Pápai Hírlap – XXXVIII. évfolyam – 1941.

1941-11-22 / 47. szám

PAPAI HIRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Levente-utca 22. szám. Előfizetés V 4 évre 2 P. Egyes szám ára 16 f A kiadóhivatal telefonszáma: 11-60. Főszerkesztő: SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Kiadóhivatal : Petőfi-utca 13. szám Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek a kiadóhivatalban (Főiskolai nyomda A régi dicsőség. (Bk.) Nagy ünnepet ült vasárnap Nyíregy­háza városa. A szovjet elleni háborúban részt vett nyíregyházai és nagyváradi huszárezred 1, valamint a lovas tüzérosztály érkezett haza s a felemelő ünnepség fényét és súlyát emelte az a tény, hogy a mult heti gyengélkedéséből hála Isten felépült Kormányzó Ur is részt vett azon a Főméltóságú Asszonnyal együtt. A kormányzó beszéde során kegyelettel adózott a háború hősi halottainak emléke előtt, majd megállapította, hogy a honvéd most is a régi dicsőséghez méltóan állotta meg helyét a harctéren. A kormányzói szózat a továbbiak­ban a magyar huszárhoz szólt, aki, íme a motorizált seregek korában lóháton vágta­tott a több, mint ezer kilométeres úton. Lé­pésről-lépésre harcban álltak, győzelmesen tették meg azt az utat, amelyen egyköröseink jöttek hazát foglalni a Kárpátok alá. Mocsa­ras terep, rossz idő, használhatatlan út, nem tudta megállítani a magyar huszárt, aki is­mét bebizonyította, hogy ma is nélkülözhe­tetlen fegyverneme a modern hadviselésnek a helyesen alkalmazott lovasság. Huszonkét évvel ezelőtt Vonult be a ma­gyar fővárosba Kormányzó urunk, az akkori fővezér, hogy új hitet, új erkölcsöt, új éle­tet adjon a »bűnös Budapestnek«. Az ő hite, az ő akarata, az ő tudása, erélye állította^ { talpra a nemzetet és most, amikor a bolseviz­mus elleni harcból hazatért honvédeket üdvö­zölte, lehetetlen, hogy ne gondoljunk azokra a napokra, amikor itt saját hazánkban magyar földön voltunk kénytelenek megismerni a bol­sevizmus borzalmait. Kormányzó urunk hon­védéihez intézett beszédében utalt a kommu­nizmus elleni harc jelentőségére. Ti rendet tartottatok a területeken — mondotta többek közt —, melyeket fegyverrel szálltatok meg és magyar módon emberségesen bántatok a meghódolt ellenséggel. Nyitott szemmel néz­tetek körül és láttátok, milyen anyagi nyo­mort és erkölcsi bomlást idézett fel a bolse­vista uralom. És a magyar kormányzó szava, amelyet hős katonáihoz intézett, komoly fi­gyelmeztetésként szól az egész kultúrvilág­hoz azzal azzal az óhajjal, hogy bárcsak látná a világ minden kultúrnépe azt a szörnyűséget, amit a magyar honvéd látott szovjet földön­Nyíregyháza népe szűnni nem akaró lel­kesedéssel ünnepelte a Kormányzót, aki, mi­után a Főméltóságú Asszony szalaggal díszí­tette a hazatért ezredek zászlóit, személyesen nyújtotta át a hadikitüntetéseket. Előléptek a. fegyelmezett sorokból a véres csatákban xészt vett honvédek, tiszt és közlegény egy­aránt és a kormányzó átnyújtotta a vitézségi érmeket, mindegyikükhöz intézett egy-egy el­ismerő, buzdító, barátságos szót. Ezután meg­kezdődött a díszmenet. Fegyelmezett, gyö­nyörű menetben jöttek a huszárok ezrei, a tüzérek és a közönség önfeledten ünnepelte a vitézeket és állandóan zúgott a lelkes, üte­mes kiáltás: Éljen Horthy! Horthy! Horthy! Éljen a magyar hadsereg! Aktuális tudnivalók. A háztartások zsírtartaléka. A Hivatalos Lap vasárnap kormányren­deletet közölt, amely szerint az önellátó háztar­tásokban sertészsírból, hájból, zsír és egyéb szalonnából nyers- és olvasztott liba-, kacsa­zsírból, olvasztott vajból, valamint étolajból és ételzsírból együttvéve személyenként leg­feljebb 11 kilogramm készletet, más háztartás­ban pedig személyenként másfélkilogramm készletet tarthatnak. Az esetleges felesleget mindenki köteles a rendelet hatálybalépésétől számított nyolc napon belül az erre a célra kijelölt szövetke­zetnek, vagy húsiparosnak vételre felajánlani. A levágott sertések utáni zsírbeszolgáltatás szabályozása. A levágott sertések utáni zsírbeszolgálta­tási kötelezettséget újból szabályozták. A va­sárnap megjelent rendelet értelmében min­denki, aki sertést közfogyasztásra vág le, köte­les a súlyra való tekintet nélkül minden sertés után három kilogramm zsírt a vágástól szá­mított nyolc napon belül, a hely szerint illeté­kes közellátási felügyelőség által kijelölt szö­vetkezetnek, vagy húsiparosnak az árkormány­biztos által megállapított áron beszolgáltatni. Ha valaki magánfogyasztásra vág le ser­tést, úgy az első sertés után három kilogramm, minden további sertés után pedig hat kilo­gramm ugyancsak közfogyasztásra alkalmas, gondosan kezelt olvasztott sertészsírt köteles nyolc napon belül beszolgáltatni. A gabónafeleslegek felajánlási kötelezett­ségének meghosszabbítása. A Hivatalos Lap vasárnapi számában meg­jelent kormányrendelet módot ad a gazdáknak arra, hogy gabonafeleslegeiket november 30-ig vételre felajánlhassák. Az így felajánlott feles­legekért a megállapított áraknál 10 százalékkal hevesebb fizethető ki. A december elseje után felajánlott kölesért a megállapított árnál 10 százalékkal kevesebb fizetendő. Ugyancsak ez a rendelkezés érvényes a december elsejei után felajánlott árpára és zabra. Ha a búza, rozs és kétszeres tulajdonosa e terményeket október 31-ike után csépelteti, vagy szerezte mieg és ha a köles, árpa és zab tulajdonosa e terményeit november 30-ika után csépelteti, vagy szerezte meg, amennyiben azokat a csép­léstől, illetve a megszerzéstől számított 30 nap alatt vételre szabályszerűen felajánlja, úgy vele szemben a tízszázalékos árlevonásnaks helye nincsen. Óriási érdeklődés az Erdélyi Nyeremény­kötvény iránt. Országszerte igen nagy érdeklődés nyil­vánul meg az Erdélyi Nyereménykötvény ki­bocsátása iránt. A kötvényt csak november 24-től kezdődően lehet vásárolni, máris azon­ban igen sok a jelentkező. A jelek arra mu­tatnak, hogy a most megindult ötletes és nagyszabású propaganda hatása alatt a közön­ség legszélesebb rétegei kívánnak bekapcso­lódni az Erdély javát szolgáló kölcsönakcióba. A nyereménykötvények vásárlására, kisor­solására és a kamatozásra, valamint a vissza­fizetésre vonatkozó tájékoztatók többmillió példányban kerülnek forgalomba. Az egyes címletek névértéke 200 pengő, de lesz 100 és 50 pengős címlet is, így hát a kisembereknek is módjukban lesz a kölcsönt jegyezni. A jelek azt mutatják, hogy sok százezer kötvény kerül majd forgalomba. Üzleti és pénzügyi körökben máris meg­állapítják, hogy az érdeklődés méretei az Er­délyi Nyereménykötvénykölcsön nagy sikerét biztosítják. Rónaf ő. Nyugatmagyarország északi részén, alig 15 km.-re a német határtól, sváb ajkú lakosság szomszédságában új falu épül. RónafŐ. A Hajdúság küldte el fiait ide a végekre, hogy dolgos kézzel beálljanak abba a sorba, ame­lyik ezer esztendőn át viharban is és gyászban is mindig csak építette a bástyát kifosztott és megtépett hazánk határain. A rónafői telepítés csak kis hányada an­nak a nagyarányú telepítési munkának, me­lyet a Földhitel Intézet megindított. Esztendeje lesz novemberben, hogy meg­érkeztek Rónafőre az első telepes családok­Itt földet s házat kaptak. Az első évben 1 vagy 1/ 4-ét kellett kifizetniök aszerint, hogy hagy gyermekük van. A 39 családot előbb az uradalom régi cselédlakásaiban helyezték el, de azóta már 70 házat felépítettek, jövőre ismét hetvenet, s így lassanként mindenki el­foglalja majd a maga fészkét. Egyelőre 1300 holdat művelnek, egy-egy családnak 9—12, 20, 25, 40 vagy 50 hold földje is van, csak a mesteremberek kaptak 3—3 hold kapásföl­det. Ha felépül az egész falu s együtt lesz a 250 család, felosztják a szomszédos Csá­szárrét 3000 holdját is. így aztán 4300 hold olyanok kezében lesz, akik azért szórják a magot, hogy abból kenyér legyen. A pápai és csurgói diákok, diáklányok különös örömmel gondolnak Rónafőre, mert három családot az ő segítségükkel hoztak el. Szabó Imre 8 gyermekkel, Kovács Gyula a 11 gyermekével s Török Sándorék kilencedma­gukkal sohasem gondolták, hogy valaha ilyen szép házuk lesz. De voltak diákok, akik meg­Jegyeszszünte 4°j 0-os Ertíélyi NyereményRölcsönt a Pápai Hitelbank Részvénytársaságnál. Ara 16 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents