Pápai Hírlap – XXXIX. évfolyam – 1942.

1942-11-07 / 45. szám

Tp. Tek. Főiskolai Könyvtár Ref. Főiskola. Helyben. IRLAP — MINDEN SZOMBATON Szerkesztőség: Levente-utca22.szám Főszerkesztő: SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám Előfizetés V4 évre 2 P. Egyes szám ára 16. A kiadóhivatal telefonszáma: 11-60. Főszerkesztő: SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek a kiadóhivatalban (Főiskolai nyomda „György barát" az első magyar reálpolitikus. Irta: Dr. Ónódy Dezső. Ha egy nemzet a másikat elnyomja, saját akaratát rákényszeríti s bár békés eszközökkel, de életmegnyilvánulásait korlátozza, — a nemzet felébred, szabadságvágyát ön-i tudatosítja és erőit összegyűjti, hogy magát felszabadítsa. A nemzet felszabadítási vágyában hamarosan megtalálja Megmentőjét, aki a nemzeti szabadságideál jegyében nagy feladatait megoldja. Az a magyar államférfi, aki hű maradt nemzete történelmi igényeihez, önállóságához és szabadságához, min-i denkor összéütközött a török, majd az osztrák hatalommal: Martinuzzi Fráter Györgytől Zrinyi Miklóson, Széchenyi Istvánon át Apponyi Albertig. Ez a végzettől diktált magyar politikai sors. Utjesenovits-Martinuzzi György kettős nevét horvát atyjától és velencei nagyanyjától kapta. Idegen származása ellenére nemes apródként kezdte pályafutását Szapolyai János, akkor még erdélyi vajda, udvarában, majd pálos szerzetes lett Lengyelországban. A Mohács utáni zavaros időkben sodródott újra János király mellé (1528). A királynak először csak hűséges udvari papja, később kincstári-; tója, majd püspöke, kormányzója s főként energikus és biztos kezű politikai tanácsadója lett. De a történelemben mégis csak Fráter György maradt, »György barát«, pedig mint biboros-hercegprimás halt meg. Martinuzzi az idegen tárgyilagosságával és a pap fanatizmusával vetette magát bele a fenekestől felfordult magyar belpolitikai életbe. Biztos politikai ösztönnel, dacosan ragaszí-) kodva a magyar alkotmányhoz és jogelvek1 hez, ragadta magához az ország kormányrudját. A magyar politikai zseninek olyan tulaj-; donságai ezek, amelyeket a nagyobb hatalmakkal való küzdelemben a nemzeti önfentartás ösztöne kényszerített rá. Öríási és korát felülmúló reálpolitikai érzékkel hamar belátta, hogy hiába áll az ország jobbik fele és nagy többsége a nemzeti király mellett, a vezetés hiánya, az akaratnélküliség előbb vagy utóbb a császár karjaiba dobja az országot s ez azo4 nos a bukással. A nemzet újra meg újra meg-i oszlott. Az egyik pártban felülkerekedett a békés kiegyezés, nyugalomra vágyás labanc szelleme; — a másikban pedig az ősi jogérzés, az alkotmány tisztelete, az erkölcsi dacnak és szabadságvágynak — kuruc szelleme. A mohácsi vész óta ennek a két szellemnek, az észpolitikának és az érzelmi politikának kettőssége üli meg a magyar lelkeket. Fráter György biztos reálpolitikai érzékével helyesen érezte meg, hogy az ország csak János király s a Szapolyai-ház révén menekülhet meg a török háborúk pusztításától. Ezért szánta rá magát a török-barát politika kimunkálására. Sok rendkívüli nagy ók hatott közre, hogy Budát az osztrákok helyett a törököknek engedte át és hagyta vele az ország jó részét is — mai kifejezéssel élve — á törökfc tői »védőőrizetbe venni«. A legelső magyar politikus volt, aki belátta, hogy a magyarság a két oldalról fenyegető veszedelemmel szemben csak mint egységes ország tud megbirkózni. S ezt az egységet a Szapolyai-ház alatt akarta megteremteni,, mert ez ellen a töröknek sem volt kifogása. Amikor azonban ilyen irányú kísérleteinek eredménytelenségéről meggyőzőídött, a Habsburgok mellé állt s egy évtizeden iát mesteri módon űzte reálpolitikáját, amely az erdélyi fejedelemség kialakulásához, megszilárdulásához és közel két évszázados állami önállóságához vezetett. Vezérgondolata, amely a XXVII. század végéig kísért a magyar reálpolitikában: egyesíteni a nemzetet, kiverni a törököt és végkép megszilárdítani az önálló magyar nemzeti államot I György barátot a Habsburgok álnok zsoldosai becstelen módon megölték 1551-ben, alvinci kastélyában. Ferdinánk király azt hitte, hogy ha Fráter Györgyöt eltávolítja az út-i ból, megoldódik a magyar-kérdés. Tévedett! Mert Fráter György ugyan meghalt, de az általa életre hivott magyar nemzeti politika és az önálló Erdély tovább élt és teljesítette hivatását: az önálló magyar államiság átmentését. A hős elbukott. Á nemzet két ellenség kezére került s önállósága megszűnt. S ekkor csoda történt: a nemzet, amelyet eddig királyai vezettek, ráeszmélt arra, hogy magára maradt. A saját lábára állt és kinyújtotta kezét a Végezet felé, hogy ezenlúl irányítsa azt. E cseleken detével megmentette magát és túlélte e századokat. Trianoni sorsunk és a mai rendkívüli történelmi idők sok hasonlóságot mutatnak a Mohács utáni időkkel. A szenvedés az igazi nagy nevelője nemzetünknek. Mohácsok és Világosok után következő idők nagy lelki ajándéka : a passzív szívósság, a szenvedések nagyfokú kapacitása, mely az erőgyűjtés korszakává avatja napjainkat is. Méltán elmondhatjuk tehát a költővel: „Martinuzziak kora jött újra. Összeszorított Fogak, keserű alkuvás, erdélyi ravaszság. Már látom a csukott ajkak és nyitott szem hőseit! (Babits: Politika.) ŐSSZEL AZ ERDŐN. Pirkad a hajnal, ébred az erdő, Almafaágon ül a madár, Reggeli csendben hála-imája Fényes egekbe, messzire száll. Harmatos fűben vágtat a szarvas... Elmaradt már a vidi határ, Lent a nyíresnél száké pataknak Gyöngyöző, fodros, friss vize vár. Ébred az erdő, zsong a madárkar, Csillog a tisztás végin a tó, Reggelt köszöntvé repdes a fákon Ágról az ágra a sárga rigó. Ébren a szellő, pajkosan játszik Reggeli fényben, fán a levél.. . Erdei úton ballag az erdész, Puska a vállán, balra letér. Reccsen a bokros, durran a puska, Ugrik a szarvas, vágtat az őz, Mert hiszen újra itt van a kedves Százszinü, gazdag évszak: az ősz. Egeralja. Cserhát(iy Sándor. Csuklyás impregnált esőgallérok nagy választékban kaphatók a Karczagi nagyüla (szertárban. Gumi-gyermeknadrágok, Játszó és üvegrevaló szopó, Gumipelenka és ágybetét egész elsőrendű minőségben, olcsó áron. GumiThermophor (meiegító palack) érkezett. PRO PATRIA! fl RÓKA SÁNDOR ^ ^ m. kir. repülőhonvéd ^ ® október 29-én, életének 23. évében §| m hősi halált halt. m ® — m í® AGÓCS LÁSZLÓ S ® ejtőernyős őrvezető ^ ® e hó 3-án, kötelessége hű teljesí- £® tése közben, életének 22. évében Í® hősi halált halt. S || Áldás emlékükre! ® Felkérjük mindazokat a gyászbaborult családokat, akiknek valamely hozzátartozója a haza védelmében hősi halált halt, hogy nevének Pro Patria! rovatunkban leendő megörökítése végett személyi adatait akár írásban, akár élőszóval rendelkezésünkre bocsátani szíveskedjenek. ÚJDONSÁGOK — Dr. Antal István Pápán. Városunk országgyűlési képviselője, dr. Antal István nemzetvédelmi miniszter, e hó 7-én, szombaton délután Pápára érkezik, s 5 órakor panasznapot tart a MÉP párthelyiségében. — Zilahy Lajos városunkban. Mint értesülünk, Zilahy Lajos, korunk egyik legtehetségesebbirójas kétségtelenül egyik legnagyobb emberbarátja, f. hó 23-án Pápára érkezik és a Jókaimozgó helyiségében előadást fog tartani. Zilahy előadása iránt, akit előbb regényeinek és színműveinek érdekessége, legújabban pedig óriási emberbaráti és nemzeti célt szolgáló ajándéka tolt az előtérbe, máris rendkívül nagy érdeklődés nyilvánul meg. Előadásának tiszta jövedelme is a legnemesebb célt fogja szolgálni: a kitűnőek iskolájának ügyét. — Gyászünnepély. Mindenszentek ünnepén idén is megrendezték a szokásos gyászünnepélyt a hősi síroknál ezrekre menő közönség részvételével. Az ünnepi beszédet Kerényi Olaf bencés tanár tartotta, lendületes beszédében szólván a .hazaszeretetről, amelynek indításából az alsóvárosi temetőben nyugvó hősök életüket áldozták a legszentebb eszményért, a hazáért. A leventezenekar hazafias dalokat játszott. — Reformációi emlékünnepély. A pápai ref. teológusok »Tóth Ferenc köre« okt. 31-én szombaton este 6 órai kezdettel tartotta szo* kásos reformációi emlékünnepélyét a temploMban nagy közönség érdeklődése mellett. A változatos műsor szép számait ezúttal a szoi+ kottnál ünnepélyesebbé tette az, hogy az ün-> népi beszédet Mikos Lajos dadi lelkipásztor tartotta Régi és jó óramutató címmel. Lel4 kes és lebilincselő, tartalmilag is igen érdekes előadását nagy figyelemmel és nagy lelki haszonnal hallgatta mindenki. Tapsonyi Sándor III. é. teológus imája után a megnyitó beszédet dr. Benedek Sándor, a kör tanár-, elnöke mondotta. Egy Reményik-verset szavalt Grastyán Endre I. é. th., míg Somogyi Gyula IV. é. th. Szilágyi Dezsőnek A nagy kazánfű* tőjét adta elő erővel és megfelelő hatással. A főiskolai kántus két megkapó éneket mutatott be Szabó Sándor főisk. ének- és zenetanár kitűnő vezényletével. Bakó Kálmán főiskolai szénior rövid bibliamagyarázata után ' Tt S Fúl!