Pápai Hírlap – XXXIX. évfolyam – 1942.

1942-08-08 / 32. szám

Tp. Tek. Főiskolai Könyvtár Ref. Főiskola. Helyben. MEGJELENIK MINIDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Levente-utca22.szám $ Főszerkesztő: SZŰCS DEZSŐ. „ Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Kiadóhivatal : Petőfi-utca 13. szám Előfizetés V4 évre 2 P. Egyes szám ára 16. 8 Akiadóhivatal telefonszáma: 11-60. fj Főszerkesztő: SZŰCS DEZSŐ. „ Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek a kiadóhivatalban (Főiskolai nyomda) Turáni=magyar rokonság. Irta: dr. Ónody Dezső. Körösi Csorna Sándor: „Keressetek, mert az egész világ egyetlen nemzete sem talál annyi kincset kultúrájának gyarapítására, mint a magyar társadalom az ősindiai kultura tárházában." A magyar történelem és faji öntudat alaptétele: skytha-, hun-, avar-, turkí-, magyar* faji azonosság. A skythaság magában foglalja a hun népet, — ez pedig a magyarságot. A köztudat és a tudomány is a turáni fajhoz sorol bennünket. És mi ezt a turáni fajhoz való tartozást büszkén vállaljuk és szemben az »árja-fajok« megjelöléssel, turániaknak valljuk magunkat. E tudat úgy él a magyarságban, mint egy szent mitosz és összekapcsol bennünket a Japántól a Kárpát-medencéig élő és a turáni fajhoz tartozó népekkel. Ez a faji öntudat megszilárdítja bennünk azt az érzést, hogy a több ezer éves népi múlttal, történelmi nagysággal és dicsőséggel bíró turáni népek nagy családjának vagyunk a'tagjai és hogy a magyarságnak is megvan a hivatása és a történelmi szerepe ezen a földön. A mai hadijelentésekben oly sokat emlegetett oroszországi hely- és területnevek a mai magyarság őshazájáról szóló leírásokban már sokat szerepeltek. A Krím nem más, mint az a félsziget, ahová a mondai csodaszarvas Huncrí és Magort elvezette. Besszarábia más néven a magyarság egyik őshazája: Lebedia. A Prut és Szeret folyók köze őseink Etelközével azonos. Ukrajnában, vagyis Skythiába rajzottak ki a ma is turáni tatár lakosságú Krímből Hunor és Magor megsokasodott ivadékai. Onnan Ukrajnába jött Keve, Béla és Kadosa vezetése alatt a Duna-Tisza vidékére a hunok egy része; kisebb része pedig ott maradt. És oda Szkythiába tért vissza, Attila halála után, Csaba királyfi vezetése alatt, innen Magyar- ^ országból, őseink visszakívánkozó csoportja,. Ugyancsak Szkythiából indult el azután a magyarság Árpád fejedelem vezetése alatt, hogy a Kárpátok medencéjét, mint Attila örökségét, visszafoglalja. A történetem Kr. e. 2500 körül a mai Magyarország területén, Kr. e. 2000-től kezdve pedig Indiában ismeri már a skythákat. A idők történelemírói a hunok négy csoportját ismerik, 1. az Attila-féle vagy fekete hunokat, 2. a fehér hunokat, 3. a magyarokat, akiket a fehér hunokkal azonosít és 4. az indiai hunokat. A fehér hunok fő tömegei, — abban az időben, amikor a kaukázusi testvérhunoík névadó ősünket »Magyart« választják fejedelmükké, — India 40 állama felett uralkodtak és utódaik az Indiában ma is jelentős szerepet játszó 10 milliós »rádzsput« nép-, csoport. A magyarságot a skytha, illetve hun (fehér-hun) alapfajból eredtetik az ősi magyar krónikák is. A skytha-, hun-, avar-, türk- és magyarfajta népek egymásból kifejlődő története és kultúrtörténete a magyarság igazi őstörténete is. A magyarságban mindig élt a tudat a turáni népekkel való szoros faji és leszármazási rokonságról. A honfoglalás után Keleten maradt véreink és az Árpád-nemzetség vezetése alatt itt élő magyarság között az érintkezés soha nem szakadt meg. Az Árpádházi kirá-t lyok sorra telepítették be hozzánk rokonainkat, a jászokat, kunokat, kazárokat, bessenyőket és tatárokat. IV. Béla királyunk Julián barátot küldte a Volga vidékén maradt magyarság felkutatására. Mátyás király és Bethlen Gábor fejedelem is foglalkozott a gondolattal, hogy & Keleten maradt magyarságot betelepíti. Ma a turáni összefogás gondolata főleg a japánoktól indul ki, de meleg vi szhangra talál a törököknél, finneknél és nálunk is. Összetartani, egymással érezni, egj nást közös céljainkban fegyveresen vagy íiplomáciai úton támogatni és a turáni népek szabadságát és egykori hatalmas történelmi nagyságát visszaállítani : ez az örök turáni gondolat. Tiszteljük keleti mivoltunkat, becsüljük meg ősi hagyományainkat. Ápoljuk ázsiai rokonságunkat büszkén és öntudatosan. A ma folyó második világháborúból is derekasan kiveszik a turáni népek részüket; japán fajrokonaink olyan szolgálatokat tettek a tengelyhatalmaknak és olyan eredményeket értek el, amelyeknek egyedülálló értéke segítheti csak elő a végső- győzelmet. Vissza kell ta-< lálni önmagunkhoz, turáni lényünkhöz és ráeszmélni fajtánk nagyságára. Turáni fajiságunk a legbiztosabb védelem bármely keletről vagy nyugatról jövő veszedelem ellen. Széchenyi István is ezt fejezte ki »Kelet népe« c. művében, mikor a következőket írta: A magyar népnek nincs csekélyebb hivatása, minthogy képviselje egy törzsökös fajnak ázsiai bölcsőjében rejtőző sajátságait. Nem hangzik-e bennetek nyilván isteni szózat...? Ti vagytok meghíva egy törzsökfajt képviselni! Merjetek nagyok lenni.. .1 EZ A HARC. . . Ez a harc ma nem az eyiber harca, Ez a harc az Isten harí * lett, Mert eljött a Sátán a világra, S ledöntötte a kereszteket. Oroszföldön megvetette lábát, Leromboltá a templomokat. Kikergette a hivőt, az embert. S behajtotta oda a barmokat. így lett a Ház a latrok barlangjává, Kitaszítva hit és szeretet, Megtagadta a testvér a testvért, A nép sirt, a Sátán nevetett. Lerombolta és elpusztította, Ami szent volt, ami isteni, Hatalmát a, föld minden népére Ki akarta Ő terjeszteni. Ez a harc most nem az ember harca, Ez a harc az Isten harca lett, Isten most az Ördög ellen harcol S az Istennel csak győzni lehet. Györtfy Sándor. A főispánná kérelme. Nemzetünk immár egy éve harcban áll és vité honvédeink életüket és épségüket a hazának áldozzák. A Vöröskereszt hadikorházainak a száma egyre nő és sebesült katonáink sokszor a legszükségesebbet is nélkülözik. Ezért mint a vármegye önkéntes főápolónője, kérő szóval fordulok az egész vármegye hazafias közönségéhez, hogy nyújtsanak segélyt az érettünk küzdőkért. A legkisebb adományt is Isten áldása kíséri és katonáink hálája. Az adományokat kérem mielőbb vagy közvetlen hozzám, vagy az esetleges helyi Vöröskereszt útján hozzám eljuttatni. Adományok tárgya: fogkefe, fogkrém, borotvekészlet, borotvapenge, borotvapamacs, borotva szappan, szappan. Veszprém, 1942 július 30. Mesterházy Ferencné Veszprémvármegye önkéntes főápolónője. — Ki vesztette el? Találtatott pénz, pénztárca és kenyérjegy; igazolt tulajdonosaik a rendőrkapitányságon átvehetik. -TfTi^ FlfflU } Űj, modern vetőmagtisztítótelep Feisöduiiántulon. Irta: Mille Géza gazdakamarai h. igazgató. A Felsődunántúli Mezőgazdasági kamara 17 éven át volt előbbi székhelyén: Győrött a Dunaparton, a hajóállomással és a vasúti iparvágánnyal kapcsoltan aug. hó elején kezdi meg működését Felsődunántúlinak ezidőszerint legmodernebb vetőmagtisztítótelepe. A milliárdos mezőgazdaságfejlesztési tervben fontos szerep vár az exportképes vetőmag előállítás kiterjesztésére. A Duna mentén fekvő Győr nemcsak a legolcsóbb viziuttal rendelke-i zik, hanem Bécs és Budapest közötti fekvése exportéiációban a lehető legelőnyösebb úgy nyugati, mint délnyugati irányban. Közismert tény, hogy hazánkban a felsődunántúli országrészen termelik a legtöbb exportmagot. Győr, Moson, Pozsony, Sopron, Vas, Veszprém, Fejér, Esztergom és Komárom vármegyék gazdái minőségileg és mennyiségileg egyaránt első helyen állanak a herefélék, apró- és kertimagvak termelése terén. E ténynek kedvező adottságok találkozása biztosítja az előfeltételeit. Amiként az állattenyésztés terén is Felsődunántúl gazdái az élen járnak, úgy van ez az aprómagvak, takarmány- és egyéb exportmagvak termelése terén is. Mindezek gondos mérlegelése alapján határozta el a budapesti Vetőmagéi szaporító és Értékesítő Rt. vezetősége, hogy országos központi telepe s több gyüjtőállomása mellett éppen Győrött rendezi be legújabb rendszerű vetőmagtisztító telepét. A vállalatnak a gazdák által szerződéses alapon termelt összes magvai itt kerülnek tisztításra, egalizálásra és exportra. A Vetőmagelszaporító és Értékesítő Rt. élén vitéz Mecsér András v. OMKA elnök, fejérmegyei földbirtokos áll, kinek németbirodalmi kapcsolatai köztudomásúak. Az ügyvezető igazgató Mailasz Elemér oki. gazda, ki a iFuturánál, a Mauthner-cégnél és más szakmabeli vállalatoknál szerzett képzettségével üzletszerű, kuláns, gyors és bürokráciamentes üzletvitelt vezetett be, ami a gyakorlati gazdákra nézve külön előnyt jelent. Ez árja vállalatban főleg gazdák vannak érdekelve s a szükséges tőke és hitel is a legteljesebb mértékben rendelkezésére áll. Mindez a gyors lebonyolítás teljes biztosítékául szolgál. A Vetőmagelszaporító és Értékesítő Rt. működése kettős vágányon halad. Az egyik a különféle magvak vásárlása és szerződéses termeltetése belföldön. A másik ezen magn vak értékesítése, elsősorban külföldön. Ügy a termelőktől való vásárlásnál, mint a szerződéses termelésnél a vállalat azokat a legmagasabb árakat és legelőnyösebb üzleti feltételeket biztosítja, amelyekre a termelő gazdák joggal igényt tarthatnak. A gazdasági magvak közül elsősorban biborherét, Lóherét, lucernát, baltacimot, bükkönyféléket vásárol és termeltet, a hüvelyesek közül borsót és babot, továbbá különféle főzelék és virágmagot ís. Á vállalat egyedül jogosult szaporítója és forgalombahozója Magyarországon a nemesített pettendi »Aranyözön« (tengerinek, a nemesített »Mahndorfi« korai Viktóriaborsónak és a nemesített Kirsche-féle »Ideák takarmányrépa vetőmagnak. Az új nagyteljesítményű győri vetőmagtisztítótelep már üzemképesen áll a felsődunántúli vármegyék gazdáinak rendelkezésére a legújabb rendszerű mágneses arankamentesítő gépekkel, különböző szelektorokkal stb. berendezve, melyek révén 100o/

o-ban az előírásos tisztaságot tudja elérni a magvaknál. A 7 ?

? ö vyyT