Pápai Hírlap – XXXIX. évfolyam – 1942.

1942-02-14 / 7. szám

X&XIX. évfolyam. szám. Pápa, 1942 február 14. T

p' Tek. Főiskolai Könyvtár Ref. Főiskola. Helyben. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztősé g: Levente-utca22. szám Előfizetés V4 évre 2 P. Egyes szám ára 16 A kiadóhivatal telefonszáma: 11-60. Főszerkesztő : SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek a kiadóhivatalban (Főiskolai nyomda Korm ányzóhelyet tes A Corpus Juris új törvénnyel bővül: Az országgyűlés előtt a kormányzóhelyettesről szóló törvényjavaslat. Ez a javaslat, amely rövidesen törvény lesz, hiányt pótol, kiegészíti, tökéletesíti a magyar közjogot. A hiányt ugyan a Gondviselés kegyelméből eddig nem éreztük, de a jelenlegi helyzet, a mai világháborús, sorsdöntő időkben nem tartható tovább fenn. Az isteni gondviselés végtelen jóságának kegyelméből huszonkét évvel ezelőtt az ország legválságosabb napjaiban vitéz nagybányai Horthy Miklós magas személyében olyan államfő kezébe került az országlás, aki valóban méltó, dicső utódja lett történelmünk két nagy kormányzójának, Hunyadi Jánosnak és Kossuth Lajosnak. És ugyancsak a magyarok! Istenének segítségét tapasztalhatjuk abban a tényben, hogy az elmúlt két nehéz évtized alatt Kormányzó urunk nemcsak páratlan bölcseséggel vezette nemzetünket a felemelkedés, az országgyarapodás útján, de a trianoni évek alatt mindig vasakarattal egy napi pihenő nélkül kitűnő egészségben látta el az államfői méltósággal járó felelősségteljes, nehéz és egész embert kívánó feladatot. A nemzeti élet megzavarhatatlan fontosságát minden körülmények között biztosítani kell. Ezek a meggondolások hívták életre a kormányzóhelyettesről szóló törvényjavaslatot. Gondoskodni kellett kormányzóhelyettesről, aki olyan esetekben, amikor Kormányzó urunkat távollét, betegség, vagy bármely más ok akadályozza tisztének személyes ellátásában, legyen helyettese, aki a kormányzói feladatokat teljesíti. Az egész nemzet, minden magyar ember becsületes igaz szívből kívánja, hogy a jó Isten még hosszú éveken át erőben, egészségben tartsa meg Kormányzó urunkat, ám az emberi élet eshetőségei kiszámíthatatlanok, éppen azért helyesli a közvélemény ezt a törvényjavaslatot. Helyes, hogy a kormány, illetve a törvényhozás gondoskodik a kormányzó helyettesítéséről, hogy az államfő törvényes helyettese már rendelkezésre álljon és hatásköre szabályozva legyen, akkor, amikor arra esetleg szükség lesz. Ez a törvényjavaslat tökéletesen tiszteletben tartja a magyar közjog hagyományait. Az első fejezet megállapítja, hogy az országgyűlés a kormányzó kívánságára kormányzóhelyettest választ. A kormányzót ajánlási jog illeti meg. Amennyiben a kormányzó él ezzel a jogával, akkor az országgyűlés csak a három kormányzói jelölt közül választhat. A kormányzóhelyettest az országgyűlés két háza együttes ülésben választja és az együttes ülést a kormányzó kívánságának közlésétől számítva legkésőbb nyolc napon belül össze kell hívni. A kormányzónak joga van csak egy személyt ajánlani. Ebben az esetben az országgyűlés tagjai igennel, vagy nemmel szavaznak, természetesen titkosan. Ugyancsak titkos á szavazás abban az esetben is, ha a kormányzó két, vagy három személyt ajánl. Megválasztottnak azt kell tekinteni, aki az összes szavazatok felét kapta, illetve akire a jelenlevő országgyűlési tagok szamának kétharmada szavazott. Az egész ország helyesléssel és megnyugvással fogadja ezt a törvényjavaslatot és bízik benne, hogy az országgyűlés tagjai a nemzet érdekeinek szem előtt tartásával az egyetemes magyar érdekeket fogják szolgálni a ikor-t mányzóhelyettes megválasztásával. Műsoros Levente-est A Pápai Levente Egyesület február 9-én, hétfőn este a Jókai-Mozgóban nagyszabású műsoros estet rendezett. Az est fényesen sikerült, ami úgy az érdemes vezetőségnek,* mint a szereplő levente ifjúságnak egyaránt dicséretére válik. A közönség színültig megtöltötte a nézőteret és három órán át kitűnően szórakozott. Az első sorokban voltak ugyan szép számmal üres székek, de ezek is el voltak adva egytől-egyíg. Anyagiakban tehát itt sem volt hiány. Azonban nem hagyhatjuk szó nélkül azt, hogy a leventeintézmény iránti érdeklődést nem úgy kell kimutatni e sorsdöntő időkben, hogy a társadalomnak bizonyos (nagyon is számottevő) tagjai megelégszenek azzal, hogy aprópénzre váltják azt s ezzel elintézettnek veszik kötelezettségüket. Nem! A leventeintézménynek nem a »megváltott jegy«, nem a pénz a fontos, hanem a megjelenés, az élő kapcsolat bizonyságtétele! A Hiszekegy -elmondása után a Levente Egyesület fúvós zenekara játszotta Baumann: Milanesse c. nyitányát. Vezényelt Bircher József. Úgy a vezénylés, mjint a kar teljesítménye meglepően jó volt. A karnagy lélekkel dolgozott s mipden mozdulata összeolvadt a nvitány zenei hullámaival; a zenekar összjá^téka szabatos, hatásában elsőrendű. Később a .magyar népdal egyveleg egy része annyira tetszett, hogy meg kellett ismételniök. Gombás Margit, Török Lajos és Sudár Miklós komoly költeményeket szavaltak drámai erővel. Az ünnepi beszédet dr. Nagy Béla kir. közjegyző, a Levente Egyesület elnöke mondta. Komoly, szép beszédében hangsúlyozta, hogy a leventék a jövő letéteményesei, azért magyarságukért, munkájukért megérdemelnek minden támogatást. Határozott hangon ostorozta e tekintetben a társadalom közönyét, a középosztály fásultságát, az alsóbb osztályok bizalmatlanságát. Ezeknek megszüntetését célozzák a levente-esték és műkedvelői előadások. E szellemi versenyek alkalmasak

1 a társadalmi válaszfalak lerombolására és a kívánt egység megteremtésére. Az elnök beszéde mély benyomást keltett. Ezután leventelányok és fiúk mutattak be színes képeket országunk történetéből. A képeknek és a képek párbeszédes szövegének kirobbanó sikere volt. A hét képből álló darabot Török Imre írta és rendezte. Török Imre a Levente Egyesület óriási értéke. Fáradhatatlan buzgalma, ön-i feláldozó munkája, tevékenysége a leventeintézmény erősítését és népszerűvé tételét szolgálja. Üi művészi tehetségeivel mutatkozott be ez estén, amikor "lélekzet el ál 1 ító ^ szemkápráztató, eddig soha nem látott zsonglőr-mutatványokkal szórakoztatott. Mint zenés komikus (álnéven Sylvani) megkacagtatott és bámulatba ejtett mindenkit. Mint komoly zenekomponistát is megismertük, mert ő szerezte a »Hazám« tört. képeinek hangulatos, színező dallamait, amelyet az áll. tanítóképző kis zenekara szépen játszott. Színes, tüzes magyar táncot is láttunk hat pár különböző vidéki, magyar ruhába öltözött leárvytól és ifjútól. ^A táncot, melyet meg kellett újrázniok, Mester Gáborné testnevelő tanár tanította be. Kacagtató verséket és tréfákat adott elő Sugár Ernő, aki minden egyes számot szellemesen, talpraesetten konferált be. Ő egyébként elsőrendű komoly szavalónak is bizonyult (Viktória). Az estet vitéz Fekete Lajos m. kir. őrnagy, járási és városi leventeparancsnok komoly meggyőződéstől fűtött hazafias tűzzel és meggyőző erővel előadott záróbeszéde fejezte be. Azután a Szózat eléneklésével véget ért a szép, nevelő hatású, feledhetetlen ünnepély. — Az előadást közkívánatra február 23-án (hétfőn) megismétlik. (Palisander.) Mikor voltak a leghidegebb telek ? A mult hetekben volt kriminális 30 és még annál is több fokos hideg emlékünkbe idézi a krónikások feljegyzéseit, hogy mikor voltak a leghidegebb telek Magyarországon. 1042-ben a tavak befagytak, a lovak, marhák az istállóban megdermedtek és 1043-ban nagy éhínség volt. 1312-ben a szőlő a tőkén, a must a kádban szüretkor megfagyott. Kegyetlen hideg telek voltak 1484—85, 1558—59, 1564—65-ben. 1685-ben, Debrecenben 150 ember fagyott meg. 1708—9 telén az összes fák elpusztultak, a gabona elfagyott, úton-útfélen fagytak meg az emberek. 1717—18-ban a farkasok sok embert és állatot pusztítottak el. Nagy hidegek voltak 1739—40, 1788-89 telén. 1798— 99-ben az országban minden kút befagyott. Zord december volt 1829, 1840 és 1879ben, amikor a Duna két héttel karácsony előtt befagyott. Zord január volt 1830, 1838, 1891, 1893, 1940-ben. Leghidegebb február volt 1929ben és 1940-ben. Nagy hideg fokmérője nálunk a Duna; 1879—80 telén 83 napig, 1890—91-ben 70 napig, 1928—29-ben 55 napig volt befagyva. A fokmérő 1888-ban Árvaváralján 36'7, Nagyszebenben 34*2 fokra, 1959 február 11-én Budapesten 23, Siófokon 30, Kecskeméten 32 fokra süllyedt. Több helyen a talajmenti légrétegben 35 fokot észleltek. Rengeteg ember megfagyott. Zalaegerszegen a hegyi pincékből zsákokban vitték haza a jéggé fagyott borokat. Terényben a föld felszínén karvastagságú repedések támadtak. Téves a közhiedelem, hogy az Északi sarkon van a leghidegebb. Szibériában, Verchojánszban, a Jana folyó mellett lemegy a hőmérséklet a 60 fokig, sőt a leghidegebb télen 69'8 fokra süllyedt. Higanyos hőmérővel ezt már nem is lehet megmérni, mert megfagy. Ugyanott nyáron 30 fokos hőség van. Hálók, ebédlők, kombinált szobák, konyhák nagy választékban Korcsmárosnál Bmorüzem: Batthyányi, 23. Raktár: Széchenyit. 5. „Kárpát" Dal= és Zeneegyesölet táncestélye feSsritór 14-én st Ára 1© fillér.