Pápai Hírlap – XXXVIII. évfolyam – 1941.

1941-10-04 / 40. szám

LŐWY BUTORHÁZ GYŐR GR. TISZA ISTVÁN TÉR 5. Y IDE MENJEN, HA JÓ BÚTORT AKAR ^•••••hsbbbhhbhh^ szik

1, a célt még világosabban látják és érette még lelkesebben dolgoznak. Ezért a Levente Egyesület vezetősége ezúton is fölkéri városunk keresztény társadalmát, hogy lépjen be az egyesületbe, A taggyűjtést a leventeoktatók végzik. Senki se vegye hát zaklatásnak, ha valakit esetleg tévedésből kétszer is fölkeresnek. A tagdíjat (alapító, pártoló vagy rendes) az Egyesület arcképes igazolvánnyal ellátott pénzbeszedőjének lehet majd fizetni. Minden tag tagsági könyvecskét kap, s a pénzbeszedő ebbe is bevezeti a tagdíjfizetés megtörténtét. A taggyűjtést végző leventéknek tagsági díjat elfogadni tilos 1 1. Alapítótag (nemre való tekintet nélkül) lehet az, aki egyszersmindenkorra 30 aranypengőt, vagy ennél nagyobb összeget, avagy 10 éven át évi öt (5) aranypengőt bocsát az Egyesület rendelkezésére. A rendes tag jogait gyakorolja. 2. Pártolótag (nemre való tekintet nélkül) lehet az, aki az Egyesület javára három éven át legalább évi kettő (2) aranypengő fizetésére kötelezi magát. Megjelenhet az Egyesület közgyűlésén és résztvehet az egyesület szórakozási alkalmain. 3. Rendes tag minden leventeköteles ifjú. Ez tagsági díjat fizetni nem köteles, de a cél S érdekében önkéntes adományként fizethet. Tegyük szívünkre kezünket és helyes belátással szívvel-lélekkel teljesítsük az egyesüléssel járó szent nemzeti kötelességünket! A Levente Egyesület nevében: Szűcs Dezső tb. elnök. A közellátás zavartalan biztosítása. Az új közellátási miniszter a fővárosi piacon tapasztalt tojásellátási zavarok okozóit személyes ellenőrzéssel jobb belátásra birta. A forgalomból kivont óriási tojásmennyiséget a fogyasztóközönség rendelkezésére bocsátotta. A fogyasztóközönség nagy megelégedéssel vette tudomásul a gyors és eredményes intézkedéseket, de tudomásul vette a nagyközönség kárára gyorsan meggazdagodni akarók hazafiatlan csoportja is, hogy a hazaárulás mesgyéjén járó cselekedeteiért megkapja méltó büntetését. A miniszter maga munkásruhában járta be az üzleteket és szomorúan tapasztalta, hogy a kereskedőtársadalom egy rétege a megélhetésért élethalálharcát vivó és a termelésben kimerült szegényebb réteget durva magatartással szinte kihozza türelméből. Komoly intelemmel fordult tehát a kereskedőtársadalomhoz, hogy a nemzet egységét megbontó hazafiatlan bánásmódjával hagyjon fel és vállalja a nehezebb idők egyik feladatát, hogy a mai körülmények között is a legmesszebbmenő udvariassággal szolgálja ki a nemzet minden rétegét. A közellátás biztosítása minden téren kívánatos s a miniszter ígéretéhez hűen megindította azt a munkálatot, mely zavartalanná teszi az ellátást. A közellátás minden téren, — a fővárosban és a vidéken is — bizalommal tekint az intézkedések elé és helyeslik azt a szándékot is, hogyha kell, a legdrasztikusabb eszközökhöz is nyúlnak, hogy a közellátás folyamatosságát veszélyeztetők mesterkedéseinek végetvessenek. Jókarban lévő, használt rövid szongoraí vennék. Cim: Hunyadi Zoltán tanító, Gecse. Fe Ihí vas a pápai magyar asszonyokhoz. A Kormányzóné Őfőméltósága felhívását, hogy az orosz harctéren küzdő katonáink számára a magyar asszonyok érmelegítőket kössenek, az országos MANSz magáévá tette. Felkérem a pápai magyar asszonyokat, hogy aki teheti, vállalja egy-két pár érmelegítő kötését. Akinek van régi, használatból kivont valódi gyapjú sálja, sapkája vagy pulloverje, fejtse fel és abból kössön. Aki tud áldozni erre, vegye meg a fonalat, vagy fizesse be pénztárunkhoz az árát 1*80 P-t, s mi gondoskodunk a beszerzéséről és megkötéséről. Ha valaki anyagot nem tud adni, de szívesen vállalkozik a megkötésére, az erre jelentkezzen. Az érmelegítők kötésének középvastag gyapjúfonalból a kezdő szem. 60, hossza 16—20. Mintája 2 szem sima, 2 szem fordított. Szeretettel kérem asszonytársaimat, hogy ebből a csekély szolgálatból minél többen vegyék ki részüket, úgyis oly keveset tehetünk hős fiainkért, akik fiatal életüket teszik naprólnapra kockára, hogy hazánkat az emberi élet legborzasztóbb eltévelyedésétől, a bolsevizmus kegyetlen uralmától megmentsék. Pénztbefizetésre dr. Adorján Gyuláné pénztárosunknál, anyag beszolgáltatásra vagy munkára dr. Pongrácz Józsefné elnöknél (Jókai Mór utca 60.) lehet jelentkezni. Dr. Pongrácz Józsefné. CSILLAGOK. Azt mondják, hogy az ember csillag — lelkében Isten képe csillog — s mikor holtan a sirba szédül, lehull egy csillag a kék égrül; lehull, — és többé nem ragyog: — Ezek a hulló csilagok. Azt mondják, vannak köztük bolygók: — a nagy világűrben bolyongók, kik idegenben járnak-kelnek s boldogabb új hazát keresnek és mégis boldogtalanok: — ezek a bolygó csillagok. Vannak, kik nem indulnak, rőt lidércfény után nem futnak, az ősi fészekben maradnak és csupán felfelé haladnak s ropog, mit karjuk izma fog: — ezek az álló csillagok. Vannak, kik hosszú fényuszállyal feltűnnek s eltűnnek at árral; már azt is feledjük, hogy éltek s egyszer csak újra visszatérnek — mint régi álmok és dalok: — ezek üstökös csillagok. És látni szüntelen vibrálót: reszkető fénnyel sziporkázót: anyákat, akik visszajönnek lecsókolni az árva-könnyet, mert gyermekük értük zokog: — ezek az égő csillagok. És vannak Istenhez szállt lelkek — csillagok közt legfényesebbek — tiszták, miként kezdetben voltak, üdvösség fényében ragyognak kicsinyek ép úgy, mint nagyok: — ezek az örök csillagok. Mihályháza. Horvát& Cafos. Tervek az iparosok és kereskedők öregségi és rokkantsági biztosítására A Magyar Élet Pártértesítőfje e hó 1-i száma írja: A kisiparosok öregségi és rokkantsági biztosításának kérdésében a budapesti Keresk. és Iparkamara elkészítette részletes javaslatát, amelyet az iparügyi miniszter elé terjesztenek. A kamara a biztosító intézetbe nemcsak az iparosokat, hanem az összes kiskereskedőket is bele akarja vonni. Ilyen alapon ez voln

ta az ország egyik legnagyobb népességű nyugdíjbiztosító intézete. • A tervezet alapgondolata az, hogy az érdekeltek saját maguk teremtsék elő a biztosítás megvalósításához szükséges tőkét. Sokkal előnyösebb, ha az általuk lefizetett díjak biztosítják megélhetésüket öregségük, illetve rokkantságuk esetére és a biztosítottak nem szorulnak könyöradományjellegű járadékokra. Ha a javasolt biztosítási rendszer mindegyük érdékeit részére kötelező lesz, a befizetendő díjak is rezsitételnek minősülnek. Sokat vitatott kérdés az is, hogy önálló intézményt létesítsenek-e, vagy pedig egy már működő társadalombiztosító intézet keretében oldják meg a kérdést? A Kamara arra az állásponté helyezkedett, hogy az önálló iparűzők anyagilag feltétlenül képesek önálló intézetet alapítani. A szociális igazságnak az felel meg legjobban, ha a tagok jövedelmükhöz arányítva járulnak hozzá az intézet költségeihez. Legcélszerűbben az előző évi kereseti adóalap szolgál a járulék kivetése alapjául. Ilyen alapon például hét osztályt kellene alkotni, mégpedig úgy, hogy a havi járulék progjresszíven emelkednék, vagyis a szociális szempontból gyengébbek havi jövedelmük kisebb százalékát fizetnék be járulék címén. A hét osztályba való sorozás esetén az első osztályba tartozók havi járuléka 4 pengő lenne, míg a legmagasabb osztályba tartozók, vagyis a havi 600 pengő tiszta jövedelmet elérők 50 pengős havi járulékot fizetnének a nyugdíjintézetbe. Az élvezett járadékokat is hét osztályba soroznák. Az első osztályba tartozók már 5 évi tagság után 396, 30 évi tagság, után 576 pengő évi járadékot élveznének. A hetedik osztályba tartozók évi járadéka 5 évi tagság után 810, 30 év utpi peidig! pedig 3060 pengőt tenne ki. Az öregségi járadék a 65. életév betöltése után minden tagot megilletne, aki teljes tíz évnek megfelelő járadékhónappal rendelkezik. A rokkantsági járadék már 5 év után járna, de a járadéktörzs azoknál, akik legalább 10 évig nem fizettek járulékot, az eredeti járuléktörzsnek kétharmada lenne. A biztosítottak árvái 18 éves koruk eléréséig ugyancsak kapnának járadékot. A tag elhalálozása esetén özvegye a biztosítottnak járó járulék felére tarthatna igényt mindaddig, amíg újabb házasságot nem kötne. Az intézmény felállítása nemcsak az önálló ipart Vagy kereskedést űzők öreg napjait biztosítaná és mentené meg a teljes nyomortól, hanem hatalmas tőkék felhalmozódását is elősegítené. Ezekből a tőkékből a kiskereskedők és kisiparosok ma szinte megoldhatatlan nagy problémáit is elő lehetne segíteni. Ilyenek például a kislakások, műhelyházak énítése, rövid és középlejáratú kölcsönök nyújtása a különféle kisipari és kiskereskedői intézmények létesítése céljából. Felhívás. Az egyetemes közgazdasági érdek, de a honvédség külön érdeke is nélkülözhetetlenné teszi a textilhulladék összegyűjtését. A honvédelmi miniszter úr a textilhulladék összegyűjtésével a levente egyesületet bízta meg. Nincs egyetlen lakás, ahol kisebb-nagyobb mennyiségű textilhulladék, gyapot, gyapjú, vászon, selyem, műselyem, zsák, kötél, posztó, ponyva ne heverne kihasználatlanul, holott abból nagy mennyiségű új anyag volna készíthető, amely úgy az árúhiány megszüntetését, mint az áralakulást is kedvezően befolyásolhatja. Ne legyen egyetlen háziasszony se városunkban, aki ezt a nagy horderejű gazdasági érdeket meg ne értse és nélkülözhető hulladékait be ne szolgáltassa az összegyűjtésre minden házban jelentkező leventéknek. A leventék házról-házra járva a gyűjtést október hó 5—15-ig terjedő időben végzik. Felkérjük a háziasszonyokat, hogy textilhulladékaikat bármilyen értéktelennek látszik is, a jelzett időpontig gyűjtsék egybe, hogy ez által az átadás gyorsabban történhessék. A beszolgáltatott textilhulladék kg.-jáért 20 f térítés állapíttatott meg, melyet a levente oktatók fognak az átvétel után kifizetni. Azoknak a nemesszívű háziasszonyoknak pedig, akik a beszolgáltatott textilhulladékért térítést nem fogadnak el, ez úton mondunk köszönetet hazafias áldozatukért, mert az ebből eredő hasznot a pápai levente egyesület felszerelése javára fordítjuk. Vitéz Fekete Lajos s. k. Dr. Nagy Béla s. k. őrnagy, kir. közjegyző, a pápai járás és Pápa mv. a pápai levente egyesüle levente parancsnoka. elnöke.