Pápai Hírlap – XXXIX. évfolyam – 1942.
1942-04-25 / 17. szám
h. T P* Tek. Főiskolai Könyvtár Ref. Főiskola. . .. ÍIRLAP Helyben. A SZOMBATON Szerkesztőség: Levente-utca22.szám Előfizetés V4 évre 2 P. Egyes szám ára 16. Akiadóhivatal telefonszáma: 11-60. Főszerkesztő : SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Kiadóhivatal : Petőfi-utca 13. szám Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek a kiadóhivatalban (Főiskolai nyom a. Antal Istvánt köszöntjük abból az alkalomból, hogy a Kormányzó Ür elhatározása a nemzetvédelmi munka élére állította mint tárcanélküli minisztert. Köszönti őt pápai választókerülete, amelyért annyit dolgozott és dolgozik; köszönti az egész magyarság, amelyet immár két évtizedes szolgálattal vezet új élet felé. Magyarságát a kenderesi szülői házból hozta s magyar lelke onnan szárnyalt tovább és megőrizte tisztán, hűségesen izzó hazaszeretetét s fajtájához való önzetlen és áldozatos ragaszkodását. Ezért lehetett a nagy nemzeti eszmények szolgálatának katonája, aki küzd a világháború harcmezőin s akinek lelkét kínzó tépelődések ülik meg nemzeti lezuhanásunk napjaiban. De csodálatos hittel bízott hazája feltámadásában, nemzete felemelkedésében. Ez a hit űzte, hajtotta azok közé, akik az országépítés, nemzetmentés ijiunkáját új alapokon, súlyos nehézségek között megkezdték. Ebből a munkából kiveszi részét kora ifjúságától fogva Antal István. Ott találjuk az első magvetők között, akik a magyar fajvédő politika fáklyáit meggyújtották; ott találjuk a nemzet napszámosai között, akik új utat törnek, új barázdákat hasítanak a magyar ugaron. S amikor egy évtized vajudásai után Gömbös Gyulával elindul az új magyar reform-korszak, — Antal István ott küzd az első sorokban. Ennek az úttörő munkásságnak egyik része a nemzeti léleknek kimunkálása s nemzeti eszmével, faji öntudattal való telítése, mert csak ezen az úton Ijhet egy olyan egységes nemzeti közvéleményt, nemzeti közszellemet teremteni, amely minden áldozatra kész. Ezért a nagy lelki újjászületésért dolgozik Antal István s mint a miniszterelnökségi sajtóosztály vezetője megteszi az első komoly lépéseket a magyar jobboldali sajtó megteremtésére. A nagy magyar lelki, szellemi egységnek kimunkálása most is folyik s Antal István küldetett el most ennek a munkáinak vezetésére. De nemcsak az egységes magyar lelkiségnek kimunkálásán fáradozik, hanem teljes mértékben átérzi a magyar népi rétegek, a magyar faj gazdasági megerősítésének, szociális alátámasztásának szükségességét is s ezen a vonalon is úgy szolgál nemzetének, ahogyan azt a nemzetvédelmi szempontok í megkövetelik. Antal István küldetését nemzetvédelmi érdekek parancsolják. Ebben az apokaliptikus küzdelemben, amely egy új világrendért folyik, — szükség van olyan szellemi fegyverekre, amelyekkel ki lehet és ki kell építeni az egységes magyar közvélemény belső arcvonalát, amely szilárdan ellenáll minden ellenséges külső és belső támadásnak s amelyekkel meg kell teremteni azt a meggyőződéses magyar társadalmat, amely nem riad vissza a nehézségektől s nem omlik össze a csapások alatt. E célra szükséges fegyverek birtokában, csodálatos munkakészséggel indul Antal István £L döntő küzdelemre. Ebben a küzdelemben teljes odaadással támogatjuk s diadalmas hittel követjük! Szűcs Dezső. BUTO Hálók, ebédlők, kombinált szobák, konyhák nagy választékban Korcsmárosné! fintornzem: Batthyányi, 23. Raktár: Széchenyi-u. 5. Az új járásbírósági épület a mostani helyén épül fel. Mint a legilletékesebb forrásból értesülünk, az igazságügyminiszterium véglegesen döntött abban a kérdésben, hogy az új járásbírósági épületet a város a jelenlegi helyén építse fel. Ezzel a sokat vitatott építkezési ügy végére pontot tett a minisztérium. Miután a mostani helyen való építkezés költségei jelentékenyen megnövekednek, a miniszter kikötötte, hogy a város a felajánlott három ingatlanon kívül még 50.000 pengő hozzájárulást adjon. U. i. az építkezés költségei körülbelül 800.000 pengőre rúgnak, aminek a város köteles hozzájárulása igazán elenyésző hányad. Az új épületben helyet foglal a szolgabiróság is. Az igazságügyminiszter ígéretet tett arra nézve, hogy a hozzájárulási készpénz megszerzésében segítségére lesz a városnak; valamint biztosította a várost arról is, hogy az új épület stílusát igyekszik összhangba hozni a Horthy Miklós Fő-utca építészeti jellegével. Az építés idejéről a függő kérdések elintézése után nyomban fognak dönteni. így bizton remélhetjük rtiost már, hogy két éven belül egy gyönyörű középülettel lesz Pápa városa gazdagabb. Rendezzünk gyermeknapot! Ezennel bátor vagyok indítványozni, hogy Pápa megyei város nemeslelkű közönsége május hó 10-én — vasárnap — rendezzen gyermeknapot. Azon a különböző jótékony egyesületek közreműködésével, a régi időből ismeretes urnák segítségével, gyűjtsön ado>mányokat a szegénysorsú szülők vérszegény gyermekeinek Farkasgyepün való üdültetésére és a begyűlt adományokat küldje fel az Országos Gyermekvédő Ligához« Budapestre. Okom van rá, hogy ezt merem kérni Pápa város közönségétől. Pápa városában elég nagy a szegénység. Sok szegény család nélkülözi a jó, egészséges lakást és a jó, egészséges életkörülményeket. Vannak itt nyomortanyák is, ahol nehéz sorsban, egy szobában van összezsúfolva egyegy népes család. Hála Istennek, hogy vannak még városunkban népes családok is, de ehhez azt is hozzá kell tennünk, hogy ezek a népes családok túlnyomó részt a léttel kemény csatát vívó, sokszor a nyomorúsággal küzdő szegény családok. Ilyen helyeken vannak aztán vérszegény gyermekek, kiknek beesett szeme, sápadt orcája és vézna testalkata eleget beszél azoknak, akik látni és hallani akarnak. Ez a magyarázata annak, hogy évenként elég sokan folyamodnak az »Országos Gyermekvédő Ligához«, hogy vegye fel gyermeküket nyári üdülésre a farkasgyepüi üdülőbe. Még valahányszor kint voltam Farkasgyepün, mindig láttam ott néhány pápai gyermeket, néha sokat is. A mostani erdei iskolában is van jó néhány. Mi következik ebből? Az t f hogy ha városunk társadalma igénybe veszi a farkasgyepüi üdülőtelepet és erdei iskolát, akkor neki is hozzá kell járulnia az üdülőtelep fenntartásához, helyesebben mondva: az oda beutalandó pápai gyermekek fenntartási költségeihez. Mert az előbbiekből világos, hogy nem is idegen gyermekek fenntartási költségeihez járulunk hozzá, hanem a saját gyermekeinkéhez. Sokszor gondoljuk és mondjuk: össze kell tartanunk. Nincs olyan szónoklat manapság, amiben ez helyet ne foglalna. De miben kell összetartanunk? Nyilván, nem a gyűlöletben, mert ez ellenmondás volna, még csak nem is a nemtörődömségben, hanem a szeretetben. És mivégre kell összetartanunk? Nyilván egymás megsegítése és megerősítése érdekében. Fogjunk tehát össze szegény családjaink megsegítése és vérszegény, gyönge gyermekeink megerősítése érdekében. Sok mindenféle nehézséggel kell megbirkóznunk. Háború van. Magyar katonák odakint a harctéren küzdenek és véreznek, az itthon valók pedig itthon, a belső fronton küzdenek és szenvednek, hazánk nemzetünk megmentése érdekében. De a szegény, sokgyermer kes családok megsegítése és a gyermekek megmentése is nemzeti érdek. Ez is a haza védelme! Mert mit érti? a háborút kint megnyerni, itthon pedig elveszíteni? Már pedig lélekben elvesztettük, ha nem törődünk gyermekeinkkel, a magyar jövendővel. És fizikailag is elveszítjük, ha egész sereg gyermeket is általuk a magyar Ígéretet odavetjük a Molochnak, a szenvedés és inség tüzes bálványának, hadd pusztítsa el őket! Ezt nem tehetjük meg, mert akkor nem vagyunk méltók a magyar névre és nem vagyunk méltók az életre. Magyarnak születtél, áldd érte sorsodat. Sorsomat áldva kell áldozatomat meghozni a magyar gyermekért, a magyar jövendőért. Ha ezt nem teszem meg: nem vagyok magyar ember! Mindenkinek meg kell tennie a magáét. Jótékony egyesületeink áldott lelkű vezetőit felkérjük, hogy a gyermeknapon vállaljanak egy-egy urnát és egymást felváltva álljanak mellette reggeltő-napestig. A forgalmasabb utcákon, vagy utcasarkokon helyezkedjenek el urnáikkal. Senki se kerülhesse el őket. Társadalmunk nemeslelkű tagjait pedig felkérjük, hogy adakozzanak, helyezzék el adományaikat az urnákba. A legtöbb embernek, még akárhány gyermeknek is, módjában áll adakozni. A szegénynek is lehet rá néhány fillérje, a tehetősebbeknek pedig egy-egy pengője. Lehetetlen ez? Ez nqm látszik meg senkin sem és nem ver földhöz senkit sem! Én tudok gyermekeket is, akik eljárnak a moziba és tudnak belépő díjakat fizetni a footbalí-meccsre. Tudnak cigarettát, zöld újságot és ponyvaregényt venni. Hát erre nem kerülne évenként egyszer? Lehetetlen! Tehetősebb urainkat pedig különösen felkérjük, hogy ne kerüljék el az urnákat, hanem inkább, ha [nem volna is arra útjuk, keressék fel. Udvariassági tényt is láthatunk abban, hogy úrnőink urnáit — akik vállalják az áldozatot — gyarapítjuk adományainkkal. Pápa város egyébként is hálára van kötelezve az »Országos Gyermekvédő Liga«, illetve annak farkasgyepüi üdülője iránt. Ugyanis ez az üdülő (és télen erdei iskola), nyáron mintegy 2000 gyermeket, egész éven át pedig állandóan közel 200 gyermeket élelmez és szükségletét csaknem teljes mértékben Pápáról szerzi be. Kell hát, hogy már csak ezért is megértéssel forduljunk feléje. Alázatosan kérem azért polgármester urunkat arra, hogy szíveskedjék a gyermeknaphoz legközelebb eső vasárnapra: május 10-re a Gyermekvédő Liga javára gyűjtést elrendelni, jótékony egyesületeinket pedig arra, hogy szíveskedjenek ezen közreműködni és végül társadalmunkat arra, hogy szíveskedjenek adakozni. Ólé Sándor. Ára IO fillér, f á p a7 ; REEHíáT'S F®0L V* • o ^ xjf 0 f! Y V f Z^S
