Pápai Hírlap – XXXIX. évfolyam – 1942.

1942-03-21 / 12. szám

PAPA! HÍRLAP Minőségben és Ízlésben Kopstein=butor vezet. Kedvező fizetési feltótelek ! Fő-tér 14. ki zúgolódásban, amikor oka lett volna visszakívánkoznia elhagyott hazájába. Szántó Emil elég jól oldotta meg feladatát a jóságos holland apa szerepében. Szügyi Viktória öreg, hűséges cselédje jobb nem is lehetett volna. Hajdú Éva, Nagy Lenke erős támaszai voltak az előadásnak. Tóth Zsolt Rákódzi Györgye jellegzetes alakítás. A gyenge akaratú, piperkőc fejedelmet találó vonásokkal iállította elénk. Csajághy Dezső alaposan kiaknázta intrikus szerepét. Kovács Dezső, Szakács István, Kovács Lajos, Nagy László, Ta< kács Ottó, Csépány Katalin, Törzsök Ottilia s a többiek! is mind nagy igyekezettel vetélkedtek az előadás minél jobb,á tételén, ami •sikerült is nekik. A hatásos darabot Szathmáry Lajos tanár tanította be, s az előadást is az ő hozzáértő s minden részletre kiterjedő útimutatásai szerint rendezte Kovács Gyula, a díszleteket tervezte Major Judit és Móritz Sándor. — Az előadást hétfőn este hasonló sikerrel megismételték. (Np.) Egyéb márciusi ünnepségek. A ref. tanítónaképzőben és polgári iskolában vasárnap d. u. 3 órakor volt a márciusi emlékünnepély nagy közönség jelenlétében. Az ünnepi beszédet Pap Éva tanárnő tartotta. A gazdag műsorban több szavalat, ének- és zeneszám szerepelt. Az énekszámokat Ritoók István ének- és zenetanár tanította be es ve^ zényelte nagy tudással és frappáns sikerrel. Az ünnepély minden száma lelklesítő volt. A keresztényszocialisták március ünnepségük alkalmával zsúfolásig megtöltötték székházuk nagytermét és hazafias érzésben forrott egybe a keresztény munkások tábora. A belvárosi róm. kat. iskola énekkara, Böhm Lajos ig.-tanító vezénylésével leiénekelte a Magyar Hiszekegy.et, majd vitéz Balázs László IV. o. tanuló alkalmi versével ragadta tapsra az egybegyűlteket. Kovács Aladár V. éves tan. jelölt ünnepi beszédet mondott, melyben megemlékezett a márciusi ifjak nagy áldozathozataláról, a magyarság igaz, nagy összefogásáról. A tetszéssel fogadott beszéd elhangzása után Kőszegi Endre V. éves tan. jelölt és Völgyes Ferenc IV. éves tan. jelölt drámai erővel szavalta el a »Honvédroham«, illetve az »Uj március« című költeményt. Németh Dezső, Sinkó Miklós, Ihász József stb. tanuló-ifjúság szebbnél-szebb szavalatok elmondásával gazdagították a műsort és a lelkeket felemelő szép, hazafias ünnep a Himnusz 'eléneklésével érti véget. A Perutz-gyár munkássága és a tisztikar lelkes hangulatban áldozott a márciusi hősök, a márciusi gondolat szent emlékének. Az Arany Griff-szálló nagytermét zsúfolásig megtöltötte a munkásság. A gyári énekkar a Magyar Hiszekegyiet énekelte el, majd nemes Martsa Dániel ezredes emelkedett szólásra és hazafias beszédben megemlékezett a fronton harcoló drága magyar véreinkről. (Éltette a Kormányzót, majd a márciusi (hősök nagy tetteit dicsőítette. Változatos műsor következett ezután. »Emlékezés 1848-ra«, Kalmár Németh Anna igazi felkészültséggel mondta el, közben Sámpár Imre elszavalta a Talpra Inagyart. Két kicsiny gyermek, Perger Lacika és Horváth Rózsika bájos hangon szavalták tel :»Unokák leborulnak« című verset. Majd Pirka Teréz, Maáz Mária, Varga Gyuszi, 'Szathmáry Károly, Szalay Erzsébet szavaltak hatásosan. Kedves jelenetben adták elő Bakos -Lacika és Tóth Gitta Móra gyönyörű költeményét: »A' mi zászlónk«-at. Énekeltek Szalay Erzsébet és Gombás Margit, zongorán kísérte (Bangha Erzsébet. A gyári vegyeskar »Könyörgés« *c. éneket adta elő, majd a Himnusz eléneklése után véget ért a felejthetetlen szép ünnepély. A Leipnik-gyárban a munkásság és a tisztikar teljes számban vett részt [a márciusi ünnepségen. Lipka Márton gyönyörűen szavalta el a nemzeti dalt,'majd Lipka József főtisztviselő mondott ünnepi beszédet. A Baross Szövetség szombaton este (márciusi vacsorát rendezett a főtéri (helyiségben. Nagy László VIII. o. koll. tanuló szavalta el a Talpra magyart, utána P. Ambrus Máté ferences atya tartotta meg serlegbeszédét.' A tanítóképzőben Galló Pál tanár ^rendezésében tartottak márciusi ünnepélyt. Kovács Aladár V. é. tanítójelölt mondotta jaz ünnepi beszédet. i A bencés gimnáziumban is szép Hinnépé ly volt. Ünnepi beszédet Harsányi 'László VIII. o. tanuló mondott. Az intézet zenekara több számmal szerepelt. és derékfájás, émelygés, idegesség, ni tisztátaian' teint gyakran csak az emésztési zavarok köv^i^ménye. Ilyenkor is segit a A pápai Turulok szives figyelmébe! Nincs talán még egy olyan ország, széles e világon, mint Németország, mely oly szeretettel, szakértelemmel párosulva gyűjtené össze, nemzetének, minden történelmi és muzeális értékű emlékét és értékét, hogy abból a hatalmas muzeális anyagból, azután oly muzeumokat létesítsen, melyeknek párja, sehol a világon nincsen. De nemcsak Németország nagy városai rendelkeznek szebbnél-szebb és tanulságos Muzeumokkal, hanem minden kis városkájuknak meg van, az u. n. »Heimat« Múzeum is, ahol a lokális muzeális jelentőségű tárgyak vannak összegyűjtve és a nagy közönség számára hozzáférhetővé téve. A németek lényeges alaptulajdonsága: a takarékossági Minden fölösleges pénzkiadástól irtóznak. így igen praktikusan és célravezető módon oldja meg, a vidéki kis városok muzeális és történelmi vonatkozású anyagának .az elhelyezését, illetve kiállítását is. Kis városokban nem épít külön muzeumot, mert ,az költséges is, és nem is szolgálná azt a célt, oly megfelelően, mint ha az ily objektumokat, valamely történelmileg nevezetes épületben helyezik el. Hazánkban muzeális ügyek terén, sok örvendetes esemény van és e téren fejlődés is mutatkozik újabban, főleg Budapesten; sőt még némely vidéki városunkban is, hogy azok minden dicséretet megérdemelnek, kik ilyesmit propagálnak és meg is tudják azt valósítani. De viszont annál szomorúbb, ahol anyag hócipőben tönkrement harisnya-készletét! Most válogatott tartós flórtalpu harisnyáink vannak. HŐFLE KESZTYŰS lés a megfelelő épület megvolna hozzá, mégis senki sem törődik azzal, hogy legalább egy kis lokális jelentőségű Muzeum létesüljön. Ezelőtt, mintegy 28 éve, mikor Eperjesen jártam, elszomorodott a szivem, mikor láttam, hogy II. Rákóczi Ferenc fejedelem gyönyörű magyar renaissance stílusban épült palotája: bérház. A földszintet pedig 3—4 bolthelyiségnek használták. Természetesen úgy átalakítva, ahogy az ottlevő kereskedők igényeinek, a legjobban megfelelt. Hát tisztelettel kérdem a sorok olvasóitól, nem volt-e, ez az eljárás, a várostól, vagy » vármegyétől, nem utolsó sorban a magyar államtól, a legnagyobb mérvű hálátlanság és kegyeletsértés, amit elkövetett egyik legnagyobb szabadsághősünkkel: Rákóczi Ferenccel szemben? De ha már maga Eperjes városa és Sáros vármegye nem gondolt a nagy fejedelem pompás" palotájára, akkor legalább az Országos Műemlékek Bizottsága, illetve Tanácsa, emelte volna föl tiltakozó szavát, a kultuszminisztériumban, vagy a parlamentben interpellált volna valaki, hogy egy mindenfélekép történelmileg és egyúttal műtörténelmileg nevezetes epületet, a bennlakók, össze-vissza alakíttatták, ahogv céljuknak, a legjobban megfelelt. Hát nem lehetett volna belőle egy Rákóczi-muzeumot létesíteni? Hát csak annyira tudtuk megbecsülni, -a világtörténelem egyik legideálisabb gondolkodó és cselekvő nagy fiát: Rákóczi Ferencet? Mennyi műemlékünket nem becsültük meg akkor, hanem hagytuk, hogy hadd pusztuljanak el, mind azok a várak, épületek és tárgyak, amelyek a régi dicsőséges multunkra emlékeztetnek. Hát most jobbak vagyunk-e? Sok tekintetben igen, de sok tekintetben még most sem tanultunk eleget. Pápán, sajnos, ugyanaz az analóg, elszomorító eset van, mint, amit írtam Eperjesről, ott levő Rákóczi palotáról. A pápaiaknak talán még nevezetesebb épüljük van, mint az eperjesieknek, a Korvinutcábáíi: Mátyás király vadászkastélya. Ez a történelmileg, egyúttal műtörténelmileg nevezetes épület, épp úgy csúffá van kereskedők üzleteivel téve, mint az eperjesi Rákóczi palota. Talán még vandálabb módon, inert a szépen kőből bordázott kapubejárat folyosó mennyezete, úgy össze-vissza van hálózva villanyvezetéki drótokkal, ha azt olyan valaki nézi meg, akinek csak a legcsekélyebb érzéke van, a szép régi építkezés iránt, az elkeseredik, hogy ilyesmi még 1942-ben is megtörténhetik. Mikor állandóan a kultúrfölényünkkel dicsekedünk. Városatyák! Polgármester úr! Mi van Veletek?! Képviselő úr! Az Ön agilitására és kultúrérzékére appellálok! Mentse meg Pápa város eme történelmi nevezetes emlékét, a pusztulástól] Nem volna-e a város, vagy a vármegye elsőrendű kötelessége, ezt a Hollós Mátyás király vadászkastélyát, a mostani tulajdonosától megvásárolni, vagy kisajátítani és a régi eredeti karakterébe visszaállítani, s egy kis Muzeumot létesíteni belőle?! Azt hiszem, sem a bencés gimnázium, sem a református kollégium nem zárkóznának el attól, hogy muzeális gyűjteményük anyagát vleiétkénU, iát ne engednék, az előbb említett épületben létesítendő Muzeum számára. Ugyanott lehetne összegyűjteni, a privát házakban található és az elkallódás veszedelmének kitevő pápai fajanceokat, melyek gyártója Mayer volt, a mult század közepe táján. Ez az anyag összegyűjtése is egy hézagpótló sorozatot egészítene ki, a magyar keramika fejlődés történetében. Pápai Turulok! A ti szivetek és lelketek, nem a zsebetekben dobog. Ily irányú hazafias munkára is terjedjen ki figyelmetek. Akkor igazán senki sem akadhat fönn, a ti hazafias munkátokon, és célkitűzéseiteken, mert hiszen minden téren, az ország egyetemes, hazafias irányú érdekeit tartjátok szem előtt! Aki pedig mást tart rólatok, arról tudjuk, hogy ki ő, mi ő, hová tartozik?! csengeri Háczky Egon. (( nur -m