Pápai Hírlap – XXXVIII. évfolyam – 1941.

1941-11-01 / 44. szám

¥ PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Levente-utca22.szám. Előfizetés V 4 évre 2 P. Egyes szám ára 16 f. A kiadóhivatal telefonszáma: 11-60. Főszerkesztő: SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Kiadóhivatal : Petőfi-utca 13. szám Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek a kiadóhivatalban (Főiskolai nyomda) A lelkek egyensúlya. Népek és országok, nemzetek és egyének nyugodt és megelégedett élete, boldogsága akkor érhető el, ha a lelkek egyensúlya minden ol­dalról és mindenképen biztosítva van. Áll e tétel igazsága minden időben, de leginkább az ilyen nyugtalan háborús időben, hogy ne mondjam években, amilyenek most ne­hezednek rá úgy a békés, mint a hadviselő országok népeire. A lelkek egyensúlya, fájdalom, mostaná­ban nagyon megbillent. Jól tudjuk, hogy e vál­ságos időknek, melyekben a világ vajúdik, el­kerülhetetlen következményei vannak s hogy a következmények leginkább gazdasági természe­tűek. Jól tudjuk, hogy a hiányok természetes velejárói a hadviselésnek és akadályai a nyu­godt, békés életnek. De azt is tudjuk és tudnia kell mindenkinek, hogy ezen akadályokat csak magunk csökkenthetjük, vagy magunk szüntet­hetjük meg. Aki támasztja a vihart, az le is csillapíthatja. Magyarországot gazdasági viharok ritkán szokták megtépázni. Az élet, a kenyér — akár kisebb, akár nagyobb szeletekben jutott is — mindig biztosítva volt hol az Isten kegyelméből, hol a kormányzat jóvoltából, hol az embertár­sak keresztyén bajtársi szeretetéből. Nemrégiben olvastuk egy külföldet járt hivatalos egyénnek a nyilatkozatát, aki Európa öt országát végig tanulmányozta a nyár folya­mán, — mely szerint Magyarország a többi államokhoz képest a boldogság szigete. Van itt mindenféle élelem ; termésünk jó volt, állatállo­mányunk kielégítő, hisz külföldi szállításokra is bőven került, szüretünk közepes. Nem hiányzik hát sem a kenyér, sem a hús, sem a zsir, sem a tojás, sem a bor. Nem hiányzik a kormány bölcs és előrelátó intéz­kedése sem a javak méltányos elosztása, illető­leg juttatása tekintetében sem. Egy azonban nagyon is hiányzik: a termelő és fogyasztó között a kölcsönös megértés, segíteni akarás, belátás, egyszóval: az emberszeretet. Ez a hiány okozza a lelkek egyensúlyának megbillenését s nem egyszer a fölborulását. A mérleg egyik oldalán a kereslet, a másikon a kínálat; egyik oldalon a becsületes fogyasztó, a másikon az önző termelő; az egyik oldalon a jóhiszeműség, a rendeletek tisztelete, a má­sik oldalon a nyerni vágyás, a spekuláció, a rendeletek kijátszása, vagy semmibevevése. A tisztesség és köteles nemzeti becsület mérlege nagyon sokat ingadozik. Hiába áll középen a kiegyensúlyozó Rendelet, hiába áll ott a bekö­tött szemű Igazság, maga a Miniszter, vagy a Rend őre, nem lehet ott minden mérlegnél; nem emelheti fel szavát millió és millió mérleg mellett, amikor az árú súlyát kevesebb ezüst, nikkel, vagy bronzvaluta is egyensúlyba billent­hetné. Hiába! r Mert az árdrágítás ezeknél is nagyobb úr. Érvényesülni akar és érvényesül is. Ha árdrágítás nem lehetséges, ott az árú­rejtegetés! Ez még nagyobb baj, mert megne­hezíti és lehetetlenné teszi magát a megélhetést. Ez már az idegekre megy és nem a pénztárcára. Soha annyi ideges és elkeseredett ember nem hajszolta r Magyarországon az Életet, mint mostanában. És fájdalom, minél több felülről a Rend és Fegyelem kérő szava, minél több a figyelmeztető és büntetéssel fenyegető rendelet, annál több a vétkes, annál több a bűnöző. Mihelyt maximálnak, eltűnik a tej, a tojás, a bab, sőt a burgonya is! Ha szabad a forgalom, azonnal van minden! Van! De hol van reá a fedezet? Hol a pénz? Sok a panasz. Sok a jogos és jogtalan panasz mindkét oldalon. Míg egyik oldalon a termelés drágaságát hozzák fel, a másikon a gyenge fizetést, amely az árakkal együtt nem­csak hogy nem tart lépést emelkedésben, ha­nem egyenesen katasztrofális zuhanással lehe­tetlenné teszi a vegetálást is. Ezért a hatóság részéről még erélyesebb föllépés, ha kell háborús rekvirálás (hiszen mind­nyájan gazdasági háborúban élünk!), a lelki egységet megbontó elemekkel szemben börtön, vagy internálás, míg a fogyasztóknak gyors-­segély, beszerzési segély, kárpótlási segély, vagy bármi címen kiutalható támogatás (karácsonyi ajándék) kiutalása volna kívánatos. A magánvállalatok már kezdik belátni, hogy munkásaik lelki egyensúlyát csak bizonyos gazdasági intézkedések végrehajtásával lehet megtartani. Idézzük itt a Kir. Magyar Egyetemi Nyomda példáját, amely munkásai számára 25.000 pen­gős segélyalapot létesített; gyorssegély címén kiutalt 800 pengőt, őszi beszerzési segély címén pedig családonként és szeméiyenként 60—40—20 pengőt utalt ki. Hasonló gyorssegélyben része­sítette az Athenaeum, a Világosság, a Tolnai­nyomda is szakmunkásait, illetőleg azok csa­ládjait. Kötelességünk mindnyájunknak tűrni, le­mondani és várni egy jobb jövőt. De e jobb jövőért hazánk és nemzetünk érdekében köte­lességünk dolgozni is és egymás érdekeit híven, becsülettel és szeretettel szolgálni. (sp.) Az 1942. évi költségvetés. Az 1942. évi költségvetés — mondotta hatalmas parlamenti expozéjában Reményi­Schneller Lajos pénzügyminiszter — hivatva van hazánk továbbfejlődését, megerősödését szol­gálni. Valóban, az építő nemzeti munka költség­vetését tette a Ház elé a pénzügyminiszter, aki valamenyi tételnél kidomborította a Bárdossy­kormány alkotó politikájának irányelveit. A meg­nagyobbodott ország 3 milliárdos költségvetésé­nek szerkesztésénél a pénzügyminiszter a leg­óvatosabb takarékosságot tartotta szem előtt. Akként azonban, hogy a komoly nemzeti szük­ségleteket minden irányban ki lehessen elégí­teni. A takarékosságnak csak a honvédelmi és a gazdasági szempontok szabtak határt. Uj állami költségvetésünk elsősorban a honvédelmi célokat szolgálja s azon túl a hasznos beruházások egész sorával fokozza a termelést. A magyar mezőgazdaság és a magyar ipar ko­moly segítséget kapott ezúttal is, úgy hogy a kormány godoskodni fog a jelenlegi európai viszonyoknak megfelelő új magyar árszint kiala­kításáról. A munkabérek és a fizetések, a mező­gazdasági és ipari termények és termékek kö­zötti egyensúly megtartása az egyik legfőbb cél s az ekként kialakult árszínvonalat a kormány­zat teljes erejével fogja tartani. Nagyvonalú és hatalmas összegű beruhá­zások egyfelől, a kellő takarékosság jellemzi másfelől ezt az új költségvetést, amelynek ismer­tetéséből kitűnik, hogy miután az inflációnak úgy a tárgyi, mint a pszihológiai feltételei hiá­nyoznak — infláció nem lesz. Aki erre speku­lál, hangoztatta a pénzügyminiszter, keservesen csalódik. A gazdasági élet, az egész közvélemény megnyugvással fogadta a pénzügyminiszter fej­tegetéseit. Új költségvetésünk mutat ugyan némi hiányt, de ez nem jelentős, annál is inkább nem, mert az egész közgazdaságot megtermé­kenyítő kiadások jelentősen meghaladják a szám­szerűleg sem túlságosan magas deficitet. Zongora, harmónium készítő és hangoló, vétel és eladás. Komondy Endre Győr, Deák Ferenc utca 23. Ara 16 fillér. Antal államtitkárt ünnepelte a MÉP választmányi ülése Kisújszálláson. A törökszentmiklósi választókerület MEP­szervezete október hó 26-án, vasárnap Kisújszál­láson igen látogatott választmányi ülést tartott, amelyen Antal képviselőnk nagy figyelemmel kisért beszédben adott tájékoztatást a fontosabb kül- és belpolitikai kérdésekről. Külpolitikai vonatkozásban rámutatott arra, hogy a magyar külpolitika, amely Gömbös Gyula és utódai út­mutatását követte s amely a német és olasz kapcsolatokon épül fel, — nagy eredményeket hozott a magyar állam felemelkedése s a ma­gyar nemzet újéletrekelése terén. Egész belsőpo­litikai életűnk,— mondotta Antal államtitkár — biztos alapját, nagyszerű hajtóerejét képezte an­nak a külpolitikának, amely a magyarság hatalmi állását jelentékenyen megnövelte. A belső kérdések ismertetése során különöserővel mutatott rá képvi­selőnk arra a gazdasági és pénzügyi politikára, amely a magyar faji és népi erők kifejlesztését, megizmosodását szolgálja. Ennek bizonysága az új állami költségvetés is, amely hü kifeje­zője annak, hogy a magyar kormányzati poli­tikát nemzeti közösség egyetemes nagy érdekei vezetik. A népes választmányi ülés élénk tetszés­sel fogadta Antal István nagyhatású tájékoz­tató beszédét, amely valóságos élmény volt s a hallgatóság osztatlan elismerését és őszinte háláját váltotta ki. ÚJDONSÁGOK. — Ügyeletes gyógyszertári szolgálat. November 3—9-ig a Városi gyógyszertár tart ügyeletes szolgálatot. — Gyászünnepély. Mint mult számunk­ban megírtuk, Pápa város vezetősége novem­ber 2-án, azaz vasárnap délután 3 órakor az alsóvárosi temetőben levő hősi síroknál kegye­letes gyászünnepséget rendez. Az ünnepi beszé­det Molnár István hitoktató mondja. A Posta­galamb Egyesület ünnepi röptetést rendez. A Himnuszt és a Magyar Hiszekegyet a Levente­egyesület zenekara játsza. Énekel az Evang. Férfiénekkar. — Antal államtitkár Pápán. Képvise­lőnk október 30-án, csütörtökön déiután érke­zett Pápára s megérkezése után választókerülete néhány községét látogatta meg. Másnap, október 31-én a pápai új református templom felszen­telési ünnepségein vesz részt. — Áthelyezés. A postaigazgatóság Tóth Géza postafelügyelőt, aki hosszabb ideig a kör­mendi, majd három év óta a cseh megszállás alól fölszabadult Dunaszerdahely postahivatalá­nak vezetője volt, most Pápára helyezte át és az itteni postahivatal vezetésével bizta meg. — Jókai-köri igazgatótanácsi ülés. A pápai Jókai-kör igazgatótanácsa f. hó 26-án, vasárnap Medgyasszay Vince elnöklete alalt gyűlést tartott, hogy a most kezdődő irodalmi és művészeti előadások idejét és tárgykörét megállapítsa, illetőleg megbeszélje. Előzőleg Marczélly Kornél pénztáros mutatta be az el­múlt év zárszámadását és a f. évi költségvetés­előirányzatot. Az előadások nov. 23-án kezdőd­nek és hónaponként tartanak. Az első előadó­estet Széchenyi emlékének szenteli a Kör, míg a decemberi ülésen a most elhunyt nagy ma­gyar költőnek, Reményik Sándornak, az oláh megszállás legbátrabb hangú irredenta költőjé­nek, Végvárinak a szellemét idézi. A tanácsko­zásokon kialakult az a vélemény, hogy a szó-

Next

/
Thumbnails
Contents