúsításokat bátor vagyok kartársaim nevében is kereken visszautasítani. A láncoló közönség t. i, mindig magát menti, és igyekszik a kisárust befeketíteni, amiért nincs tetszése szerint kiszolgálva. Azok a vádak, amelyeket felénk szórnak, hogy csak protekciósoknak van doháány, stb. — valótlanok. Nem hinném, hogy van olyan dohányárus, aki engedélyét hitvány kis haszonért veszélynek tenné ki; ha pedig volna olyan, annak alaposan ellátják a baját. Én árudámat a legtisztább úton vezetem, kizárólag az igenttisztelt vevőközönségem pontos kiszolgálására szorítkozom, az árúmennyiség szerint. Árudám előtt csoportosulást, sorbanállást nem tűrök. Mert meggyőződésem szerint a notórius dohánygyüjtők, üzérkedők, sorbanállók, kiabálók közül kerülnek ki, akik különböző ajánlatokkal halmoznak el bennünket. Nálam is, a többi árusoknál is naponta többször megjelennek és különféle hízelkedésekkel igyekeznek árút kierőszakolni. Én jól ismerem a vevő-, illetve dohányzó közönségemet. A rendes vevő türelmes és nem áll sorfalat verekedni, lökdösni. Egyben felhívom a rendőrség figyelmét, hogy semminemű sorbanállást, csoportosulást a trafikok előtt nem kellene megengedni, mert dohányárú kiszolgáltatásnál erre szükség nincsen. A dohányárusok lelkiismeretétől függ, hogy áruikat kizárólag a dohányzó közönségnek juttassák. Vevőimnek szolgálatára mindenkor kész vagyok. Márffy István dohány kis árus, 75°/

0-os hadirokkant Pápa, Horthv Miklós fő-utca 26. * Vettük az alábbi levelet, melyet közérdekű voltánál fogva készséggel közlünk, de lapunk szük terjedelme miatt — sajnos — csak kivonatosan. (Szerk.)