Pápai Hírlap – XXXIX. évfolyam – 1942.

1942-03-21 / 12. szám

PAPA! HÍRLAP Minőségben és Ízlésben Kopstein=butor vezet. Kedvező fizetési feltótelek ! Fő-tér 14. ki zúgolódásban, amikor oka lett volna vissza­kívánkoznia elhagyott hazájába. Szántó Emil elég jól oldotta meg feladatát a jóságos hol­land apa szerepében. Szügyi Viktória öreg, hűséges cselédje jobb nem is lehetett volna. Hajdú Éva, Nagy Lenke erős támaszai vol­tak az előadásnak. Tóth Zsolt Rákódzi Györgye jellegzetes alakítás. A gyenge aka­ratú, piperkőc fejedelmet találó vonásokkal iállította elénk. Csajághy Dezső alaposan ki­aknázta intrikus szerepét. Kovács Dezső, Sza­kács István, Kovács Lajos, Nagy László, Ta< kács Ottó, Csépány Katalin, Törzsök Ottilia s a többiek! is mind nagy igyekezettel vetél­kedtek az előadás minél jobb,á tételén, ami •sikerült is nekik. A hatásos darabot Szathmáry Lajos tanár tanította be, s az előadást is az ő hozzáértő s minden részletre kiterjedő út­imutatásai szerint rendezte Kovács Gyula, a díszleteket tervezte Major Judit és Móritz Sándor. — Az előadást hétfőn este hasonló sikerrel megismételték. (Np.) Egyéb márciusi ünnepségek. A ref. tanítónaképzőben és polgári isko­lában vasárnap d. u. 3 órakor volt a márciusi emlékünnepély nagy közönség jelenlétében. Az ünnepi beszédet Pap Éva tanárnő tartotta. A gazdag műsorban több szavalat, ének- és zeneszám szerepelt. Az énekszámokat Ritoók István ének- és zenetanár tanította be es ve^ zényelte nagy tudással és frappáns sikerrel. Az ünnepély minden száma lelklesítő volt. A keresztényszocialisták március ünnep­ségük alkalmával zsúfolásig megtöltötték szék­házuk nagytermét és hazafias érzésben forrott egybe a keresztény munkások tábora. A bel­városi róm. kat. iskola énekkara, Böhm Lajos ig.-tanító vezénylésével leiénekelte a Magyar Hiszekegy.et, majd vitéz Balázs László IV. o. tanuló alkalmi versével ragadta tapsra az egybegyűlteket. Kovács Aladár V. éves tan. jelölt ünnepi beszédet mondott, melyben megemlékezett a márciusi ifjak nagy áldozathozataláról, a ma­gyarság igaz, nagy összefogásáról. A tetszés­sel fogadott beszéd elhangzása után Kőszegi Endre V. éves tan. jelölt és Völgyes Ferenc IV. éves tan. jelölt drámai erővel szavalta el a »Honvédroham«, illetve az »Uj március« című költeményt. Németh Dezső, Sinkó Mik­lós, Ihász József stb. tanuló-ifjúság szebb­nél-szebb szavalatok elmondásával gazdagítot­ták a műsort és a lelkeket felemelő szép, ha­zafias ünnep a Himnusz 'eléneklésével érti véget. A Perutz-gyár munkássága és a tisztikar lelkes hangulatban áldozott a márciusi hősök, a márciusi gondolat szent emlékének. Az Arany Griff-szálló nagytermét zsúfolásig meg­töltötte a munkásság. A gyári énekkar a Ma­gyar Hiszekegyiet énekelte el, majd nemes Martsa Dániel ezredes emelkedett szólásra és hazafias beszédben megemlékezett a fron­ton harcoló drága magyar véreinkről. (Éltette a Kormányzót, majd a márciusi (hősök nagy tetteit dicsőítette. Változatos műsor követke­zett ezután. »Emlékezés 1848-ra«, Kalmár Né­meth Anna igazi felkészültséggel mondta el, közben Sámpár Imre elszavalta a Talpra Ina­gyart. Két kicsiny gyermek, Perger Lacika és Horváth Rózsika bájos hangon szavalták tel :»Unokák leborulnak« című verset. Majd Pirka Teréz, Maáz Mária, Varga Gyuszi, 'Szathmáry Károly, Szalay Erzsébet szavaltak hatásosan. Kedves jelenetben adták elő Bakos -Lacika és Tóth Gitta Móra gyönyörű költeményét: »A' mi zászlónk«-at. Énekeltek Szalay Erzsébet és Gombás Margit, zongorán kísérte (Bangha Erzsébet. A gyári vegyeskar »Könyörgés« *c. éneket adta elő, majd a Himnusz eléneklése után véget ért a felejthetetlen szép ünnepély. A Leipnik-gyárban a munkásság és a tisztikar teljes számban vett részt [a márciusi ünnepségen. Lipka Márton gyönyörűen sza­valta el a nemzeti dalt,'majd Lipka József fő­tisztviselő mondott ünnepi beszédet. A Baross Szövetség szombaton este (már­ciusi vacsorát rendezett a főtéri (helyiségben. Nagy László VIII. o. koll. tanuló szavalta el a Talpra magyart, utána P. Ambrus Máté feren­ces atya tartotta meg serlegbeszédét.' A tanítóképzőben Galló Pál tanár ^rende­zésében tartottak márciusi ünnepélyt. Kovács Aladár V. é. tanítójelölt mondotta jaz ünnepi beszédet. i A bencés gimnáziumban is szép Hinné­pé ly volt. Ünnepi beszédet Harsányi 'László VIII. o. tanuló mondott. Az intézet zenekara több számmal szerepelt. és derékfájás, émelygés, idegesség, ni tisztátaian' teint gyakran csak az emésztési zavarok köv^i^ménye. Ilyenkor is segit a A pápai Turulok szives figyelmébe! Nincs talán még egy olyan ország, széles e világon, mint Németország, mely oly sze­retettel, szakértelemmel párosulva gyűjtené össze, nemzetének, minden történelmi és mu­zeális értékű emlékét és értékét, hogy abból a hatalmas muzeális anyagból, azután oly mu­zeumokat létesítsen, melyeknek párja, sehol a világon nincsen. De nemcsak Németország nagy városai rendelkeznek szebbnél-szebb és tanulságos Muzeumokkal, hanem minden kis városkájuknak meg van, az u. n. »Heimat« Múzeum is, ahol a lokális muzeális jelentő­ségű tárgyak vannak összegyűjtve és a nagy közönség számára hozzáférhetővé téve. A németek lényeges alaptulajdonsága: a takarékossági Minden fölösleges pénzkiadás­tól irtóznak. így igen praktikusan és célrave­zető módon oldja meg, a vidéki kis városok muzeális és történelmi vonatkozású anyagának .az elhelyezését, illetve kiállítását is. Kis városokban nem épít külön muzeumot, mert ,az költséges is, és nem is szolgálná azt a célt, oly megfelelően, mint ha az ily objektu­mokat, valamely történelmileg nevezetes épü­letben helyezik el. Hazánkban muzeális ügyek terén, sok ör­vendetes esemény van és e téren fejlődés is mutatkozik újabban, főleg Budapesten; sőt még némely vidéki városunkban is, hogy azok minden dicséretet megérdemelnek, kik ilyes­mit propagálnak és meg is tudják azt valósí­tani. De viszont annál szomorúbb, ahol anyag hócipőben tönkrement harisnya-készletét! Most válogatott tartós flórtalpu harisnyáink vannak. HŐFLE KESZTYŰS lés a megfelelő épület megvolna hozzá, mégis senki sem törődik azzal, hogy legalább egy kis lokális jelentőségű Muzeum létesüljön. Ezelőtt, mintegy 28 éve, mikor Eperjesen jártam, elszomorodott a szivem, mikor láttam, hogy II. Rákóczi Ferenc fejedelem gyönyörű magyar renaissance stílusban épült palotája: bérház. A földszintet pedig 3—4 bolthelyiség­nek használták. Természetesen úgy átalakítva, ahogy az ottlevő kereskedők igényeinek, a legjobban megfelelt. Hát tisztelettel kérdem a sorok olvasóitól, nem volt-e, ez az eljárás, a várostól, vagy » vármegyétől, nem utolsó sorban a magyar ál­lamtól, a legnagyobb mérvű hálátlanság és ke­gyeletsértés, amit elkövetett egyik legnagyobb szabadsághősünkkel: Rákóczi Ferenccel szem­ben? De ha már maga Eperjes városa és Sá­ros vármegye nem gondolt a nagy fejedelem pompás" palotájára, akkor legalább az Orszá­gos Műemlékek Bizottsága, illetve Tanácsa, emelte volna föl tiltakozó szavát, a kultusz­minisztériumban, vagy a parlamentben inter­pellált volna valaki, hogy egy mindenféle­kép történelmileg és egyúttal műtörténelmileg nevezetes epületet, a bennlakók, össze-vissza alakíttatták, ahogv céljuknak, a legjobban meg­felelt. Hát nem lehetett volna belőle egy Rá­kóczi-muzeumot létesíteni? Hát csak annyira tudtuk megbecsülni, -a világtörténelem egyik legideálisabb gondolkodó és cselekvő nagy fiát: Rákóczi Ferencet? Mennyi műemlékünket nem becsültük meg akkor, hanem hagytuk, hogy hadd pusz­tuljanak el, mind azok a várak, épületek és tárgyak, amelyek a régi dicsőséges multunkra emlékeztetnek. Hát most jobbak vagyunk-e? Sok tekin­tetben igen, de sok tekintetben még most sem tanultunk eleget. Pápán, sajnos, ugyanaz az analóg, el­szomorító eset van, mint, amit írtam Eperjes­ről, ott levő Rákóczi palotáról. A pápaiaknak talán még nevezetesebb épüljük van, mint az eperjesieknek, a Korvin­utcábáíi: Mátyás király vadászkastélya. Ez a történelmileg, egyúttal műtörténel­mileg nevezetes épület, épp úgy csúffá van kereskedők üzleteivel téve, mint az eperjesi Rákóczi palota. Talán még vandálabb módon, inert a szépen kőből bordázott kapubejárat folyosó mennyezete, úgy össze-vissza van há­lózva villanyvezetéki drótokkal, ha azt olyan valaki nézi meg, akinek csak a legcsekélyebb érzéke van, a szép régi építkezés iránt, az el­keseredik, hogy ilyesmi még 1942-ben is meg­történhetik. Mikor állandóan a kultúrfölé­nyünkkel dicsekedünk. Városatyák! Polgármester úr! Mi van Veletek?! Képviselő úr! Az Ön agilitására és kultúrérzékére appellálok! Mentse meg Pápa város eme történelmi nevezetes emlékét, a pusztulástól] Nem volna-e a város, vagy a vármegye elsőrendű kötelessége, ezt a Hollós Mátyás király vadászkastélyát, a mostani tulajdonosá­tól megvásárolni, vagy kisajátítani és a régi eredeti karakterébe visszaállítani, s egy kis Muzeumot létesíteni belőle?! Azt hiszem, sem a bencés gimnázium, sem a református kollégium nem zárkóznának el attól, hogy muzeális gyűjteményük anyagát vleiétkénU, iát ne engednék, az előbb emlí­tett épületben létesítendő Muzeum számára. Ugyanott lehetne összegyűjteni, a privát házakban található és az elkallódás veszedel­mének kitevő pápai fajanceokat, melyek gyár­tója Mayer volt, a mult század közepe tá­ján. Ez az anyag összegyűjtése is egy hézag­pótló sorozatot egészítene ki, a magyar kera­mika fejlődés történetében. Pápai Turulok! A ti szivetek és lelketek, nem a zsebetekben dobog. Ily irányú hazafias munkára is terjedjen ki figyelmetek. Akkor igazán senki sem akadhat fönn, a ti hazafias munkátokon, és célkitűzéseiteken, mert hiszen minden téren, az ország egyetemes, hazafias irányú érdekeit tartjátok szem előtt! Aki pe­dig mást tart rólatok, arról tudjuk, hogy ki ő, mi ő, hová tartozik?! csengeri Háczky Egon. (( nur -m

Next

/
Thumbnails
Contents