Pápai Hírlap – XXXVIII. évfolyam – 1941.

1941-05-17 / 20. szám

HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Levente-utca22.szám. Előfizetés V4 évre 2 P. Egyes szám ára 16 f A kiadóhivatal telefonszáma: 11-60. Főszerkesztő: SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Kiadóhivatal : Petőfi-utca 13. szám Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek a kiadóhivatalban (Főiskolai nyomda) A kormány munkáscsaládi ház építési akciója. A magyar kormány szociálpolitikája egyik legfontosabb feladatának tekinti az építőipar megsegítését. Természetes ez, mert hiszen, ha az építő iparnak van munkája, megfelelő keresethez jutnak széles néprétegek, de természetes azért is, mert a jó és egészséges lakás egyik alapfeltétele az erős nemzedéknek, annak, hogy honvédségünk megfelelően jó emberanyagból kaphassa évről-évre a pótlást. A legutóbbi minisztertanács ebben a tekintetben egy igen nagy jelentőségű újabb lépést tett. Az iparügyi kormányzat előterjesztette nagyszabású munkás családi ház építési akciójának tervezetét, amely mintegy kiegészítője annak a munkának, amellyel az Országos Nép- és Családvédelmi Alap még ez év folyamán ötezer sokgyermekes mezőgazdasági munkást juttat kertes, egészséges la-< káshoz. A magyar kormány az ipari munkás családi ház építését igen nagy kölcsönök folyósításával segíti elő. Az építési költségnek! esetleg 70 százalékát is rendelkezésére bocsátja azoknak a vállalatoknak, amelyek munkásaiknak lakásokat építtetnek s emellett a józan életű, takarékos ipari munkás részére egyéni kölcsönt is folyósít házépítés céljaira. Ha a munkás megtakarította építendő háza költségeinek egy szerény hányadát s van telke is, egész könnyen hozzájuthat a ház felépítését biztosító hiányzó összeghez, olcsó és hosszúlejáratú kölcsön formájában. Gondoskodás '. történik a sokgyermekes munkáscsaládok házépítésénél külön kedvezmények biztosításáról. Ez a kedvezmény megmutatkozik nemcsak a munkásházak adómérséklésénél, de a kölcsöntörlesztés méltányosságában is. Figyelemmel voltak arra is, hogy mi történjék, ha a munkás változtatja munkahelyét és sikerült megtalálni azt a formát, amely károsodás nélkül teszi lehetővé a munkás családi házak tulajdonjogának átruházását. Alapos és nagy munka folyik, hogy jobbá, szebbé tegyük a magyar munkás életét. Nem ígéretekről, délibábokról van itt szó, itt a tettek beszélnek, a magyar kormányzat megfontolt, előrelátó, komoly, szociálpolitikájának eredményei hirdetik a magyar élet naprólnapra fejlődő javulását! MABI-építkezés — Veszprémben. Laptársunk, a »Veszprémvármegye« múlt heti számában a következőket írja: »Megemlékeztünk annakidején arról, hogy a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete nagyobb bérpalotát szándékozik építeni Veszprémben, amire vonatkozólag a tárgyalásokat is megkezdte a város vezetőségével. Most újabb lépés történt ezügyben, amennyibe^ Medvegy Elemér főmérnök, a MABI építési osztályának főnöke kedden itt járt s megbeszélést folytatott a'r. Nagy László polgármesterrel, aki — a város érdekeinek szemj előtt tartása mellett — szintén a legmelegebben karolta fel a Veszprémnek nagy előnyt jelentő építkezést. Amint értesülünk, a bérpalota mintegy 10.000 légköbméter területet foglalna el és 50 lakás lenne benne. Ezeknek 20o/

0-át egyszobás, 400/0-át kétszobás, 25o/o-át háromszobás és 15o/o-át négyszobás komfortos lakásnak tervezik. A részletekben még nem történt végleges megállapodás. A Mabi képviselőjének a polgármesterrel folytatott tanácskozásán résztvett dr. IklódySzabó János kincst. főtanácsos, a Veszprémi Takarékpénztár elnöke is, aki lelkesen fáradozott és közbenjárt acélból, hogy a Mabi bérpalotája Veszprémben épüljön meg.« A »Pesti Tőzsde« című közgazdasági lap tudósítója pedig a közelmúltban meginterjuholván a Mabi vezérigazgatóját: dr. Hindy Zoltánt az intézet tőkebefektetési programmjáról, s az ezzel kapcsolatban tervezett építkezésekről, erre vonatkozólag újságíró és vezérigazgató között a következő beszélgetés folyt le: t — »A vidéken milyen építkezéseket folytat a Mabi, s milyen tőkebefektetéseket határozott el az intézet? — vetette fel a kérdésit munkatársnnk Hindy őméltóságának. — Budapesten kívül természetesen a vidéken is eszközölt a múltban is tőkebefektetéseket az intézet, amit a jövőben is cselekedni fog. Most áll befejezés előtt a Baján épülő háromemeletes gyönyörű bérházunk Baja főterén, a Szent István téren, a Kisduna part-^ ján. Ez a bérház mintegy 400.000 pengőbe kerül. Ugyancsak most épít Kiskunhalason és Cegléden háromemeletes bérházakat. Tervbe vette továbbá az igazgatóság, hogy a közeljövőben Komárom és Veszprém városokban építtet a meglévő telkeken bérházakat, Esztergom és Érsekújvár területén is tervezünk építkezéseket.^ Előttünk a Mabinak építkezési terve nem újság, nem újság olvasóközönségünk előtt sem, mert hisz arról lapunk hasábjain többször hírt adtunk; de nem újság a városi hatóság feje előtt sem, akit személyesen informáltunk a Mabi építkezési terveiről, természetesen azzal a célzattal, hogy városunk is lépjen sürgősen akcióba, hogy a hatalmas tőkék f elett rendelkező intézet bérpalota-építési programmjába Pápa városát is vegye fel. Sajnos azonban, minden törekvésünk hiábavaló volt; legalább is nem tudunk felőle, hogy a városi hatóság lépéseket tett volna.,hogy a Mabi vezetőségének figyelmét építkezési terveinél városunkra felhívja, holott a mi sajnálatos lakásviszonyaink között, ahol jobbfajta lakásokért szinte »sorfalat« állnak az emberek, a bérpalota-építés jól jövedelmező tőkebefektetés is lehetne — attól eltekintve, hogy egy olyan Mabi-bérpalota, amilyent örök riválisunk, Veszprém volt szerencsés elnyerni, jótékonyan hatna közre a városunkban fennálló lakásínség enyhítésénél. A látszólagos tétlenségből azonban nem akarjuk azt a következtetést levonni, mintha a városi hatóság nem tartaná a kérdést életbevágóan fontosnak, inkább talán előttünk ismeretlen körülmény akadályozta meg abban, hogy komolyan síkra szálljon a Mabinál városunk érdekében. Mint amilyen lelkesen síkra szálltak ia vezető körök pl. Veszprémben. Nekünk legalább is annyi jogcímünk van a Mabibérpalotához, mint testvérvárosunknak, először: mert tán még rosszabbak a lakásviszonyok Pápán, mint őnáluk; másodszor, mert sokkal több fizető-tagja van a Mabinak városunkban, mint Veszprémben. Nem az irigység beszél belőlünk, sőt inkább örvendünk, ha a testvérváros fejlődéséről írhatunk, csak Veszprém példájával akartuk sarkalni Pápa város vezetőségét, hogy minden erejével hasson oda, hogy a Mabi központja vidéki építkezései programmjába kapcsolja bele Pápa városát is, — s őszintén kívánjuk, hogy lépéseit ugyanolyan siker koronázza, mint a veszprémiekét. Nánik Pál. Gyurkovics Mária hangversenye A szezon utolsó nagy hangversenye május 10-én este zajlott le a bencés gimnázium tornatermének színpadán nagy és előkelő közönség jelenlétében. A hangverseny rendezője a bencésgimnázium cserkészcsapata, de a nyolc pontból álló tartalmat Gyurkovits Mária, a m. kir. Opera művésznője és a pápai Közművelődési Egyesület zenekara adta Sümegh Lothár karnagy vezényletével. Maga Gyurkovics hat énekszámmal szerepelt, melyhez a kísérő zenét a fenti zenekar szolgáltatta; míg maga a zenekar két önálló számot nyújtott: egy nyitányt és záradékul egy Lehár-egyveleget. Műsoron szerepeltek Rossini, Mozart, Erkel, Adarn, Strauss, Lavotta, Kacsóh, Arditi és Lehár-darabok. Örömmel állapítjuk meg, hogy az előadott darabok fele magyar zeneszerzőtől való (t. i. Lehár-dal kétszer hangzott fel) s úgy értékben, mint hatásban méltán sorakoztak a nagy világhírű zenészek bemutatott művei mellé. Ami most már magát a hangversenyt s annak rendezését és főleg szereplőit illeti, e téren a kritikusnak jelen esetben igen könnyű dolga van. Csak be kell számolni az ered'ményről, az elért hatásról. Itt pedig csak superlatívusokban beszélhet. Gyurkovics Máriát nem kell bemutatnunk. A pápai publikum, előnyösen ismeri őt s jó szívvel és lelkesedéssel halmozta el szeretetének és nagyrabecsülésének jeleivel. Minden szám után fergeteges tapsorkán köszöntötte és hívta lámpák elé. Nem is csoda! Nem tudjuk, finoman'' csengő szopránját bámuljuk-e inkább, vagy könnyed, fülemüle-szerű trilláit; énektudását-e, vagy élvezetes szövegmondását; a forték és pianók precíz éreztetését-e, vagy a felső d hangok tiszta és erőteljes csengését? Azt énekelte a Sevillai borbély Rosina áriájában,' hogy: Minden fortélyon győzni fogok... Nos Gyurkovics Mária az énekesnő nem a fortélyokon, hanem a füleken és szíveken győzött a hangversenyen. A figyelmes rendezőség egy hatalmas virágkosárral is kedveskedett a nagy művésznőnek, aki az 'ünnepeltetést ráadásúl Lehár: Paganini keringőjének előadásával hálálta meg. A kísérő zenekar csodát művelt. Nemcsak az operaénekesnő kitűnő kíséretével, mikor az áriát, a hangulatot 9 a futamokat oly precizitással festette alá, (a fuvolaművésznek maga Gyurkovics Mária is juttatott nyíltan a neki szánt elismerő tapsokból!), hanem mikor önállóan szerepelt, akkor is. Ez a zenekar — kitűnő karmesterével és mintegy 26—28 tagjával — hivatása magaslatán áll. Annyira megizmosodott, hogy méltán fölvehetné a versenyt egy-egy jól betanult zeneszámmal bármely vidéki szimfonikus zenekarral. Rossini: Teli Vilmos-ából előadott Nyitány-ban a vihar erejét, a szabadság vágyát, az alpesi légkör illatát kifejező akkordokat ép oly tökéletesen interpretálták csodálatos