Pápai Hírlap – XXXIX. évfolyam – 1942.

1942-09-26 / 39. szám

Tp. Tek. Főiskolai Könyvtár Ref. Főiskola. Helyben. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Levente-utca22.szám Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Kiadóhivatal : Petőfi-utca 13. szám Előfizetés V

4 évre 2 P. Egyes szám ára 16. SZŰCS DEZSŐ. SÁNDOR PÁL. Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek Akiadóhivatal telefonszáma: 11-60. SZŰCS DEZSŐ. a kiadóhivatalban (Főiskolai nyomda Űj utakon. * Az emberiség történelmébe tekintve, mindenkor találunk olyan nagy eseményeket, amelyek egy-egy fejlődési korszak lezárójaként nemzetek, sőt világrészek további fejlődésére vonatkozóan határkőszerű jelentőségűek. Egészen bizonyos, hogy a történelem ilyenként fogja feljegyezni a mai időket is. Most, mikor a magyar honvéd fegyvereké "kel írja a történelem lapjait, az itthonmara-i dottaknak fegyelmezett együttmunkálkodással kell mindent megvalósítani annak érdekében,: hogy egyrészt hadseregünk ellátottsága a kívánalmaknak megfelelő legyen, másrészt, hogy ugyanakkor, itthon dolgozók maradékta-t lanul elvégezhessék azt a legnagyobb telje-i sítményt követelő munkát, amelyet tőlünk elrvár a nemzet minden vonalon. A háborúban a termelés a békebeli termeléssel szemben megváltozik. Az ország fiainak egy része hadbavonulva a rendes polgári munkáját nem végezheti, másik része a háborús szükségletek előállítását kell, hogy végezze, természetes, hogy az eze'ken felüliekre a békebelinél több és nehezebb kötelességtel-* jesítés hárul. A háborús állapotokkal együtt jár minw denkor az a jelenség, hogy egyes cikkekben hiányok mutatkoznak. Itt a meglévő készleteknek okszerű felhasználása és szétosztása a segítség. A másik jelentkező hiány a békebeli termelési és forgalombahozatali módoknak szükségszerű megváltozásából ered és különösen a mezőgazdasági termékek szükségleteinek vonalán okszerű megszervezettséggel feltétlenül leküzdhető. Itt országunkat nemcsak a háborús szükségletek folytán megnövekedett kívánalmak/ hanem az elmúlt évek emberöltőkön át nem tapasztalt kedvezőtlen időjárási viszonyai is oly feladatok megoldása elé állították, amilyev nekre vissza alig emlékezhetünk. A feladat az, hogy elsőrendű élelmiszerszükségleteinek beszerzési lehetőségét mindenki részére egyformán megvalósítsuk, amely egyenlő elbánás talán egyeseknél nagyobb fogyasztási lehetőséget is eredményez, sokaknál azonban az igényekről való lemondás kötelességét vonja magával. Vannak, akik ezt nem akarják megérteni és ebből ered az a törekvés; hogy sokan saját, jobb ellátásukra való tekintettel, egyes cikkeket a részükre meghatározott mennyiségnél nagyobb tömegben igyekeznek mindenáron megszerezni és ennek következtében az árat is drágítják. Ugyanakkor, akik! e termékeket magasabb áron eladják, a saját részükre különleges helyzetet akarnak teremteni, anyagi boldogulásuk gyarapodásával. Mindenkinek tisztában kell lenni azzaly hogy az így kialakult zugkeneskedelem és feketepiac az ország rendelkezésére álló termékeiből veszi el árúmennyiségeit akkor, amikor e termékek meg nem engedett és nem ellen-* őrzött módon kerülnek forgalomba, tulajdonképen a közellátás mennyiségeiből vonatnak el. Ezzel megakadályozzák az adagok emelésének lehetőségeit és így ellenségei mindazoknak, akik becsületesen akarják teljesíteni Tcöte-i lezettségüket.A közellátásra szükséges élelmiszercikkek kizárólag termelésből állíttatnak elő és ha volt valaha szükség többtermelésre, akkor ez az idő most következett be, amikor a többtermelés a boldoguláson túl, a nemzeti erő legnagyobb * Jurcsek Béla közellátási államtitkár közérdekű fontos cikkét kivonatosan, de lényegében közöltük. Szerk. hatásfokát is szóigálja. A szükségleteket a 'közellátás a múltban különféle módon igyekezett biztosítani. E módok mindenesetre eltértek a rendes forgalombahozatal eddig megj szokott útjától és sok esetben a termelésre is kedvezőtlen hatással voltak. Az áruk felkutatása és igénybevétele tulajdonképen inem közellátási feladat, amely amellett, <h

:ogy igen nehéz, igazságosan alig végrehajtható. Ezért határozta el a kormány a termelés és közellátás zavartalan biztosítása érdekében azt, hogy a jövő gazdasági évtől kezdődően új utakat választ. Ezért a jövő esz-i tendőtől kezdve minden termőterületnek a megfelelő mennyiséget meg kell termelnie. így bizonyos terményekben jelentkezni fognak a feleslegek aszerint, amint az egyének szorgalma, a termőterületek alkalmassága és a termelésnek eddig megszokott biztonsága azt egyes vidékeken tapasztalatilag legkedvezőbbnek bizonyította. A jövő esztendőtől kedve tehát a termelőnek minden katasztrális hold kataszteri tiszta jövedelmének aranykoronája után egy bizonyos értékű termésmennyiséget kell feleslegként termelni, búza értékben kifejezve. Ezért a beszolgáltatott mennyiségért a megállapított árak fizethetnek ki. Az egyes cikkek értéke és szükségleti viszonylatai búza értékben lesznek kifejezve és mindazok a termelők, akik a beszolgáltatandó többtermelésükkel e búziértéket meghaladó mennyiséget szolgáltatnak be, e többletmennyiségért magasan jutalmazott árat fognak kapni. Viszont mindazok, akik területeiken megfelelő szorgalmat ki nem fejtve, ezen megkiváintj mennyiségeket inem érik el és a megkívánt eredménnyel szemben hiányt mutatnak fel, a hiány értékét többszörösen meghaladó büntetést kell, hogy fizessenek a köznek azért, mert a haza földjén nem megfelelően gazí dálkodtak. Ezen elgondolással automatikusan mozdítjuk elő a többtermelést és jutalmazzuk a szorgalmas és takarékos gazdát. Ugyanakkor azonban bünteti önmagát mindenki, aki akár gondatlanságból, akár hanyagságból az idők parancsoló szavát meg nem érti, amely paran-t Icsot a magyar honvédnek a harctéren kihullott vére kell, hogy mindenkinek lelkiismeretébe beleírjon. Természetes, hogy esetleges elemi csapásokat, árvizeket, jégveréseket, vagy aszályokat az érintett vidékeken a várt terméshozam-* nál megfelelő mértékben figyelembe kell venni. E módszer, időben és részletesen feldolgozva fog a termelő gazdatársadalom rendelkezésére állni, hogy termelésére megfe-r lelő tájékoztatásul szolgáljon. Az őszi vetésidő megindultával, már most tájékoztatni kívánja a kormányzat a gazdakör zönséget arra vonatkozóan, hogy a közeljövőben megjelenő rendelkezés az "'1943. évi termésre vonatkozólag a szántóföld minden kataszteri tiszta jövedelem aranykoronája után 10 kilogram mennyiségben olyan kenyérmag beszolgáltatására fogja kötelezni a tulajdonost vagy gazdálkodót, amilyen gabonaféleségeket vidékenként kenyérmagként termelnek, s ilyenképen fogyasztanak, tehát általában búzában és rozsban, ahol emberi táplálkozásra kukoricát, árpát, vagy zabot is felhasználnak, ott ezekben a terményekben is lesz leróható a természetbeni beszolgáltatási kötelezettség. Tehát egy átlag 10 koronás kataszteri tiszta jövedelmű birtoktest holdanként 100 kilogramm kenyérgabonát lesz köteles a jövő aratás, illetőleg cséplés eredményeként be-; szolgáltatni. Kataszteri tiszta jövedelem emelkedésével az emelkedés beszolgáltatási kötelezettség legfeljebb kat. holdanként 200 kikn grammig emelkedik, az alacsonyabb jövedelmi kategóriákba sorozott tiszta jövedelmű szántóföld területeknél viszont hasonló módon csökken. Ez a beszolgáltatási kötelezettség nem jelent különösebb megterhelést a gazdaközömség részére, mert a mennyiségeket általában min-» dig és mindenkor piacra is hozták és a jövőben feltétlenül piacra kell hozniok és ennek •'beszolgáltatása alól különleges elemi csapásokon kívül semmi más indok nem lesz elfogadható. Természetes, hogy kert, gyümölcs, vagy szőlőterület után gabonabeszolgáltatási kötelezettség nem forog fenn. E módszer a becsületesen termelő részére a szorgalmas takarékosságot jutalmazza, a hanyag, vagy dolgozni nem akarót automatikusan kiirtja. A másik feltétlenül és hasonló módon megtermelendő mezőgazdasági produktum a jövő évre a zsír lesz, amelyet minden gazda vagy természetben, vagy sertésben, olajos-í magban, tejben, esetleg e teljesítések lehetetlensége esetén a megfelelő zsírmeinnyiség

1 előállítására szükséges abraktakarmányban lesz köteles a közellátás rendelkezésére bocsátani. E két feltétlenül így megkívánt mezőgazdasági termék megtermelése között a gazdának minden egyéb termeivény feleslege az általa termeit módon szolgálja az előírt és búzamenynyiségben rögzített termésfelesleg elérésének kiegyenlítését. Minden gazdaságnak üzemét — a célszerűség keretein belül — úgy kell berendeznie^ hogy az egész üzem önellátása a lehetőség' szerint biztosítva legyen. Ugyanakkor, különösen a többet termelő gazdák, illetve ily gazdaságok mezőgazdasági munkásai részére tesszük elsősorban lehetővé azt, hogy meg-< szervezhessék azokat az esetleg szűkösebben rendelkezésre álló egyéb szükségleteiket, amelyek a mindennapi életben nélkülözhetetlene.kí Teljes tudatában kell lennünk annak, hogy az új elrendezésű Európában a minket megillető helyünket csakis teljesítményeink álapján foglalhatjuk el és ezzel tudjuk a boldog jövőt nemcsak magunk, hanem az örök nemzet számára is biztos alapokra fektetni. Jurcsek Béla. PRO PATRIA! Vitéz KARCSAY MIKLÓS vegyész, tartalékos főhadnagy, a 4. honvéd gyalogezred 4., majd 5. századának parancsnoka, a felvidéki és erdélyi emlékérem tulajdonosa öt havi tfízvonalszolgálat után, 1942 szeptember hó 10-én, életének 31-ik évében az orosz harctéren fejlövéstől találva, visszaadta vitézi hős lelkét az Úrnak. Áldás emlékére! m Hálás kegylelettel emlékezünk minden magyar testvérünkre, akik vérük hullásával, életük hősi feláldozásával szolgálták és szolgálják a magyar jövőt abban az égető, emésztő fegyveres küzdelemben, amely teljes súl^ái val ránehezedik e világra. Mély és őszinte fájdalom tölti el szívünket, s a keserű bánat könnyei öntözik arcunkat, valahányszor egy magyar honvéd utolsó sóhajtását hozza haza az ősi tájak szellője, vagy a hősi küzdelmek után itthon vergődve, száll a hazai rögök kö^ zött örök pihenésre. így állunk meg vitéz Karcsay Miklós tar