Pápai Hírlap – XXXVIII. évfolyam – 1941.
1941-03-15 / 11. szám
HI í\L AP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Levente-utca22. szám. Előfizetés V4 évre 2 P. Egyes szám ára 16 f. A kiadóhivatal telefonszáma: 11-60. Főszerkesztő: ZÜCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Kiadóhivatal : Petőfi-utca 13. szám Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek a kiadóhivatalban (Főiskolai nyomda) Az árvízkárosultakért. I (B. É.) Az árvíz és vadvíz ismét reánkí támadt. A tavalyi szörnyű csapás után ezidén jobb sorsban reménykedtünk, és ime, 1941 télutója még a mult évinél is rombolóbb pusztítással rontott a magyar földekre. Víz alatt állnak termőholdjaink tízezrei. Kormányzó urunk tutija, látta is a bajt. Hiszen a minap repülőszemleutat tett. Látta a nyomorúságot, egzisztenciák omlását és nyomban cselekedett. Felhívással fordult a nemzet egyeteméhez, az árvízkárosultak érdekében. Bármilyen keveset, de adjon mindenki, — ez volt a kormányzó katonásan rövid, világos és határozott felszólításának lényege és a magyar nép, a magyar nemzet társadalmi, felekezeti és nemzetiségi különbség nélkül készséggel értelmezte parancsnak a legmagasabb helyről jött óhajt. A legmagasabb elhatározás az árvízkárosultak megsegítését célzó mozgalmat a miniszterelnök irányítása alá helyezte. És Teleki Pál gróf miniszterelnök, aki a kormányzói megbízatás után nyomban szózattal fordult a nemzethez, a napokban külön intézkedett a gyűjtés propagandájának megszervezése ügyében és elsősorban a sajtó segítségét kívánta biztosítani. E célból Zsindely Ferenc miniszterelnökségi államtitkár sajtóértekezletet hívott össze, melyen természetszerűleg ott volt a fővárosi sajtó és ott volt a magyar sajtódképviseletében az Országos Magyar Sajtókamara elnöksége is. Az államtitkár rámutatott az idei árvíz, vadvíz és talajvíz okozta sűlyos és megdöbbentő károkra és kérte a magyar 1 sajtó lelkes és fáradhatatlan támogatását, hogy minél eredményesebb legyen a Kormányzó úr szavára megindult gyűjtés. A Sajtókamara' képviselője az egész magyar sajtó nevében hangoztatta, hogy a lapok teljes erővel támogatják a nemes akciót. A mértéket maga Kormányzó urunk adta meg: bármilyen keveset, de adjon mindenki! Véreink sokasága fedél nélkül. A gyilkos,áradat elvitt házakat, tönkretett élő és holt gazdasági fölszereléseket, — össze kell fognunk, hogy kenyeret, holnapot, az újrakezdés lehetőségét biztosítsuk sorsüldözte véreinknek. Adni kell jó szívvel a közösségi érzés és öntudat melegségével, mert a nemzeti összetartás ható-és áldozatos erejére talán soha sem volt nagyobb szükség, mint napjainkban. A nemzeti önérzet, saját jól felfogott nemzeti érdekünk parancsolja, hogy eredményében mustármag legyen az árvízkárosultakért adakozásra hívó kormányzói szózat. A Pápai Hirlap, miként a múltban, úgy most is készséggel áll a gyűjtés szolgálatába |s a mult héten megkezdett adományhoz újabbat vár, melyeket azonnal továbbít a vármejgyei, illetőleg a fővárosi központi intézőibizottság címére. LŐWY BUTORHAZ GYŐR GR, TISZA ISTVÁN TÉR 5. U1DONSAGOK. — Ügyeletes gyógyszertári szolgálat. Március 17—23-ig a Piatsek gyógyszertár tart ügyeletes szolgálatot. IDE MENJEN, HA JÓ BÚTORT AKAR — Március Idusa. Márciusi szellő fújdogál. Nyugatról fúj. Mint akkor, amikor szárnyain a szabadságot hozta Keletre. Immár kilencvenhárom évvel ezelőtt! Azóta hányszor elvesztettük és hányszor visszaszereztük, vagy visszanyertük újra! Most itt van közöttünk. Fogva tartja lelkünket, szívünket és mi e fogságban, melyben a Szabadság a tirannus, olyan boldogok vagyunk. Boldogan várjuk évről-évre Március Idusát, a „márciusi ifjak" nagy napját, hogy emléküknek áldozva, emléküket idézve megerősödjünk hitünkben, hazaszeretetünkben, nemzeti érzésünkben. A szabad gondolat, a szabad szó, a szabad sajtó nevében üdvözöljük a legszebb eszme diadalát, s a kormányzat, a társadalom, az ifjúság mellett ünnepelünk mi is. Ünnepei a sajtó is, amely tán legtöbbet köszönhet 1848 Március Idusának. Ország- és városszerte ezt hirdetik a márciusi ünnepségek, a felvonulások, a szónoklatok, s a robotos mindennapi tettek. • (sp.) — Közgyűlés előtt. Pápa város képviselőtestülete március 17-én rendkívüli közgyűlést tart, amelyen az elnöki bejelentésen kívül 28 fontos ügyben fognak határozatot hozni. A sok érdekes javaslat közül bennünket most a 15. pont érdekel városfejlesztési szempontból. A Szalmavári-Kovács-utca tókerti részén elterülő Mádayféle telekről van, illetőleg lesz szó, amelyből építés céljaira ingatlan-átvételi kérelmeznek Kunt János és társai. Az építkezés elsőrendő életszükséglet, de véleményünk szerint nem ott, ahol a közel é's távolabbi mult tanulságai szerint sem biztos, sem egészséges lakások nem építhetők. Az a hely, nagyon helyesen, parknak volt szánva eredetileg. Parknak, fának úgyis híjával van városunk. Ne vegyük el tehát ezt a lehetőséget is az üdülni vágyó • népünktől azzal, hogy épületek céljaira eladjuk ezt a mezőséget ! Régebben hallottunk már e. tervről, de eddig mint rémhírt könyveltük el és nem írtunk róla. Most azonban szóvá tesszük, hogy — ha lehet — még megmentsük azt egy létesítendő szép alsóvárosi liget számára. — Vármegyei kisgyűlés. Folyó hó 12-én, szerdán tartotta rendes havi ülését, Veszprémben a törvényhatósági kisgyűlés, amelyen vármegyénk főispánja elnökölt. A tárgysorozaton szereplő kérdések között kettő volt olyan, amely városunkat közvetlenül érdekelte. Ezek az ügyek mint városunk 1939. évi számadásának és 1941. évi költségvetésének alispáni felülvizsgálásával kapcsolatos jelentések, valamint az Igal-Öreghegyi áll. elemi isk. építésével kapcsolatban a m. kir. kincstárral kötött szerződés — kedvező elintézést nyertek. A többi, szokatlanul kevés ügy sima letárgyalása után a kisgyűlés véget ért. A gyűlésen városunkból Hajnóczky Ferenc, vitéz Karcsay Béla, Karlovitz Adolf és Szűcs Dezső voltak jelen. — A népszámlálás eredménye. A népszámlálás február 1 —15-ig tartott. Adatait most dolgozták fel, melynek eredményét a következő számok mutatják: Pápa lakóinak száma a mostani népszámlálás szerint 23.745. Ezek közül 11.549 férfi, 12.196 nő. A nők száma tehát 647-el több, mint a férfiaké. Az 1930-iki népszámláláskor Pápán 21.356 lakos volt, de akkor a katonaság és diákság nem volt beleszámítva a város lakosságába, míg most igen. Ha tehát a mostani számból a katonaság és diákság több, mint 2000-es számát leszámítjuk, akkor megállapíthatjuk, hogy városunk lakóinak száma tíz év alatt alig szaporodott 300—400 lélekkel. — A lakott lakások száma: 5550, a nem lakottaké 72, az üreseké 72; a házak száma: 3155. — Pápa —Devecser. Jól esett látnunk évek óta a Devecser felől Pápára befutó reggeli autóbuszt, amint hozta vidékünk kereskedelmi, ipari és kultúrközpontjába az ügyes-bajos embereknek, a vásárolni szándékozóknak százait és ezreit. Fájdalommal tapasztaljuk immár több, mint három hete, hogy az autóbuszüzem a Pápa—Dáka—Somlószőllős—Devecser viszonylatban szünetel. Türelmetlenül várjuk már, hetek óta, hogy mikor fut be újra a várvavárt autóhusz ? Azonban hiába ! Többszöri és többoldalról érkezett érdeklődésre magunk is utána jártunk a dolognak s megtudtuk — amit úgyis sejtettünk, — hogy a szüneteltetésnek mélyen járó okai vannak. A mélyen járást tessék szószerint venni, mert a rossz, süppedős és járhatatlan úton az autóbuszok úgy lesüllyednek, olyan „mélyen járnak", hogy teljes lehetetlenség a közlekedés. Ezt megértjük és méltányoljuk is, csak azt nem," hogy miért nem segítenek illetékes tényezők e tarthatatlan helyzeten ? Miért engedik hogy a gazdasági érdekek eltolódjanak Pápáról ? A somlóvidéki emberek ezreket hagytak itt máskor ipari- és kereskedelmi árúkért! Ezt a vásárló tömeget Pápa kezdi elveszíteni. A mérleg Devecser javára billen s mi — ha nem segítünk sürgősen a bajon — lassan elsorvadunk. Nekünk pápaiaknak is szükségünk lenne az autóbuszra, de a falusiaknak még inkább! Ezek nyilt őszinteséggel mondották a minap: Uram, ha Pápára nem jöhetünk, kénytelenek vagyunk Devecserbe . menni. Ez a kijelentés és a mi szavunk legyen komoly figyelmeztetés a vármegyei és városi illetékes tényezők számára, hogy a városunk vitális érdekeibe vágó pápa—devecseri út rendbehozatalát sürgősen kezdjék meg! A halasztás nagyobb veszedelmet rejt magában ! Palisander. — A Máv. menetrendben Pápa városát illetően némi javulás következett be, amennyiben e hó 12-étől két vonatot újból megindítottak, 13-án pedig Győr—Budapest kpu.—Győr között gyorsvonati csatlakozást nyertünk. Ez okból az utazó közönség tájékoztatására alább közöljük a Pápára vonatkozó ez idő szerinti vasúti menetrendet : Érkezik: Indul: Honnan ? Szentgotthárd Budapest kpu. Veszprémvarsány Csorna Győr Bánhida Szentgotthárd Bánhida Csorna Budapest-Győr* o.p. 1 15 341 7 05 7 26 7 24 10 05 15 16 16 19 17 4 7 20 0 3 Hová ? Budapest kpu. Bánhida Szentgotthárd Győr Csorna Szombathely Celldömölk Győr-Budapest' ó. /?» ] 20 3 46 3 BO 4 15 440 7 40 13 35 15 2 1 Veszprémvarsány 18 55 Csorna 19 0 0 Győr 20 5 9 * Győrig a Budapestről 15 4 0-kor induló gyorsvonattal. ** Budapestig a Győrből 19 4 1-kor induló gyorsvonattal. — Hirtelen halál. Lapunk zártakor vettük a szomorú hírt, hogy Kulcsitzky János, villamostelepünk derék üzemvezetője, e hó 14-ére virradó éjjel szívszélhűdés következtében hirtelen meghalt. Élt 67 évet. — Pártfogoljuk a levente-intézményt. Mult számunkban írtunk róla, hogy a LeventeEgyesület e hó 16-án, vasárnap délelőtt 11 órakor a Levente-Otthon nagytermében tartja újraalakuló közgyűlését. Ez a közgyűlés különös fontossággal bír az egyesület életében, mert az ujraalakulással, az új vezetőségggel új szellem is vonul be az egyesület vezetésébe. A magunk részéről is figyelmébe ajánljuk olvasóinknak,
