Pápai Hírlap – XXXIX. évfolyam – 1942.

1942-11-14 / 46. szám

LAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Levente-utca22.szám Előfizetés V

4 évre 2 P. Egyes szám ára 16. Akiadóhivatal telefonszáma: 11-60. Főszerkesztő: SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Kiadóhivatal : Petőfi-utca 13. szám Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek a kiadóhivatalban (Főiskolai nyomda Meddő törekvés. — Riport a Szeleczky-féíe utcanyitásról és parcellázásról. — Városunk fejlesztését elsőrangú közérdeknek tekintem, ezért felkerestem Szeleczíky ny. kir. járásbíró, ügyvédet, hogy a tervezett utcanyitások és a parcellázás előrehaladása felől érdeklődjek. Szeieczky bemutta parcellázási tervezetét és végleges kalkulációit. A terv szerint az apácazárda mellett a Major-utca folytatásaként nyilna az egyik utca, mely a Korona-utcát a Sorompó-iutcávai kötné össze, a másik utca pedig a Smlói-'útról nyílna és a Rohonciutca folytatásaként torkolna bele ebbe a most nyitandó utcába, minek természetes következménye lenne, hogy úgy a Borsosgyör, mint a Dáka, Kéttornyulak felől jövő forgalom nagy része ezen az úton bonyolódnék le. Szeieczky kérdésemre a következő felvi^ lágosítást adta: — A parcellázás iránt igen nagy volt az érdeklődés, legalább 40—50 ember érdeklő^ idött a parcellázás és a házhelyek iránt, de ezideíg csak egy házhelyet jegyeztek le éspedig a legdrágább házhelyemet. Én természetesen a parcellázást csak akkor kérem meg, ha leg-r alább 18 házhelyet lejegyeztek, mert ez a parcellázás nekem legalább 100.000 P-be kerülne, amibe en bizonytalanság mellett nem ugorhatok bele. 51.000 P-t követel ugyanis a város útépítés céljára és annak közművekkel való ellátására, ingyen kell átadnom cca 4300 •-méter területet úttest céljára és le kell bontanom egy jól jövedelmező üzleti házat. Ha a város az utat saját költségén megcsinálná, vagy a költség egy részét magára vállalná, már lényegesen előmozdítaná az építkezés lehetőségét, mert az 51.000 P-s útépítési költség 8—0 P-vel drágítja a telkek •-ölét. — Mennyi az egyes telkek vételára? — Az árak a parcellák fekvése szerint különbözők. A legolcsóbb telkem, a m'egvásár-i landó utcarészletet is beleértve, 11 P 77 f, a legdrágább 26 P 83 f •-ölenként, amibe mái bele van kalkulálva a lebontandó épület ér-* teke is. Ehhez jön még a városnak fizetendő 51.000 P útépítési költség, ami •-ölenként 8 P 22 f.t tesz ki, tehát az útépítési költség a legolcsóbb teleknél a telekár 69.83<y

0^át, a legdrágábbnál 30.63 o/

0 -át teszi ki, ami bizony olyan hatalmas drágulást jelent, hogy nem csodálom, ha attól mindenki megijed. — Nem Iqjietne ezt a kérdést a várossal kapcsolatban valahogy megoldani, hiszen úgy tudom, hogy vannak varosok, melyek ingyen telkeket is adnák az építtetőknek? — Tudok erről, legelői jár e téren Sop-í ron, mely város nemcsak ingyen telket, de építési anyagokat is ingyen bocsát rendelkezézésére az építtetőknek. Hallomásból tudom, hogy a kis Kőszeg és Mór nagyközség is ad ,az építtetőknek ingyen telkeket. Sajnos, szülővárosom ezen a téren nem megértő, pedig az útépítés költségének vállalása csak látszólagos és főként időleges tehervállalás, mert a parcellázott telkeken épülő 30 ház ezt a befektetést bőven visszafizetné a varosnak. Én megpróbáltam a polgármester urat tisztán közérdekből arra kapacitálni, hogy építtesse "meg a város ezt az utcát kölcsönpénzből, s a kölcsön visszafizetését az egyes házhelyeseknek részletekben engedélyezze. "Ez a károsnak egy fillérjébe sem kerülne és nem kellene sem az adót, sem a pótadót emelni, mert fedezetet képezne az egyes házhelyeseknek fizetési kötelezettség vállalása, biztosítékot pedig a házhelyekre kebelezett jelzálog képezné. Sajnos, a polgármester urat erre sem lehetett kai-' pacitálni, pedig ez lehetővé tette volna számos kispénzű embernek családi otthon építését. — Hát eszerint a parcellázást nincs szándékában megkezdeni? — Sajnos, a teljesen merev elutasító álláspont nem nyújt kilátást arra, hogy ezt a közeljövőben megtehessem. Pedig nemcsak nekem, hanem nagyon sok embernek — akikkel beszéltem — az a véleménye, hogy a város ismét egy gyönyörű városfejlesztési lehetőséget szalaszt el anélkül, hogy ezt elfogadható módon meg tudná indokolni. Őszintén sajnálom — éspedig nem magánérdekből, mert ez az ősi birtok legfeljebb továbbra is megmarad — hogy ezek a szép elgondolások bizonyos merev magatartás miatt nem valósulhatnak meg, pedig nyakunkon a lakásínség, amit 30 ház építésével lényegesen enyhíthetnénk. Végül tessék arra is gondolni, hogy 30 ház építése mennyi munkalehetőséget nyújtana számos iparágnak. Még csak annyit óhajtók megjegyezni, hogy a város az OTI-nak ingyen telket tudott juttatni, pedig ez az áldozat koránsem volt annyira indokolt, mint az ismertetett utcanyításokkal kapcsolatos városfejlesztési terv, hiszen ez folytatását képezné a Major-utcában létesítendő OTI-építkezésnek, parkírozásnak és utcarendezésnek, s ez az utcanyitás és parcel-i lázás valósággal szervesen illeszkedik bele a városnak ebbe a programmjába. Riporter. CIRCUMDEDERUNT. . . Itt fekszel már előttem hosszan, kiterítve, elhidegült arccal, csuk o it ón pillákkal; s körülleng viasz-, virágillattal keveredve, miközben madarak gyászdalt zengnek a fákkal; mirtuszkoszorús kis holtam, elfog a vágy, hogy még egyszer — holtan is — iegy csókot lopjak Rád, hogy utoljára csókoljam. még most is meggypiros 'szád. ... Mily furcsa e csók! Hisz ajkad még most is meleg! Nem! Nem lehet igaz, hogy szakítanom kell Veled! Nem lehet, hogy nincs többé > •. hogy többé sohasem vár, hogy előttem fekszik csendesen csókos szereimisem.: a Nyár! De dőre dolog minden altatás! Surran feketén a varjúpapok palástos kara; és felzeng a természet búcsúztató dala. Még egy pillantás! Szerelmem Te találkára többé- nem jősz... Fakult levelek betakarnak ... 5 jő kondoleálni: az Ősz. Szabó Vilmos. a Balaton partján 23 hold erdő 300 •-öles vlllaíelkekeek el adó. Felvilágosítást nyújt dr. Tóth István ügyvéd. Pápa Fő-utca 5. szám. Befejezéshez közeledik a vetés. Az ország közvéleménye tisztában van vele, hogy milyen fontos a gazdasági munka, tudja, hogy a magyar gazda fáradhatatlan dolgavégzésétől függ nagyrészt az ország sorsa. És ha tiszta szemmel pillant a dolgokba, visszautasítja azok konok suttogását, akik a magyar parasztot az új Európa törekvéseinek meg nem értésével, sőt egyenesen szabotáláisával vádolják. Mi igaz mindebből? Az, hogy a magyar paraszt keményen dolgozik, s ha a termelésben kiesés van, nem az ő hibájából adódik, hanem ez a természeti erők hatalmas játékának eredménye. A közellátás vidéki szerveinek ielentéséből megállapíthatjuk, hogy a magyar gazda töretlen* munkakedvvel dolgozik, munkája talán még nehezebb az időjárási viszonyokat tekintve, mint máskor. Ismeretes, hogy a hosszú nyári szárazság után az első őszi esővel országszerte megkezdődtek az őszi vetések. Az október első napjaiban megkezdődött őszi vetés az ország min-' de'n részén befejezéshez közeledik. A jelentések! szerint az őszi vetésterület mindenütt eléri, de számos helyen meg is haladja az elmúlt év őszi vetésterület nagyságát. Nagyon kevés helyen fordul elő vetésterületcsökkenés, ez azonban az olajosnövények termelésével függ össze, mivel a legtöbb helyen az őszi véfés-< területből is áldozni kellene valamit az olajosnövényeknek, hogy a vetésforgóban eltolódás ne következzék be. Azt is meg lehet állapítani, hogy a kisgazdaföldeken nemcsak hogy őszi vetésterületcsökkenés nem 'állott be, hanem a bevetett területeket igen gonciosan művelték el. Vetés idején helyenként még száraz és rögös volt a föld, azonban addig törték a gazdák a vetésterület földjét, amig egészen kifogástalanná nem lett. A kisgazdák többtermelésre való törekvését bizonyítja az a körülmény is, hogy a legtöbb vidéken soha nem látott mértékbein igényeltek műtrágyát. Olyan vidékeken fe tettek lépéseket műtrágya beszerzése iránt, ahol eddig idegenkedtek műtrágyák használatától. A magyar kisgazdatársadalom többtermelésre irányuló egészséges törekvése mély felelősségtudatot árul el és világosan látszik, hogy a kisgazdatársadalom soraiban megértésre találtak azok a felhívások, amelyek az őszigabona termelésnek fokozására biztatták a gazdatársadalmat. Megállapítható ugyanis, hogy

1 a magyar kisgazdák már akkor kezdték előkészíteni őszi vetésterületüket, amikor még nem jelent meg az a rendelet, mely az őszi vetésterület szaporodásának minden holdja után 10 pengő termelési jutalmat helyez kilátásba. A társadalom minden rétege bizo-i nyára megnyugvással fogja tudomásul venni á magyar kisgazdatársadalomnak a "többtermelésre irányuló lelkes és hazafias törekvéseit. Szíves figyelembe! Tisztelettel értesítem t. megrendelőimet és a n. é. közönséget, hogy katonai szolgálatomból visszatérve, cipész ~ lovább folytatom. Az eddigi figyelmes és pontos kiszolgálásról biztosítva t. megrendelőimet kérem b. pártfogásukat. Kiváló tisztelettel: SZALAYFERENC úri- és ortopád-cipész Deák Ferenc uíca 1. szám.