Pápai Hírlap – XXXIX. évfolyam – 1942.

1942-03-14 / 11. szám

Tp. Te

k' Skálái Könyvtár Főiskola. Helyben. MEGJELELIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Levente-utca22. szám Főszerkesztő: SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Kiadóhivatal : Petőfi-utca 13. szám Előfizetés V

4 évre 2 P. Egyes szám ára 16 . Akiadóhivatal telefonszáma: 11-60. Főszerkesztő: SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek a kiadóhivatalban {Főiskolai nyomda. A mai magyarság a nagy magyar márciusban. Néhány év múlva már egy évszázados fordulója lesz annak a nagy magyar márciusnak, amely új alapokat teremtett a magyar •életnek. Ennek a lángoló magyar márciusnak legizzóbb napját, 1848 március "15-ikét ünnepélyes megemlékezéssel fonja körül minden hű magyar. Ez a megemlékezés a súlyos évtizedek lepergése után sem lehet vérszegény, nem lehet önámításokkal, szédelgésekkel rakott külső ünneplés akkor, ha abban ott lüktet teljes erejével, fényével és melegével a nemzet lelke. A nemzet minden megemlékezése annyit ér, amennyi abban a lélek és igazság. Annak a szent tavaszinak legszebb hajtása csak addig termő ág a magyarság számára, amíg azt magyar szívek melege, magyar lelkek fénye s magyar munka verejtéke táplálja. Amíg ez így lesz, addig a 48-as idők március 15-ikéje nem puszta történet, de élő valóság, állandóan ható eleven erő, amely üzenetet küld s kötelességeket ír elő. A mai magyarság is válságos időket él s jövendőt keres. Ennek a magyarságnak nehéz vívódásaiban felragyog a vezérlő csillag: 1848 március 15. Ez a csillag — mint egykor a betlehemi csillag az elesett embernek — utat mutat a küzdő magyarságnak; ez a csillag beszél s kézen fogva akar vezetni bennünket. Vájjon a mai magyarság meghallja-e és megérti-e ezt a beszédet, meglátja^, megragadja-e a feléje nyújtott kezet?! Annak a nagy magyar márciusnak örök igéje, kiáltó üzenete a mi szamunkra az, hogy a nagy nemzeti eszmék és célkitűzések ápolása, munkálása biztosíthat csak jövendőt a nemzetnek! Milyen irtózatos lezuhanás lenne nemzetünk osztályrésze akkor, ha minden lelkesedés, magasabb törekvés és eszmény nélkül vergődne a nemzetek hősi erőfeszítéseinek viharai között. Micsoda halálos fásultság és nyomasztó közöny ülné még e nemzetet akkor, ha a nemzeti eszme nem gyújtana tüzet a magyar lélekben, ha a nemzeti és faji öntudat hijján szomorú zsibbadás, dermedtség szállna a magyar agyra, a magyar lélekre, a magyar karokra! Hová, mivé lennénk, ha a nemzeti vakság átkos sötétsége szállna reánk s nem látnánk meg a magyar március útmutató kezét?! És nézzünk csak magunkba! Akkor igazi a márciusi ünneplésünk, ha befelé nézünk s lelkiismeretünket megkérdezzük! Látjuk-e a nemzeti eszmét, mint diadalmas fáklyát lobogni a családban, társadalomban? A inemzeti öntudat és nemzeti érzés vezeti-e minden munkánkat s betölti-e a magyar élet minden mozzanatát, minden intézményét? Nem kell-e sokszor keserű könnyeket hullatnunk, jajszavakat kiáltanunk, ha az elernyedésnek, a meghunyászkodásnak, az elvtelenségnek, a képmutatásnak, a lelki kufárságnak beteges tüneteivel találkozunk? Az a nagy magyar március azért lett a nemzet megújhodásának örök ünnepe, jmert a nemzeti eszme ragyogó csillaga vezette s a nemzeti öntudat és nemzeti érzés tavasztmelege árasztotta el s mindezeket a márciusi magyarság kész volt megszentelni verejtékkel, könnyel és vérrel. De a mai magyarságnak mást is mond az a nagy magyar március. Csak egységes nemzet képes a maga nagy sorskérdéseit, feladatait megoldani. Az a nagy magyar március végre tudta hajtani a magyarságnak olyan pioli,likai, társadalmi, gazdasági és szociális átszervezését, amely a magyarságot egységes írvemzetté forrasztotta össze. Ez a níá

1sik útfcmrtatás a mai magyarság számára! Munkálja-e ezt a mai magyarság? A mai magyarság is csak akkor lehet a jövő nemzete,, ha egységes nemzetté munkálja ki önmagát! Az egységes nemzet minden tagja hordozója a magyar sorsközösségnek, amelyben közös az örömünk és bánatunk, közös a dicsőségünk és szenvedésünk, közös a boldogságunk es nyomorúságunk. A nemzeti közösség egysége azt jelenti, hogy egyetlen magyar sem osztozik olyan belső, vagy külső, hyi.lt vagy titkos törekvésben, amely a magyarságot szét akarja bontani; egyetlen magyar sem tűr olyan jelenséget, amely a magyar lelkiség egységét fel akarja bomlasztani. De minden magyar azért harcol, hogy minél teljesebbé váljék a magyarság külső és belső egysége! így egyetlen (magyar sem tépi ki magát a nemzeti közösségből, egyetlen magyar sem hagyja el a másikat s minden magyar egymás kezét fogva vigyáz és őrt áll, hogy egy is el ne essék, egy is el ne vesszen! így jelenik meg rajtunk, a mái magyarságon a nagy magyar március fényes arca, pompás sugárzása! Szűcs Dezső. ÚJDONSÁGOK. — Ügyeletes gyógyszertári szolgálat. A héten Piatsek gyógyszertár tart ügyeletes szolgálatot március 16—22-ig. — Személyi hír. Dr. Nyírjessy Sándor tanügyi tanácsos és dr. Iványi Károly kereskedelmi iskolai tanulmányi felügyelő (Székesfehérvár) f. hó 10. és 11-én városunkban tartózkodtak és meglátogatták a ref. gimnázium kereskedelmi tagozatát; azonkívül hivatalos látogatást végeztek az egy éves női kereskedelmi szaktanfolyam óráin is. A látogatásokat bizalmas tanácskozások fejezték be. — A március 15-i ünnepségek. Délelőtt 11 órakor kezdődnek a kollégiumi diákság* hazafias ünnepségei a honvédemlékmű előtt. A műsort a diákság szolgáltatja, míg a Leventezenekar zeneszámokkal működik közre. A diákság innen zárt rendben a Petőfi-ház elé vonul, onnan a Jókai-ház elé, s megkoszorúzza az emléktáblákat. A díszünnepség este 6 órakor folytatódik a Jókai Színházban. A kollégiumi zenekar számai, szavalatok és egy régi toborzó színpompás táncjelenete után következik a Téli zsoltár c'imü dráma előadása, mely a múlt évad jelentős budapesti sikere volt. A dráma az erdélyi történelemből veszi a tárgyát, Lorántffy Zsuzsanna fejedélemasszony idejéből, s hőse Apácai Cseri János, a nagy magyar tudós. Az ő életét mutatja be a dráma, s küzdelmeit a magyar művelődés és nemzeti öntudatosodás érdekében. Látjuk majd, miként válik meg az ifjú a gazdag Hollandiától, ahol szép pálya várt volna rá, s hogy miként hivja haza a hivatásérzése Erdélybe. Látjuk, micsoda küzdelmet kell itthon megvívnia a közfelfogással, sőt egy megrendítő jelenetben magával a fejedelemmel is, hogy újjáépítő gondolatai számára helyet teremtsen a szivekben és a közéletben. Látjuk a tragédiáját, mint marad magára terveivel, de azt is, hogy min^: válik ez is a mély-magyar ügy javára, amikor munkaerejét végülis a magyar kollégiumi ifjúság nevelésére szenteli, mert belátja, hogy a jövendő mégis csak itt épül. Patinás történelmi keretben ma is élő kérdések elé állítja a közönséget a szerző, Kovách Aladár, aki az új magyar irodalom reménysége. A rendezőség az egész színházi műsort bemutatja félhelyárakkal 16-án, este 7 órakor is. — Március 15. a ref. nőnevelőben. A református tanítónőképző-intézet, leányliceum és polgári leányiskola f. hó 15-én d. u. 3 órakor az intézet dísztermében 1848 március 15-ének emlékére hazafias ünnepélyt rendez. Ünnepi előadást.Papp Éva tanítónőképző-intézeti tanár tart. — Részleges tisztújító közgyűlés. Pápa megyei városnál az adóügyi alszámvevői állásnak választás utján való betöltése tárgyában folyó hó 16-án, hétfőn d. e. 11 órakor a városháza tanácstermében részleges tisztújító közgyűlés lesz. — A veszprémi népfőiskola záróünnepélye. A veszprémi ref. népfőiskola féléves tanfolyam, amely immár a III. évfolyamát tartotta és áldásos működésével kezd országos jellegűvé válni, f. hó 8-án, vasárnap zárult. A záróünnepély egyúttal rövid számotíadás is volt, 26 az ország különböző részeiből összesereglett növendék tanulmányai eredményéről. Az ünnepségen sok előkelőség volt jelen. A gyengélkedő Medgyasszay püspök nevében dr. Benedek Sándor theol. tanár tolmácsolta az egyházkerület elismerését. Megjelent még dr. Jókay-Ihász Miklós felsőházi tag és felesége, dr. Mesterházy Ferenc főispán, továbbá a jutási altisztképző intézet vezetője, Bíró György az iparügyi minisztérium képviselője, az »Országépítés« hivatalos kiküldöttje, a budapesti KIE képviselői, Zimányi Alajos pápai ker. isk. tanár, Boda József igazgatólelkész, Varga József népfőiskolai nevelő, ezenkívül igen sok lelkész és érdeklődő. A vizsgálat d. e. istentisztelettel kezdődött, majd Boda József igazgató beszámolója után a növendékek vizsgája következett. Érdekés volt néhány növendék szép és értelmes beszámolója arról, hogy miért jött Veszprémbe, mit kapott a tanfolyamon, s milyen lélekkel és tervekkel megy haza falujába és egyházába. Bgy órakor közös ebéd volt, 5 órakor pedig egy jól sikerült vidám délután fejezte be a tanfolyam záróünnepélyét. — Levél a szerkesztőhöz. Vettük a következő levelet, melyet közérdekű voltánál fogva egész terjedelmében közlünk; »Ismerve szerkesztő úrnak szociális érzékét, azzal a kéréssel fordulunk megértő szívéhez, szíveskedjék kérésünket a városi hatósághoz, akár a szépészeti, akár a szociális ügyosztályhoz, akár a polgármester-űr útján a műszaki tanácsos úrhoz eljuttatni. Kérésünk az lenne, hogy a tókerti városrész gyalogjáróit a háztulajdonosokkal töltessék fel, s tegyék a gyalogjárókat járhatókká. Továbbá hogyha ezt nem tudná a város keresztülvinni (bár nem képzelem el a háztulajdonosok részéről a segíteni akarásnak és csekély áldozatkészségnek megtagadását), — akkor legalább a város tegye meg azt, hogy az átjárókat, melyek elsüllyedtek és mérhetetlen sárosak, töltesse íel salakkal, vagy kaviccsal! Nem kívánhatja senki, hogy akkor, amikor a lábbeli nemcsak hogy megfizethetetlenül drága, hanem be sem szerezhető, egyetlen pár cipőjét a sárral etesse meg. Ha cipőt nem tudnak adni, adjanak legalább jó járdát! Több utcában ott van a kőrakás is. Miért engedi a hatóság azt is elsüllyedni velünk együtt? Segítsenek rajtunk!« (Aláírások.) Mivel ezen írásbeli panaszos kéréshez már több hasonló szóbeli panasz is érkezett hozzánk, nyomatékosan ajánljuk a külvárosi sáros utcák járdáit más városrészekben is az illetékes hatóság szíves és megértő figyelmébe. (Szerk.) Ára 1© fillér: J'í