Pápai Hírlap – XXXVIII. évfolyam – 1941.

1941-11-08 / 45. szám

77. jótékonycélu m. kir. állami sorsjáték Főnyeremény: 40.000 aranypengő 24.000 nyeremény 348.000 pengő értékben. Nyeremények: 20.000 aranypengő ÍO.OOO „ 2-szer 5.000 „ 2-szer 2.500 „ 6-szor 2.000 29-szer 1.000 „ és még számos nagyobb és kisebb nyeremény, melyeket mind készpénzben fizetnek ki. Húzás december 4-én. Sorsj egy-árak : Egész 3'— aranypengő. Fél 1*50 aranypengő. Kapható minden osztálysorsjegy főárusítónál, valamint az összes dohánytőzsdékben. Antal államtitkár látogatása pápai választókerületében. Képviselőnk október 30-án, csütörtökön d. u. érkezett Pápára titkára dr. Ágh János min. osztálytanácsos kíséretében. Elsősorban azért jött, hogy résztvegyen a pápai új református templom felszentelési ünnepségein, de felhasználta kevés idejét arra is, hogy választókerülete néhány községét meglátogassa. Megérkezése után Adásztevelre ment s ott népes vezetőségi ülést tartott. A megbeszélés alikalmával Böröczky Dezső községi főjegyző köszöntötte képviselőnket és nyomatékosan reámutatott Antal István tevékenységére s különösen arra, hogy az ő támogatásával az adászteveli földigénylők az Esíerházy-féle parcellázások során jelentős földterülethez jutottak. Ezután Antal képviselő adott tájékoztatást és felvilágosítást az időszerű kérdésekről, majd meghallgatta a panaszokat és kérelmeket. Végül Szakái Ernő ref. lelkipásztor meleg köszönetet mondott Antal képviselőnk eddigi eredményes tevékenységéért. Képviselőnk ezután Tapolcafőre ment, ahol az olvasóköri helyiség nagytermében tartott népes értekezleten először dr. Pula Lajos főjegyző üdvözölte, amely után részletes felvilágosítást adott képviselőnk a különböző kérdésekről s reámutatott arra, hogy fegyelmezettséggel, közös egyetértéssel és öszszetartással a legnagyobb nehézségeket is le lehet győzni. Balassa Benő köszönő szavai után képviselőnk a különböző panaszokkal foglalkozott, majd az esti órákban visszatért Pápára. Másnap, október 31-én résztvett az új ref. templom felszentelési ünnepsé* gein s a délután folyamán visszatért a főváresba. Megszűnt a boletta. (M. E.) Tíz évvel ezelőtt egy új fogalommal ismerkedett meg a gazdasági élet. Az akkori kormány megteremtette a Mezőgazdaság Megsegítésére Szolgáló Alapot, ami aztán röviden boletta alapnak neveztek el. Tizévi fennállása után ez év végén megszűnik a boletta alap. Amikor megszületett gabonavilágválság volt. Bő termést adott az Isten, de 4a spekuláció megkezdte a maga lelkiismeretlen játékait, s a búza ára ijesztő mértékben kezdett esni. Ezt még valahogy ki lehetett volna parírozni normális eszközökkel, j ám közbeszólt a politikai célzattal szervezett | orosz buzadömping. Elképzelhetetlenül ala- i csonyra szállt le a kenyérmagvak ára, s a tőzsdéken még 6 pengőn sem jegyezték a búzát. Ekkor hívta életre a magyar kormány a bolettarendszert és az őrlési adót, hogy az így befolyt tekintélyes jövedelemből megsegítse a mezőgazdaságot. A bolettával a világparitás fölé emelte a gabonafélék árát, térítette a kisbirtokosok földadóját és elősegítette az exportot, akként, hogy a felemelt belföldi gabonaárak és a világpiaci árak Oíim... Mintha ott ülne a kényelmes zsölylyében, úgy csendül fel a tenorista magas-cisz felé törő hangja a lakás meghitt csendjében. A 243-as ORION kisszuper állandó szabadjegy a világ legszebb operáiba. Ez a készülék igen érzékeny, tehát sok állomást vesz

; rendkívül szeleköv és így tökéletesen szétválasztja az állomásokat; hangja természetesen magascsengésű. Mégis kis áramfogyasztást kisméretű, olcsö rádió, finom bakelit szekrényben H A HÁRMAS FEJJEL közt jelentkező különbözetet az alapból fedezte. Sok súlyos belpolitikai harc kísérte ezt a rendszert, mert megdrágította a nem mezőgazdasággal foglalkozó lakosság kenyerét. Kétségtelen, hogy a gazdasági alap a gazdasági igazságosság elvét kívánta szolgálni azzal, hogy a spekuláció árrombolásnak kitett egyik termelési ág veszteségét részben áthárítani igyekezett azokra a gazdasági ágakra, amelyeket a gabona világválsága nem érintett és így továbbra is eredményesen dolgozhattak. Az 1930-as évek világszemlélete azonban még figyelmen kívül hagyta a szociális szempontokat, miután a mezőgazdaság megsegítésének terhét nagymertékben a többi termelési ág munkásságára, illetve általában a nem őstermelő lakosságra hárította át. Azóta nagyot változott a világ, a szociális adópolitika fokozatosan leépítette a boletta rendszert és Reményi Schneller Lajos pénzügyminiszter most teljesen felszámolja azt. Nem is tehet mást, hiszen a tények, a ma helyzete ezt követeli. A hat pengős búzaár idején a boletta és őrlési adó együttesen közel 200 százalékkal terhelte meg a fogyasztókat, míg a mai szociális kiegyenlítést eredményező gazdaságpolitikának köszönhetően a 30 pengős szinten rögzített búzaárhoz viszonyítva a lisztforgalmi adóváltság már csak 7 százalékos megadóztatást jelent. Itt is megmutatkozik azonban a szociális szempontok figyelembevétele, mert ezt a 7 százalékot is csak a finom lisztek fogyasztói viselik, miután a kormány gondoskodott arról, hogy a felemelt búzaárak ne drágítsák meg a kenyér árát. A bolettarendszer, mint ismeretes, igen sok állásnélküli diplomásnak adott kenyeret. Az Állástalan Diplomásak Országos Bizottságának többszáz tagja volt a malomellenőr, akiket, mint szerződéses alkalmazottakat, foglalkoztatott az állam. A pénzügyminiszter a mult évben a malomellenőröket a rendes állami fizetési fokozatokba nevezte ki és így a problémának ezt a részét is kiküszöbölte. Mintegy másfélezer malomellenőr családjának jövőjét biztosította ekként. A boiettaalap idején adópolitikánk nem volt összhangban a szociálpolitikával s ez volt az oka, hogy gazdaságpolitikánkban az adózási szempontok, valamint a szociális politika közömbösítették egymás hatását. Reményi Schneller Lajos korszerű új gazdaságpolitikája a sikert éppen azért éri el, mert egységes tervbe tudta összevonni a különböző állami feladatok megvalósítását és így eredményesebben éri el a magyarság egyetemes jövőjét szolgálónagy céljait. Egyházzenei hangverseny. Az új ref. templom felavatása alkalmából október 31-én d. u. 5 órai kezdettel nagyszabású egyházzenei hangverseny volt az új templomban, melyet ez alkalommal is megtöltött teljesen a vidékiek és helybeliek hatalmas serege. Előre bocsátjuk, hogy e hangverseny, mely egyúttal próbája is volt a templom akusztikájának, fényesen sikerült. A diszkréten, de mégis ragyogóan kivilágított templom akusztikája, amire elsősorban volt mindenki kíváncsi, — kitűnő. A szóló- és karének, a szóló- és zenekar^ a beszéd és szavalat különböző és váltakozó árnyalatait mind hűen és élvezhetően adta vissza. Sem a közönség, sem az előadók nem panaszkodhatnak. De nem panaszkodhatik Ritoók István tanítónőképző-intézeti- és Szabó Sándor főiskolai énekés zenetanár sem, akiknek hosszú és lelkes fáradozását az első nagy templomi egyházzenei hangverseny sikere érdekében teljes elismerés jutalmazta. Egyedül az orgona ellen emelhetünk panaszt, amely — hiába, régi jószág! — még megújított formájában sem engedelmeskedett mindig az előadó művész akaratának. Fenn-fennakadt egy-egy hang, ami a művészi élvezetet mindenesetre zavarta; de bizonyára zavarta azt is, aki az orgona billen

1tyűi előtt ült. Az első szám C. Freund: Zengd keresztyénség című zenekari mű előadása volt a kibővített főiskolai ének- és zenekar által Szabó Sándor vezényletével. A hatalmas hanganyag,