Pápai Hírlap – XXXIX. évfolyam – 1942.

1942-11-21 / 47. szám

\v e * • . ~evente-uíca 22. szám Lioiizetés V4 évre 2 P. Egyes szám ára 16. Akiadóhivatal telefonszáma: 11-60. VYe^ beí l' ^£LENIK MINDEN SZOMBATON. Főszerkesztő : SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Kiadóhivatal : Petőfi-utca 13. szám Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek a kiadóhivatalban (Főiskolai nyomda Széljegyzetek egy levél nyomán. Tegnapelőtt egy érdekes, egyben pana­szos és szomorú levél érkezett a szerkesztőség címére. Ennek a levélnek írója arra kéri laf-í punk szerkesztőségét, hogy »Hamupipőke« sor­sának (így nevezi magát a levélíró) juttassunk helyet a Pápai Hírlapban. »Hátha sorsának megkönnyítését nyerné az a néhány szegény, magyar leány, — írja levele befejező sorai* ban, — akit a sors faluról ide városra kény* szerít.« Amint látjuk, Hamupipőke háztartási al­kalmazott, aki nem egészen a maga nevében, hanem társai nevében ír s így ő csak osztá-' lyostársainak női szószólója. Ki kell jelente­nünk, hogy levelét többféle okból nem fogjuk közölni, de megnyugtatjuk, hogy ez úton is fölhívjuk az illetékesek figyelmét arra, hogy »több megértést és több szeretetet tanúsítsa­nak« a dolgukat odaadó hűséggel és pontos­sággal teljesítő háztartási alkalmazottakkal szemben. Ezek az illetékesek egyrészt a házi­asszonyok, akiket szolgálnak, másrészt a kü­lönböző vallásfelekezetek egyesületei (Kath. és prot. Nőegylet^k, Leányklub, Márta-kör), amelyek tanáccsal, irányítással, vigasszal, s ha 'kell, közbenjárással segítettek és segítenek mindig a faluról városra Icerült munkásnők­nek. Tessék alkalomadtán azokat fölkeresni. Hamupipőkének értelmes es őszinte írása, helyes okoskodása világosan mutat rá a ba­jokra, mely a »cseléd« és a »nagysága« kö< zött olykor-olykor mutatkozik. Ennek az orvos­sága azonban nem ott van, hogy panaszainkkal a nyilvánosság elé állunk, hanem vagy a cse­lédben, vagy a nagyságában. Ha az előző a hibás, legyen bűnbánó és akkor tudni fogja kötelességét; ha a második a ludas, akkor ott a fölmondás lehetősége. De azt a munkát, amelyre szerződtünk, száz százalékig el kell végezni. Ép úgy, mint a férfiaknak. Ez ;a munkavégzés most súlyosabb, mint máskor volt, de hiszen háborúban vagyunk! Most mindenki kétszeres, háromszoros, tízszeres munkát végez felelősséggel a maga becsüle-i tén'ek, a családnak, a környezetnek, a nemzet­nek, a Hazának! Erről ine feledkezzék meg egy Hamupipőke sem, mert most mindnyájan a Sors Hamupipőkéi vagyunk. Igaz, elismerjük, hogy a reggel fél 6-tól­este 10-ig tartó folytonos munka kimerítő, s ha még éjjel is igénybe veszi némely család az alkalmazott munkaerejét, előbb-utóbb ki­dől. Ezért az ilyeneknek több pihenést, több megértést, több szórakozási lehetőséget s több díjazást is kell nyújtani. Bizonyára meg is kapják — általában. Az a kevés kivétel ne ke-> serítse el a becsületes alkalmazottakat! A hi­deg étel, a hideg cselédszoba, a fölényes, go-^ romba bánásmód a mostani ideges és nehéz megélhetési lehetőségekkel van összefüggés­ben. Sohsem volt állandó és általános, de ne is legyen az! Azt a megértő bánásmódot és jobb szót, amelyre vágynak, meg fogják kapni a magyar háziasszonyoktól az alkalmazottak is, nemcsak az elkényeztetett gyerekek. Hisz az­zal számolni kell mindenkinek, hogy »mi is anyáktól születtünk«. Sőt hozzá tehetjük, hogy azokká is kell lenniök. Ezt kívánja a közér-> dek, ezt kívánja a nemzet, ezt a Haza. Majd eljön az ideje, hogy a munkaidejüket is sza-, hályozni fogják a háztartási alkalmazottak-* nak. De azt sohse felejtsék el, hogy ők sajátos 'házimunkára szerződtek (amiért jó ellátást kapnak); a házimunkának pedig ép úgy kell folyni szakadatlan, mint a mezei munkának. E két munkát azonban csak azok vállalják, akik tudnak is, szeretnek is, akarnak is zugolón dás nélkül szolgálni — az általános rend ér-i dekében! Kormányrendelet a hadigondozottak járulékairól. A m. kir. kormány 6700/1942. M. E. sz. most megjelent rendeletével a hadigondozási pénzellátások 1943. évi január hó 1. napjától kezdődő hatállyal több ellátási csoportban és osztályban felemelte és más rendelkezések­kel javított a hadigondozottak helyzetén. A hadirokkantak ellátása tekin etében a rendelet úgy a régi, mint az új I. járadék­osztályú — azaz 100 százalékban kereső- és munkaképtelen — hadirokkantak járadékát az alábbiak szerint emeli fel: Tiszti ellátási csoportbán havi 240 P-ről 300 P-re. Altiszti ellátási csoportban havi 120 P-ről 160 P-re Legénységi ellátási csoportban havi 80 P-ről 120 P-re. Lényegesen emeli a rendelet a jelen há­ború hadirokkantjainak gyermekei után járó és járadékosztályonként szabályozott nevelési pótlékot. Az emelés mértéke az eddigi össze­gek négy-ötszöröséig terjed. A vak hadirokkantak járadékukon ftelül havi 20 P vaksági pótdíjat és a magukkal tehetetlen — állandó ápolásra szoruló 1. jára­dékosztálybeli hadirokkantak a tiszti ellátási csoportban havi 80 P, az altiszti és legénységi ellátási csoportban pedig liavi 60 P ápolási pótdíjat kapnak. A vaksági és az ápolási pót­díj a régi és az új hadirokkantaknak egy-j aránt jár. Űjítása a rendeletnek az is, hogy a jelen háború hadigondozottjainál a karpaszományost — rendfokozatra való tekintet nélkül — a tiszti ellátási csoportba sorolja. A középiskolai négyosztályos, vagy azzal egyenértékű végzett" ségüek, valamint önálló iparosok, vagy önálló kereskedők pedig — ugyancsak rendfokoza­tukra való tekintet nélkül — az altiszti el-i látási csoportba tartoznak. Az özvegyek, árvák és más gondozottak járadékai. A jelenlegi háborúban elhaltak özvegyei­nek és árváinak járadékait a rendelet az ed­digi összegek többszörösére emeli fel. A hadit özvegyek 1943 január 1-től a tiszti ellátási csoportban havi 100 P-t, az altiszti és legény­ségi ellátási csoportban havi 60 P-t, a fél­lárvák havi 30, illetőleg 50 P-t kapnak. A negyedik és további félárva gyermekeknek! magasabb összegű járadék illetékes. A hadigondozott családtagok, azaz a mun-> kaképtelen szülők, nagyszülők és testvérek pénzellátásait a rendelet 100 százalékkal emeli fel. Az emelés egyaránt úgy a régi, mint ajz új hadigondozott családtagokra kiterjed. A jelen háború hadigondozott családtagjai, ha yríind a két szülő vagy nagyszülő él, , 50 százalékkal magasabb összegű pénzellátást kapnak. A hadigondozottak ellátási összegeinek vizsgálatánál tekintettel kell lenni arra, hogy a pénzellátás csupán egy része a gondozásnak. Sokkal fontosabb, hogy a hadigondozottakat — munkaképességüket és önbizalmukat vissza­adva — megfelelő munkához juttassuk. Erre való tekintettel a kormány minden lehetőt megtesz, hogy a hadigondozottakat a polgári életben megfelelően elhelyezze. Kiknek kell jelentkezni? Azok a hadirokkantak és honvédelmi rok­kantak, továbbá, hadiözvegyek és honvédelmi özvegyek, végül hadigondozott családtagok és honvédelmi gondozott családtagok, akik már eddig is pénzellátásban részesültek, s akik-i nek a fentebb ismertetett rendelet értelmé-i ben 1943 január 1-től magasabb járadék ille­tékes, ezt az új pénzellátást hivatalból kapják meg, ezt tehát kérniök nem kell. Azonban a vak hadirokkantak és vak honvédelmi rokkan-) tak a vaksági pótdíj folyósítása iránti kérel-i mükíet a területileg illetékes főszolgabírói hi­vatalnál, illetve varosokban a polgármesternél terjesszék elő. A jelen háború hadiözvegyei, továbbá azok a honvédelmi özvegyek, akik eddig hadi­gondozási pénzellátásban még nem részesüld tek, illetve ebbeli kérelmüket mindezideig nem terjeszették elő, tekintet nélkül arra, hogy eddig hadisegélyben részesültek-e vagy sem, hadigondozási igényük megállapítása céljából jelentkezzenek mielőbb a fentebb megjelölt hatóságoknál, hogy a most már a hadisegély­nél magasabb hadigondozási pénzellátást 1943 január 1-től megkaphassák. Hasonlóan járja­nak el azok a hozzátartozók, akiknek eltaitó­juk a jelen háborúban eltűnt vagy hadifog-' ságba jutott. Egyébként folyó hó 20-án megjelent Végrehajtási Utasítás majd részleteiben sza­bályozni fogja az itt kivonatban ismertetett rendelettel kapcsolatos igénymegállapítási el­járást. Városunk tűzifa-ellátás ügye. Lapunk zártakor vesszük a megnyugtató hírt, hogy vármegyénk agilis főispánja: dr. Mesterházy Ferenc erélyes kézzel nyúlt bele vármegyénk tüzifa-ellátási nehézségeinek meg­oldásába. Folyó hó 19-én, Veszprémbén érte­kezlet volt, amelyre az erdőbirtokosok és tűzi­fa- és szén nagykereskedők is meghívást kap­tak. Hamuth János polgármesterünk is jelen volt városunk érdekeinek védelmére, de ott voltak még városunkból vitéz Karcsay Béla és Barcsi Ferenc is. Az értekezlet mérlegelte' a tényleges szükségleteket, s megtette a ki­elégítő intézkedéseket. Kapcsolatosan városunk tüzifa-ellátásában mutatkozó súlyos hiányok megszűntetésére sürgős ' intézkedéseket tett. Egyébként a régi és új vágásokból szár-) mazó készletekre olyan dispoziciók történtek, amelyek elégségesek lesznek a háborús viszo­nyokhoz mért igények kielégítésére. A tűzifa-ellátás ügyével kapcsolatban a polgármester a következő hirdetményt bocsá­totta ki : A város közönsége tüzelőanyag-ellátásá nak biztosítása és a tüzelőanyag arányos el­osztása érdekében tájékozódni kívánok a la­kosság tüzelőanyag szükségletéről és a tüzelő­anyaggal való ellátottság mértékéről. Ezért tüzelőanyag bejelentő lapot bocsátottam ki, amelyet bármely keresztény füszerkereskedő* tői díjmentesen lehet kapni. Felhívom a város közönségét, hogy min­den önálló háztartás feje és" minden olyan • főiSPJ •7 fc*

Next

/
Thumbnails
Contents