Pápai Hírlap – XXXVIII. évfolyam – 1941.

1941-09-27 / 39. szám

PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Levente-utca22.szám. Előfizetés 1/

i évre 2 P. Egyes szám ára 16 f. A kiadóhivatal telefonszáma: 11-60. Főszerkesztő: SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Kiadóhivatal : Petőfi-utca 13. szám Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek a kiadóhivatalban (Főiskolai nyomda) A — A harmadik háborús tél küszöbén — kezdi szózatát a Kormány* zóné — megint kéréssel kell fordulnom a magyar társadalomhoz. Azok a szociális okok, amelyek téli segítőakcióm megindítását a béke esztendeiben szükségessé tették, e harmadik háborús télen különös nyomatékkal késztetnek arra, hogy megismételjem kérésemet. A had* viseléshez a fegyver és az erős szív mellett pénz is kell s nemcsak a harctereken kell felszerelnünk a küzdőket minden szükségessel, hanem a front mögötti élet arcvonalán is. — Tudom, hogy adni ma nem könnyű. A háború örök kísérő* jelenségei, a közterhek növekedése, az anyagbeszerzés nehézségei, az élelmiszerek és fogyasztási cikkek drágulása világjelenségek s új és újabb áldozatokra kényszerítik a magyar társadalmat is. A trianoni kényszerbéke romjaiból fölemelkedő, megnagyobbodott hazánk meg* sokszorozott feladatai is fokozott áldozatkészséget követelnek minden dolgozó magyartól. S a magyar társadalom mégis megmutatta az elmúlt években, hogy átérzi a történelmi esztendők teljes felelősségét. Kérő szavamat mindig meghallgatták, a tehetősek épen úgy, mint a névtele* nek, akik rendszeresen elküldötték apró, de a nemzeti áldozatkészséget néha megható jelekkel bizonyító adományaikat. A nemzet nem fáradt el az 'adakozásban, mert tudja, hogy a történelem csak áldozatra kész nemzeteknek ad elégtételt. Ezért ismétlem meg, mint az elmúlt eszten* dőkben, a tél küszöbén is kérésemet, abban a biztos tudatban, hogy nem kopogtatok csukott ajtókon. — De a harmadik háborús tél küszöbén még nagyobb bensőséggel kell elmondanom kérésemet, mint a múltban, mert az idők járása megnehezedett a mi világunk felett is. A történelmi események kérlel* hetetlen következetessége megint egyszer arra kényszerítette a magyar honvédet, hogy fegyveresen álljon ellen az ellenséges erőknek, melyek hazánkat és a nyugati keresztény műveltség minden eszményét fenye* gették. A magyar katonaság egyrésze e télen, mint annyiszor hazánk ezer esztendős története során, megint hadban áll. Megint ezeréves szerepét teljesíti: fegyverrel védi a keresztény Európát a keleti barbár= ság támadása ellen. Az ellenségnek most bolsevizmus a neve, s a ma* gyar nemzeti társadalom minden egyes tagja pontosan tudja, mit jelent ez a szó. Ez a kereszténység, a műveltség és a hazaszereteti harca a nihilizmus pusztítása ellen. Megalkuvás itt nincs: mi, vagy ők! Ennyi az értelme a harcnak. S ezért ragadott fegyvert, szövetségesei oldalán, a frnagyar honvéd. — De a háború ma nemcsak a katonától követel hősiességet és önfeláldozást. Magyar asszonyok és férfiak, akik a katonai arcvonal mögött békében és biztonságban élnek, át kell érezzék a döntés e nehéz idejének teljes erkölcsi felelősségét. Minden nap, amikor békében hajtjuk álomra fejünket a megnagyobbodott országban, melynek hatá* rain magyar honvéd őrködik, figyelmeztessen fokozott kötelessé* geinkre. Mindazokhoz szólok, kik szavaimat e pillanatban biztonságos otthonukból hallgatják, ahol minden nap megterül számukra az asztal. Az élet ajándéka ez ma, akkor is, ha a háborús étrend sokkal szeré* nyebb; mint volt a békebeli. Azokhoz szólok, akik e télen is fűtött szobákban töltik el majd napjaikat. A háború megtanít minden embert arra, hogy megbecsülje az élet ez egyszerű, de a nélkülözés idejében különösen értékes feltételeit. Kérem őket, gondolatban pillantsanak körül a háborús Európa országaiban. Látniok kell, hogy a magyar társadalom a háború gondjai és nélkülözései közepette is viszonylag ellátottabb, mint a hadviselő Európa néhány más, nagy és kis orszá* gainak társadalma. Köszönjük meg lélekben a Gondviselésnek ezt a kegyet s énezzük üt a helyzet teljes felelősségét. — Segíteni és adni rm nemzeti, honvédelmi kötelesség. Segíteni kell a hátsó arcvonal polgári elesettjein, névtelen sebesültjein is. Mert a háború könyörtelen erővel semmisít meg a béke arcvonalán is élet* lehetőségeket, ha nem sietünk minden erőnkkel a nélkülözők és bajba* jutottak segítségére. Két arcvonal számára kérek e háborús télen a magyar társadalomtól adományokat: a hadviselés magyar hősei és a frontmögötti élet arcvonalának nélkülözői számára. Adjanak gyorsan és adjanak abban a tudatban, hogy minden fillér fokozza a nemzeti társadalom honvédelmi erőkifejtését is. — Katonáink fölszereléséről idejében és tökéletesen gondoskodtak az arra hivatottak. Honvédeink minden elképzelhető szükséges téli ruhaneműt megkaptak ahhoz, hogy ne szenvedjenek az orosz tél kegyetlen hidegétől. Katonáink számára nem is kérek más természet* beli adományt, mint ér melegítőket. Sokan lesznek a magyar asszonyok között, akik emlékeznek még az elmúlt világháború kárpáti harcainak idejére s tudják, milyen fontossága volt ennek a felszerelési cikknek. De honvédeink számára csak akkor van értéke az érmelegítőnek, ha az anyag, melyből készült, legalább ötven százalékban gyapjút tartal* maz és legalább 16 centiméter hosszú. Mellőzendő az élénk színek feldolgozása, legmegfelelőbb a szürke, barna,-drapp és zöld szín. — Nem kételkedem benne, hogy ezer és ezer magyar asszony és leány siet majd kötőtűkkel, ezzel a régi, hasznos női fegyverrel hon* ?ggítségérp. ^Minden háztartásban akad^ kötött holmi, melynek gyapjútartalmú anyagát felfejteni, abból érmelegítőt kótni csekéiy munka ügyes asszonyi kezek részére. A Vörös Kereszt elvállalta a honvédeinknek szánt érmelegítők átvételét. Kérem tehát mindazokat, akik érmelegítőket kötnek, küldjék be azt a Magyar Vörös Kereszt címére, Baross*utca 15. szám alá. Sokan bizonyosan kötött fejvédőket is akarnak majd küldeni. Kérem őket, ne tegyék ezt, mert a tapasz* talat arra tanít, hogy fejvédőket legcélszerűbb gyári úton, egységes készítési szempontok szerint előállítani. Ennek érdekében megtör* téntek már hivatalos helyen az intézkedések. A magyar társadalom akkor szolgálja legjobban honvédeink téli felszerelésének ügyét, ha akciómon át pénzbeli adományokkal siet e télen a fagyos orosz pusz* tákon őrt álló magyar honvéd felszerelésének kiegészítéséhez hozzá* járulni. Ugyanezt mondhatom a szeretetcsomagokról is. Ma, amikor az anyagbeszerzés sok nehézséggel jár, leghelyesebb központi módon megszervezni a szeretetcsomagok küldését. A beszerzés, a csomagolás, szétküldés sokszor bonyolult munkáját leghelyesebb rábíznunk a segítő akció hölgyeire és uraira. Ezt az akciót, hála a közreműködők önzetlen segítőmunkájának, az elmúlt évek során sikerült úgy meg* szervezni, hogy egyetlen fillér sem megy fölöslegesen adminisztrációs költségekre. A magyar társadalom segítő szellemének pénzben és adományokban kifejezett segítsége közvetlenül a legegyszerűbb úton jut el azokhoz, akik arra reá szorultak. — E télen tehát két arcvonal számára kell kérnem segítséget: hon* védeink számára érmelegítőket és pénzbeli adományokat, hogy abból, egységes tervek szerint, idejében fejvédőket és szeretetcsomagokat szerezhessünk be, s pénzbeli és természetbeni adományokat a polgári, szociális arcvonal nélkülözői számára, akik között első helyen a hadba* vonultak segítségre szoruló hozzátartozói számíthatnak e télen timo* gatásra. Tudom, hogy sokat kérek, de gondoljanak arra, hogy minden pénzbeli áldozat jelentéktelen, ha hozzámérjük a háború szenvedések hez s lazokra gondolunk, akik a világ minden anyagi javánál becsesebb kincset, egészségüket, ha kell, életüket áldozzák fel a hazáért és az otthonmaradottakért. — Pénzbeli adományokat kérem a 99.000 sz. postatakarékpénztári befizetési (csekk)*lapon elküldeni. A csekk*lapokat a folyó hó 28*ikai vasárnapi reggel napilapok mellékleteként a magyar közönségnek ren* delkezésére bocsátom. Természetbeni adományokat pedig az érmeié* gítők kivételével, melyek a Vörös Kereszthez küldendők — kérem, mint a imultban is, »Horthy Miklósné jótékonysági segélyakció, Budapest, Királyi Vár« címre küldeni. Befejezése a 2-ik oldalon!