Pápai Hírlap – XXXVIII. évfolyam – 1941.

1941-02-08 / 6. szám

HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON Szerkesztőség: Levente-utca22. szám. Előfizetés V

4 évre 2 P. Egyes szám ára 16 f. A kiadóhivatal telefonszáma: 11-60. Főszerkesztő: SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Kiadóhivatal : Petőfi-utca 13. szám Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek a kiadóhivatalban (Főiskolai nyomda) Hozzászólás a Fckér rendezéséhez és egyéb kérdések. ii. • Feltéve, de meg nem engedve, hogy a Tapolcát beboltozzuk, hogyan eszközöljük a hatóságilag elrendelt nyári tisztogatási munkálatokat? Vagy csak azok részére akarjuk beboltoztatni, akik a várost az aszfaltjárdáig

1 ismerik? Nem! Ekkora különbséget nem tehetünk város és városrész között. Elég az a megkülönböztetés is, ha egyenlő teherviselés mellett az egyik utcában télen jégpálya vari, a másikon pedig hó sincs. Egyébként miféle célja lenne a Tapolca beboltozásának? Egészségtelen kigőzölgése van? Vájjon milyen kipárolgása van a Dunának, Tiszának (és a mellékfolyóiknak, mikor az egész ország szennyvize kis és nagy városokból belefolyik? Azokat is be kell boltozni? Nem hiszem, hogy sikerül az ilyen irányú teherviselésbe a városi képviselőtestületet belevinni. Cikkem olvasása után lesznek akik megcsontosodott maradisággal vádolnak. Nincs igazuk! Ez a nemzedék megtette a fejlődés terén a kötelességét: megcsináltatta a vízvezetéket, a villanyvilágítást, az aszfaltot. Csináltatott egy csomó városi házat, két új városrészt (Erzsébetváros és liget), több kilométer úttestet, részleges csatornázást, több kisebb-nagyobb gyárat. Egyébként a felhozott tervek közül, hogy melyiket tartja polgármesterünk kivihetőnek: bízzuk az ő bölcs belátására. Ő tudja leginkább, hogy a mai szörnyű nehéz pénzügyi viszonyok között mit és mikor tartja azt megvalósíthatónak. Ma, amikor minden miniszteri beszéd beígéri a nagyobb, növekvő teherviselést: nem lehet megterhelni az adózót felesleges kiadásokkal, mert nem mindegy ám, hogy ha az adózó jövedelmének felét fizeti köztartozásba, vagy háromnegyedét. A megmaradó 25 o/o pedig kell a pincékben levő vizek következtében nedves lakások víztelenítésére! Dr. Mezei Kálmán v. orvos úr, az S. O. S. írója is a mi kis Tapolcánkat fertőzőnek minősíti és ebből városunkra rendkívül kedvezőtlen népszaporulatot állapít meg. Ha ez a kedvezőtlen nép szaporodás helyi jellegű lenne, az egész város örülne, hogy van 'egy, a helyi egészségügyi viszonyokkal ismerős orvos, aki ilyen irányban is foglalkozik! a város egészségügyével. Minthogy azonban a népesség országos apadásával foglalkozik a politikus a parlamentben, a pap a szószéken, szónok a népgyűléseken, szóval mindenki, pedig nincs mindenkinek szaladó, fertőző bacillust termelő Tapolcája, akkor a népesedés csökkenésének oka másutt keresendő. Szerény véleményem szerint a népesedés apadásának nem a mi Tapolcánk az oka. Az Ormánságban az egyke miatt nap-nap után szegezik be az ajtókat, pedig tudomásom szerint nincs Tapolcájuk. Én azt hiszem, a Tapolca beboltozása helyett előbbre való lenne az utcák fokonkénti csatornázása, a pincék víztelenítésének előmozdítása és a légvédelmi óvóhelyek megvalósítása. .. E rövid, a köz érdekében történt eszmefuttatásom után végül kijelentem, hogy cikikem egyéni véleménynyilvánítás és ezért senki másnak egyéni véleménye ellen nem irányul. (Vége.) Cziller Péter. Egészségvédelem. F. hó 6-án tartotta alakuló közgyűlését az »Országos Egészségvédelmi Szövetség Pápai fiókja« igen szépszámú férfi és női közönség jelenlétével. Ez a szövetség a Stefánia Csecsemővédő egyesületből alakult át állami egészségvédelmi egyesületté, mely nemcsak a csecsemővédelemmel, hanem az általános egészségvédelemmel és egyéb szociális feladatok megoldásával is van hivatva foglalkozni. Mi, akik ott állottunk a Stefánia Szövetségi bölcsőjénél s ismerjük a háború alatt és után bekövetkezett sokféle nyomorúság között kifejtett áldásos működését, hálával és elismeréssel adózunk ennek a társadalmi alakulatnak, mely több mint húsz esztendővel előzte meg az állami intézkedést s már akkor rávilágított nemzeti életünknek egy olyan sebére^ mely ma már állami orvoslás alá került. Mivel az új Egészségvédelmi Szövetség

1 már szélesebb munkamezőt ölel fel, a régi bizottság, de ismét beválasztott női tagjai a közgyűlés elé a következő javaslatot terjesztették. Keresse meg a szövetség a gyárakat, hogy azokban elsősorban sokgyermekes_ családok tagjai kapjanak alkalmazást és pedig pápai lakosok. A szomszéd falvak lakói csak másodsiorban jöjjenek tekintetbe. i Keressen módot a Szövetség arra nézve^ hogy az iskolából kimaradt szegénysorsú gyermekek felügyelet alá kerüljenek, valami foglalkoztatás által munkára szoktattassanak, mert ezek közül kerül ki a sok csavargó és munkát kerülő züllött gyermek. Épen ezért, •lépjen a szövetség érintkezésbe a rendőrséggel, hogy ne csak a tolvajláson kapott gyermeket, hanem a csavargót is kísérje be. Űjítsa fel a szövetség a gyermekbírósággal kapcsolatos Patronázst is. Keresse meg a szövetség az egyesületeket, hogy anyagilag is járuljanak hozzá az általános szociális helyzet javításához, melyet az Egészségvédelmi Szövetség a maga gyors- ' röptű védőnői segítségével jobban meg tud oldani. Állítsa vissza a múltban már működött, dé aztán megszűnt »anyák körét«, hol oktató előadásokkal nevelnek fiatal anyákat, lehetőleg filmek segítségével. Segítse elő a gyermeknyaraltatást s ennek a mozgalomnak nyerje meg a társadalom tehetősebb férfi és női tagjait, hogy adományaikkal minél szélesebb körűvé váljék. Pápa egyik legnehezebb kérdése a cigány-kérdés. Szervezze meg a szövetség a cigánynők háziiparát. Van hazánkban olyan város, ahol a cigánynők nem koldulnak, hajnení a kézimunkának egy ágát felkarolva, nagyon szépen keresnek. Mivel egy egyesület csak cselekvő tagokkal tud eredményt felmutatni, jja a most megválasztott bizottsági ta,gok közül bárki igazolás nélkül háromszor egymásután nem jelenik meg a gyűlésen, legyen lemondottnak tekintendő és helye új taggal pótolandó. Az indítványt a közgyűlés magáévá tette. Dr. Pongrácz Józsefné. Minden napja ünnep Sesz, ha fényképezőgépet, filmet, lemezt, szemüveget, hö- és lázmérőt olcsón nálam vesz! KOVÁCS IMRE vizsgázott látszerész- és fényképészmester FOTO-OPTIKA szaküzletében Pápa, Kossuth Lajos utca 21. Néhány szó a Baross Nói Táborról. Az elmúlt századok gazdasági életének irányításában fontos szerep jutott a magyar asszonynak. A kulturális, szociális és politikai térre terelődött mai női munka a gazdasági kérdéseket teljesen elhanyagolta. Bizonyos, hogy az a munkaterület szaktudást, kereskedelmi érzéket és vezetői készséget kíván meg a család gazdálkodását vezető aszszonytól. Ezt a hiányt akarta pótolni a Baross Női Tábor, melynek célja, hogy a magyar ipar és kereskedelem felkarolása által a gazdasági javakat keresztény kézből keresztény kézbe juttassa. A Baross Női táborban tehát nemcsak kereskedő és iparos asszonyoknak van helye, hanem, minden vevőnek is! Minden magyar asszonynak hazafias kötelessége, hogv a magyar gazdasági élet újjáteremtésén és felvirágoztatásán munkálkodjék! A Baross Női Tábor központjának eddig ötezer tagja van, vidéken pedig a Baross Szövetség fiókjainak keretében 54 helyen folynak a komoly eredménnyel kecsegtető szervezési munkálatok. A Baross Női Tábor sokoldalú munkájának nincsenek és nem is lehetnek határai. A cél maga mutatja meg a legsürgősebb tennivalókat. Örvendetes, hogy városunkban is mindig többen és többen ébrednek arra, hogy kötelességük a Baross eszmét magukévá tenni. KÓRHÁZBAN. Kórházszobának elsárgult arcú, beteg lakói, sápadt emberek,, eljöttem én is lázas szívemmel, hogy gyógyulást keressek köztetek. Itten az élet nem szór rózsákat, fénytelen ég bús életünk mécse, szenvedés, nyűg s teher az élet s a szivekben él a gyógyulás reménye. Áldott a kéz, amely reményeinket tovább éleszti, vagy valóra váltja; áldott a kéz, mely lázas homlokunkat megsimogatja, jóságosan áldva. Áldott a kórnak minden ismerője, kik fölénk hajolnak, mint angyalkezek, és örködnek a szenvedések éjén, mint tiszta jóság s örök szeretet. Szalay Károly. ÚJDONSÁGOK. — Ügyeletes gyógyszertári szolgálat. Február 10—16-ig az Irgalmasrend gyógyszertár tart ügyeletes szolgálatot. — Vármegyei közgyűlés. Veszprém vármegye törvényhatósági bizottsága f. hö 12-én rendkívüli közgyűlést tart, melynek mindössze hét pontból álló napirendjére a kormányzó leirata, a földmívelésügyi miniszter távozásáról és az új miniszter kinevezéséről szóló leiratok, egy új vármegyei aljegyzői állás szervezésének ügye, sorozóbizottsági elnökök kiküldése s még két kisebb jelentőségű ügy van kitűzve. — Pápai kinevezés. XII. Piusz pápa dr. Simon György veszprémi kanonokot, vármegyénk felsőházi tagját, apostoli protonotáriussá nevezte kl. — Kinevezés. Dr. Mesterházy Ferenc főispán Katona István pápai szolgabírót tb. főszolgabíróvá nevezte ki.