Pápai Hírlap – XXXVIII. évfolyam – 1941.

1941-08-16 / 33. szám

HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Levente-utca22.szám. Főszerkesztő: SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám Előfizetés V4 évre 2 P. Egyes szám ára 16 f. A kiadóhivatal telefonszáma: 11-60. Főszerkesztő: SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek a kiadóhivatalban (Főiskolai nyomda) Egy milliárdos mezőgazdasági beruházás. Báró Bánffy Dániel miniszter bejelentése. Egy ország talpraállításához sok feltétel szükséges. Ezek közt a legelső és fundamentális feltétel egy jól átgondolt, racionális munkaterv; a második pedig a terv keresztülvitelének conditio sine qua non-ja: az anyagiak előteremtése. Magyarán szólva áldozatkészség pénzben, pénzben és újra pénzben. Országok és nemzetek évekre szóló programmot dolgoznak ki, hogy hasznos beruházásokkal magukat erőssé tegyék, teherbíró képességüket fokozzák, nyugodt életüket, boldogságukat — melyet a világháború, forradalom, vagy mgeszállás lehetetlenné tett, — hosszú időre biztosítsák. Jól tudják ezt az államférfiak, hogy ennek útjai a katonaság és a mezőgazdaság. Ez a két hatalmas pillér az, amelyen áll, vagy bukik egy ország jóléte, ereje és boldogsága. Néhai Darányi Kálmán volt az első, aki pár évvel ezelőtt, híres győri beszédében bejelentette azt a nagyszabású tervet, mely elsősorban is honvédelmünket volt hivatva szolgálni. Új volt még akkor az a hang Magyarországon, amely kerek egymilliárdot kért a nemzettől a honvédelem fejlesztésére. De mindenki megértette a kérésnek nemzeti parancsszavát és a legnagyobb készséggel hozott áldozatot a haza oltárán. Ez a programm eredetileg 600 milliót szánt a honvédelem fejlesztésére, a többi megoszlott volna mezőgazdasági és kulturális célok érdekében. Az ismeretes események miatt azonban, melyek az utóbbi 2—3 évben lejátszódtak, nemcsak hogy az egész ezer millió honvédelmi célokra fordíttatott, hanem azon túlmenően is bőven és szívesen áldoztunk. Ennek az áldozatnak eredménye sok irányban észrevehető, hisz külpolitikánk azóta ér el európai viszonylatban sikereket; hadseregünk azóta fejt ki hatalmas teljesítményeket különösen a kor kívánalmai szerint fejlesztett technikai és repülő kiképzésben; végül a bolsevizmus elleni harcban csodálatra és elismerésre méltóan állja meg a helyét a jelenlegi harcok színterén. A második milliárdos programm, amelyet báró Bánffy Dániel földmívelésügyi miniszter most jelentett be, a magyar mezőgazdaság fejlesztését fogjia szolgálni, hogy a megnagyobbodott ország földmívelő lakosságában és a földjében rejlő értékeket a köz hasznára minél nagyobb mértékben érvényre juttassa. A termelés fejlesztése és fokozása, mondotta a miniszter, nemzeti ügy. Az egymilliárd pengő látszólag sok és jelenlegi viszonyaink mellett nagy áldozatot jelent; de nagy feladatok megoldására mégsem sok. Hisz miről van szó? Arról, hogy egy olyan termelési törvény lépjen életbe, amelyik a mezőgazdaság teljesítőképességét előremozdítja és fokozza. Ez pedig csak a termelés és az abból származó jövedelem emelésével érhető el. Ha a jövedelem emelkedik, jut abból szociális és kulturális célokra is, jut akkor az életnívó emelésére, jut akkor annak intézményes biztosítására, jut akkor közvetve újból és újból a honvédelemre is! Arról van szó, hogy a mezőgazdaságot mezőgazdák vezessek központi irányítás mellett; arról van szó, hogy a mezőgazdaság legfontosabb ágait ne a bürokrácia hivatalos, négy fal közt dolgozó szervei próbálják vezetni, mint eddig, hanem a vármegyékbe, járásokba, sőt falvakba kiküldött szakemberek, képzett gazdák, falusi ispánok. Ezeknek száma máris tekintélyes, de szaporítani kell a nagy cél érdekében. Vagyis végeredményben arról van szó, hogy a mezőgazdaság ügyeit is, mint az már a kulturális közigazgatásnál megtörtént, a központból vidékre kell kihelyezni. Egyszóval centralizáció helyett decentralizáció! Adott körülmények között ez a "helyes, ez az észszerűhez az egészséges politika! Azt a népréteget pedig, amelyik e munkának aktiv részese, föl kell emelni, meg kell erősíteni. Mert ahol a munkásréteg erős, népes és megelégedett, ott az ország is az! Épen ezért a magyarság megerősödése érdekében előnyben kell részesíteni a népes családokat- és támogatnunk kell a munkásságot. i A mezőgazdaság haladásához nagyobb! tőke, több tudás kell. A gazdasági szakoktatást, téli gazdasági iskolák, gazdasági tanfolyamok stb., valamint a mezőgazdasági kísérletügyi intézményeket nagyvonalúan ki kell építeni. A cél az, hogy minden gazdához eljussanak az ismeretek. Megvalósítjuk a községi mintagazdaságok vezetői, magasabb képzettségű gazdák intézményét. Átvesszük a termelés bizonyos mértékű irányítását — mondja tovább a miniszter —. Kedvezményekben részesítjük azokat, akik a föld termőképességét lényegesen emelik, közgazdasági szemponytból előnyösebb növényt termelnek, illetőleg állatot tenyésztenek. Táimogatjuk a gazdák társulását és szövetkezését. Arra törekszünk, hogy a gazdák mezőgazdasági mellékiparok keretében feldolgozva vihessék terményeiket a piacra. Nagy súlyt helyezünk a vetőmag-, a tenyészállat-akciókra, a magvak tisztítására, osztályozására, szárít ár ! sára, a raktározás korszerű megoldására stb. Nem tűrjük, hogy egyetlen gazda is akadjon az országban, aki a gazdálkodást elhanyagolja, a földet okszerűen nem műveli. Épen ezért a földmívelésügyi igazgatást el kell vinnünk

1 a községekbe, hogy egyetlen intézkedés se maradjon sehol végrehajtás nélkül. A törvényjavaslat ezt az állami tisztviselők létszámának szaporítása nélkül valób sítja meg, amennyiben a földmívelésügyi igazgatás alsófokú teendőinek ellátását a községi ispánokra, mint szerződéses alkalmazottakra bízza. Ezen programm megvalósítása tíz évre van tervezve. Adja Isten, hogy minden pontja a nép, a nemzet, a haza javára megvalósulhasson! (sp.) Igazgatótanácsi gyűlés. A pápai ref. főiskolai igazgatótanács f. hó 13-án délelőtt teljes ülést tartott, melyen Ölé Sándor egyházi és Fáji Fáy István államtitkár világi főisk. gondnok elnökölt. A 23 pontból álló tárgysorozat minden pontja sok hozzászólást váltott ki a tagokból. A gyűlés főbb határozatai a következők voltak: A főiskolai építési bizottság jelentését, melyet dr. Tóth Lajos terjesztett elő, örömmel vették tudomásul.. A pénztári hivatal és Orjó iroda kérését hivatali helyüknek az új épületszárnyban való elhelyezésére vonatkozólag nem engedélyezték. A theol. tanári kar fizetésének végleges rendezésére vonatkozó kérelmet a főiskolai -és -gazdasági tanácshoz, illetőleg a Pénzügyi Bizottsághoz tették át. Az "1941/42. isk. évre a tandíjakat és vegyesdíjakat fölemelték, úgy hogy fizetendő díjak lesznek a gimnáziumban tandíj 100 P, a kereskedelmi tagozatban 130 P, a leányliceumban és tanítónőképzőben 120 P, a polgári leányiskolában 45 P, melyekhez vegyesdíj címén mindenütt 40, illetőleg a polgáriban 46 P jön. Fejes Zsigmond igazgató és Sándor Pál gimn. tanár nyugdíjaztatását elismerő szavak kíséretében tudomásul vették. Ezután következett az igazgatói, illetőleg a tanári székek betöltése, melyről lapunk hírrovatában külön számolunk be. — Köztartási, terítőségi és fiúinternátusi felvételi ügyeket változatlanul fogadott el az igazgató-tanács. — A Nőnevelőben a vallásoktatást dr. Kiss Sándor theol. magántanárra bízták. A pedagógia-filozófiai tanszékre pályázatot hirdetnek s a vallástanári állást rendszeresítik. Szinay Rózsa házvezetőnőt gazdasági tanárnőnek, illetőleg int. nevelőnőnek átminősítették. — A bentlakó tanárnők ellátási díját, tekintettel a bentlakó növendékek létszámának megnövekedésére (120), havi 36 P-ben állapították meg. Ének- és zongoratanítónői állásra Vörös Rózsa kapott alkalmazást segélydíjas minőségben, míg Bertalan Ibolya nevelőnői beosztást kapott. — A beterjesztett tantárgyfelh osztást igazgatótanács nem fogadta el. A mindvégig érdekes gyűlés déli 1 órakor ért véget. ÉLETEM. Az életem oly szép és végtelen, oly hangtalan, mint néma réteken az álmosan elnyújtózó folyó. Mint holt habok álmos partok alatt, bús napjaim tova hullámzanak, mert mély víz; éltem egyre halkuló. Virágzó tájak híva intenek, szülőim visszahínak a hegyek, de az én csókom már a tengeré. Mert életem folyó, halk, méla, szép, amelyben visszatükrözik az ég s lassan folyik a végtelen felé. Szalay Károly. ÚJDONSÁGOK. — Ügyeletes gyógyszertári szolgálat. Augusztus 11 — 17-ig a Városi gyógyszertár tart ügyeletes szolgálatot. — Nyugdíjazás. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Sándor Pál ref. gimnáziumi tanárt, lapunk felelős szerkesztőjét és kiadóját, szolgálati éveinek teljes betöltése után f. évi szeptember 1-től kezdödöleg nyugállományba helyezte. — Távozó tanárok. Az ország megnagyobbodása folytán az állam sok tanerőt nevezett ki a fölszabadult területekre. Pápáról állami kinevezés folytán távozik Nagy Jenő kollégiumi tanár Kolozsvárra, Paragh László Szabadkára; dr. Gergely Ferenc megválasztott ref. tanitónőképző-intézeti tanár Újverbászra; míg Batta Marianne segélydíjas képzős tanárnő tanulmányai folytatására Szegedre távozik. — Új igazgatók és új tanárok. Az aug. 13-án tartott főiskolai és kerületi igazgató-tanács, melynek lefolyásáról máshol számolunk be, a tanítónőképző és leánylíceum végleges igazgatójává megválasztotta dr. Horváth Endre eddigi igazgatót, a polg. leányiskolához pedig ugyancsak végleges igazgatóvá választotta Ligárt Idát, míg a ref. gimnázium igazgatója Rab István, helyettes igazgatója dr. Soós Adorján lett, mindkettő 2—2 évi időtartamra. Ezenkívül a gimnáziumhoz öt, a kereskedelmi iskolához három tanárt alkalmaztak, illetőleg hoztak javaslatba miniszteri kinevezésre, vagy kerületi választásra.