Pápai Hírlap – XXXIX. évfolyam – 1942.

1942-11-28 / 48. szám

\ V f MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Levente-utca 22. szám Előfizetés l/

A évre 2 P. Egyes szám ára 16. Akiadóhivatal telefonszáma: 11-60. Főszerkesztő: SZŰCS DEZSÓ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Kiadóhivatal : Petőfi-utca 13. szám Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek a kiadóhivatalban (Főiskolai nyomda Közellátás új alapokon. Dr. Szász Lajos közellátásügyi miniszter mult péntek délelőtt sajtóértekezletet tartott, amelyen tájékoztatta a magyar sajtó képviselőit mindazokról az intézkedésekről, amelyek a kenyérgabonahiány áthidalását célozzák. A miniszter beszédében hangoztatta: a közellár

1 tást új alapokra helyezi, hogy a szervezett rendszeres közellátást biztosíthassa. Ennek szükségét főképpen az indokolja, hogy a szükségletek, amelyeket ki kell elégi-/ teni,~ meghatározott mértékben jelentkeznek:, ugyanilyen meghatározott mértékben kell tehát biztosítani a fedezetet is. Nem lehet a bizonytalan termésfeleslegekre alapítani a meghatározott és pontosan kiszámítható szükségletek kielégítését. Ha tehát bizonyos terményből nem áll olyan mennyiség rendelkezésre, amennyi a szükségletet fedezi, úgy a szüksége let kielégítését kénytelenek vagyunk korlátozni. A szombati Budapesti Közlönyben egy kormányrendelet és három miniszteri rendelet jelent meg, amelyek közül a kormányrendelet a kenyérgabona és árpa beszolgáltatását újból szabályozza. (Lapunk más helyén szólunk róla.) A rendeletek lényege, hogy lecsökkentjük mind a mezőgazdasági népesség, vagyis az önellátók, mind az ellátatlanok fejadagját. Ezenfelül beszedjük a különböző gazdaságokban részint törvényes, részint töménytelen úton gyűjtött készleteket. A rendelkezésünkre álló kenyérgabonakészlet ugyanis messze nem elegendő arra, hogy a szükségleteket az eredetileg megállapított mértékben kielégíthessük. Kenyérszükségletünk 31.5 millió mázsa, arnelylyel szemben —- a cséplési ellenőrzés ered-f ményei szerint — a terméseredmény csupán 26 millió mázsa. A hiány tehát kenyérgabonár ban 5.5 millió mázsa. Amikor ezeket az adatokat a magyar közvélemény tudomására hozzuk — mondja a miniszter, — úgy érzem, véget vetünk annak a suttogó propagandának, amely azt akarta elhitetni az ország közvéleményével, hogy a közellátási nehézségek oka a német és olasz szál-i lításokban rejlik. Azt mondják, többet szállítottunk szövetségeseinknek, mint amennyi a belső szükséglet kielégítése után lehetséges lett volna. A helyzetet őszintén feltártam a német és olasz kormány képviselői előtt is. Titkolni valónk szövetségeseinkkel szemben nincs. 26 millió mázsás terméseredmény mellett szövetségeseink részére — sajnos, — nem szállíthatunk kenyérgabonát. Kijelentem, hogy ebből a mennyiségből egyetlen szemet sem vittünk ki. Ezek az intézkedések átmeneti jellegűek. Csupán arra szolgálnak, hogy segítségükkel áthidaljuk az új termésig jelentkező nehézsé

r geket. Arra törekszem, hogy a lehetőséghez képest enyhítsem az intézkedések súlyát. Ez vezetett akkor, amikor úgy intézkedtem, hogy a rendelet végrehajtását az érdekeltekre bízom. Az érdekelt gazdákra bíztuk azt, hogy lelkiismeretükkel és termésmennyiségükkel leszámolva állapítsák meg, mi az a mennyiség, amelyet részben a fejadagok csökkentése, részben pedig felesleg címén be kell szolgáltatniok. Természetes azonban, hogy nem lehet tisztán és kizárólag az érdekeltek lelkiismeretére bízni további ellenőrzés nélkül a közérdek szolgálatát. Ezért a hivatal tisztviselői, a csendőrség és rendőrség bevonásával országszerte felülvizsgálják, hogy milyen mértékben tettek eleget az érdekeltek bejelentési és beszolgáltatási kötelezettségüknek. Ha pedig egyes esetekben — remélem, nagyon szórványos esetekben — azt állapítják meg, hogy vannak olyanok, akik még ma sem hajlandók teljesíteni közérdekű kötelezettségeiket, a büntetés nem marad el. Őszintén tártam fel a helyzetet: hiány, még pedig nagy hiány van kenyérgabonában. A jövőben is minden irányban őszintén és nyíltan fogom feltárni az ország előtt a helyzetet, mert meg vagyok győződve arról, hogy őszinteségem megnyugtatólag hat az ország közvéleményére. Tudja meg mindenki, mivel kell számolnia és ne kritizáljon, ne suttogjon senki a tényleges helyzet ismerete nélkül. Nagy kultúrest a Jókai-színházban Pápa város keresztyén társadalma folyó hó 23ián, hétfőn este nagy irodalmi, jobban mondva kultúrestet rendezett Zilahy Lajos író részvételévél. A színháztermet zsúfolásig meg-* töltötte az irodalomért, művészetért rajongó közönség, amely szemtől-szembe láthatta és közvetlenül hallhatta most azt az írót, aki körül főleg a szeptemberi bombázás óta annyi hírlapi cikk és szó vita, hogy ne mondjuk szócsata folyt. Pápa intelligenciája — kevés kivétellel — a Jókai színházban adott találkozót, hogy feledhetetlenné tegyen a maga számára egy ritkán adódó esti műélvezetet. Élmény volt ez az est mindenki számára. Termékenyítő hatása alól senki se menekülhetett. Bevallottan, vagy be nem vallottan gazdagodott a lélek akár éneket, akár zenét hallott, akár Zilahy előadásának varázsa alá került egy teljes óra hosszat. A gyönyörű műsort dr. vitéz Mezey Kálmán vezette be tartalmas megnyitóval, amelyben főleg afelől tájékoztatott, hogy en-> nek az estnek a jövedelme (meg az ezután rendezendő irodalmi estéké is) főleg az Erdélyből Pápára hozott tíz szórvány-magyar kisgyermek neveltetési költségeit lesz hivatva fedezni. A jövedelem másik része a felállítandó »Vitéz Horthy István Akadémia« céljait szolgálja. Ezután Vajda Júlia operaénekesnő lépett a rivalda elé és Szathmáry Lajosné finom és simuló zongorakísérete mellett műdalokat, s operaáriákat énekelt. Finom és disztingvált előadása, csicsergő tremolái, biztos és az elő-) adott daraboknak főleg pianó-részletei nemcsak gyönyörködtetők, de egyben meglepőek is voltak. Alszeghy Lajos, az Uj Magyar Színház tagja mondott el két verset nemes páthoszszal. Sajnos, Vörösmarty Szózatát formailag is, tartalmilag is összetörte . Ezután Zilahy Lajos író lépett az előadóasztalhoz a közönség tomboló lelkesedése közepett. Hatalmas előadást tartott az elit nevelésről, a »kitűnőek iskolájárók, amelyet az állammal alkar felépíttetni az ő rombadőlt budai villájának a helyén. Régi vágya látszik teljesedni most, amikor az ügyet néhai Teleki Pál miniszterelnök, majd Horthy Miklós kormányzó, végül az országgyűlés is magáévá tette. Olyan kiváló magyar ifjakat fognak ebben a protekciómentes intézetben nevelni, akik új életkeretek közt fogják szolgálni a magyarság exisztenciális ügyét a közigazgatást, a közgazdaság, a műszaki élet terén, majd később a nemzeti életünk más fontos területén is. Fejlesztését a pápai diákifjúságnak írásban elküldött kérdései alapján végezte. Ezeknek különben a délután folyamán külön előadást tartott a Levente Otthon nagytermében, mint este a nagyközönségnek, másnap pedig a rádión keresztül az ország népének. Uj hangok ütötték meg fülünket, s a hangok nem voltak dissonansok. A mi elfojtott hangjaink voltak azok. Mindenütt kiérzett belőlük hazájának és fajtájának a féltése. Eszünkbe jut nagy előde az újítások és nemzetmentés terén: Széchenyi István. Őt is bírálták, őt is támJadták és utópiával vádolták, mivel nem értették meg magasabbrendű szándékait és messzelátó politikáját. »Sok embert tettem ellenségemmé a mai napon« — írja azon a bizonyos novemberi napon naplójába. »Sok embert tettem barátommá november hó 23-.án Pápán.« Ezt meg Zilahy jegyezhetné naplójába. Mi megértettük, mi követjük. Mi is tanultunk tőle, de talán nem csalócunk, hogy ő sem ment el tőlünk hasznos tapasztala* tok nélkül. A műsor második része tisztán művészi számokból állott. Szabó Sándor hegedűművész, ének- és zenetanár ejtette újra bámulatba lelkes hallgatóságát egy Veracini—Corty, de főleg egy Paganini-darab (Variációk) művészi előadásával. Ezt meg is kellett ismételnie. Ezután zongoraszám következett. Kalmár Mihályné Bocsánczy Erzsébet mutatta be Dohnányi H-moll Capriccióját. A jól választott darab nemcsak a művésznő ízlését és tudását mutatta, hanem alkalmas volt a zavartalan műn élvezetre is. Végül Hadházy Emil operaénekes énekelt három áriát nagy tudással és hatásosan. Éneke annyira tetszett, hogy ráadást is kellett adnia. Énekét Szathmáry Lajosné kísérte zongorán az ő jól ismert, finom művészi játékával. Az egész est az erkölcsi és anyagi siker teljes jegyében folyt le. Hídverés volt ez Zilahy előadásával kapcsolatban az öregek és fiatalok közt; áthidalása a különféle érdekek, főleg vallási érdekek által széttagolt magyar társadalmi rétegeknek. Ezt a célt szolgálja Zi-» lahy elgondolása és az általa javasolt és hivatalosan is megalakult Országos Magyar Nevelő Társaság is, melynek elnöke Bárdossy László ny. miniszterelnök. (Palisander.) ÚJDONSÁGOK. — írói kongresszus. Dr. Antal István nemzetvédelmi propagandaminiszter f. hó 21-ret Lillafüredre írói kongresszust hívott össze, hogy sorsunkat, nemzetünket legközelebbről érintő kérdéseket vitassanak meg tudományos és szépíroink jelesei, az ország vezető férfiaival egyetemben. A kongresszusra, mely három napig tartott, 50 író kapott meghívót. Megjelent ott maga a miniszterelnök és a kultuszminiszter is, továbbá néhány tábornok és katonai író. {Behatóan foglalkoztak az író feladatával e mostani súlyos időkben. A gyűlésen részt vett és felszólalt Zilahy Lajos is, aki Lillafüred-t ről egyenesen Pápára utazott, hogy hétfőn este már itt szólhasson a nagyközönséghez és az ifjúsághoz. Szerepléséről lapunk más helyén emlékezünk meg. — Kitüntetett orvos. Az orosz frontról jelenleg szabadságon itthon levő dr. EdelényiSzabó Gyula kórházi főorvost a fronton teljesített, életeket mentő önfeláldozó szolgálataiért a legfelsőbb hadúr elismerésének tudtul adása mellett Signum Laudis-szal tüntette ki. Ebből az alkalomból a székesfehérvári orvosi kamara helyi intézőbizottsága e hó 19-én a városházán tartott összejövetelén meleg ünneplésben részesítette Edelényi főorvost, kinek érdemeit dr. Fónyi Jenő kórházi főorvos méltatta emelkedett szellemű beszédben," kívánva, hogy a jó Isten mielőbb vezérelje közénk haza. A kitüntetett orvos meghatott szavakban mondott köszönetet a kartársi szeretet szép megnyilvánulásáért. Az ünnepélyen jelen volt dr. Bélák Imre vármegyei főorvos is.