Pápai Hírlap – XXXVIII. évfolyam – 1941.
1941-07-26 / 30. szám
PÁPAI HIRLAP MEGJELENIK. MINDEN SZOMBATON. zerkesztősé g : Levente-utca 22. számFőszerkesztő: SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Kiadóhivatal : Petőfi-utca 13. szám Előfizetés V 4 évre 2 P. Egyes szám ára 16 f. Á jíiadóhivatal telefonszáma: 11-60' Főszerkesztő: SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek a kiadóhivatalban (Főiskolai nyomda) Katonai erények dicsősége ragyogja be azt az útat, amelyen édes mindnyájunk álma, vágya, eszményképe a nemzeti nagyság felé haladunk. Vitézség, lelkesedés, fegyelem és kitartás »Európa homlokán tomboló« ősöktől örökölt erények, amelyeknek azonban, ha a végső célt valóban el akarjuk érni, nem csak a kárpáti sziklabérceken át a podoliai síkig előretört magyar katonák, de a békés munkája körében itthon maradt magyar polgárok lelkét is ugyanazon erővel kell, hogy áthassa, mint ahogyan mindent legyőző, ellenállhatatlan lendülettel viszi előre szeretett honvédeinket. Igen, csupán akkor, ha az itthonievők milliós tábora hasonló vitézséget tanúsít a háború okozta nehézségek leküzdésében, ha hasonló lelkesedéssel végzi a maga hasznos munkáját, ha szigorúan megőrzi a munka rendjét és fegyelmét, ha rendületlenül kitart bármilyen nehézségek közepette, csupán akkor segítheti elő a végső eredmény ideális nagy célját. Gyönyörű biztatást hozott számunkra az isteni gondviselés ennek a kötelességünknek — mert a munka hűséges, becsületes, zúgolódás mentes teljesítése szent kötelesség — könnyebb és vidámabb teljesítéséhez, abban a kedvező időjárásban, amely az idei aratás, cséplés és betakarítás munkáját elősegíti. Ne legyen tehát senki kishitű, nézzen nyugodt öntudattal a jövő elé. A magyarok Istene nem fogja elhagyni az ő népét, ha az ő népe méltó lesz évezredes múltjához, ha ugyanazzal az erényekkel: vitézséggel, lelkesedéssel, fegyelemmel és kitartással néz elébe e világválság bármely fordulatának, mint aminővel dicső honvédeink küzdenek és győznek a messze idegenben. * * * Hogy dolgozik a szovjetipar? A most folyó keleti háború tagadhatatlanul bebizonyította, hogy a Szovjet nagyipar a haditermelés tekintetében mennyiségileg valóban figyelemreméltóan dolgozott. A minőség kérdése más lapra tartozik, amint hogy általában a legszomorúbb képet mutatja a szovjet ipari termelése. Ez a körülmény annál is inkább érdekes és jelentős, mert a szovjet-propaganda tudvalevőleg a balti államok erőszakos elfoglalásával azzal érvelt, hogy minden országnak kivétel nélkül érdeke a Szovjetunióhoz való csatlakozás, miután a szovjeturalom bőséget, gazdagságot, jólétet jelent. Lássuk csak, mint vélekszik erről a »jólétről« Lukacsevics elvtárs, akit a szovjetközponti kormány Riga város megbízottjává nevezett ki. Lukacsevics a Proleterszkaja Pravda hasábjain június 1-én lesújtó képet fest a rigai ipari üzemek lehetetlen állapotairól. Elmondja, hogy az egyik legnagyobb vasüzem, ai »Usvara« a tervgazdálkodás alapján előirt mennyiségnek alig 61 százalékát termelte. A gyárnak nincsenek nyersanyagai, arra pedig gondolni sem lehet, hogy a vasúti raktárban felhalmozott nyersanyagot a gyár igénybe vegye. Az Usvara nyersanyaghiány miatt sokszor szünetel, mert nincs, aki kiadja az utasítást az anyag odaszállítására és nincsen, aki a szállítást lebonyolítaná. Maga Lukacsevics elvtárs mossa a kezeit: ez nem az ő feladata, ő csak a termelés ellenőrzésével foglalkozik. De magában a gyárban is vannak bajok, mindennapi eset, hogy egy-egy cég többet kap, mint amit rendelt, a drága gépek technikai karbantartásával senki sem törődik, a gépház félig viz alatt áll, s a munkástanács elnöke, Vazulevics semmiképpen sem tekinthető a munkás és vezető eszményképének. A derék férfiú legutóbb például holt részegen elnökölt a munkástanács ülésén. Bizonyos, hogy a rigai szovjetujság e cikkében nincs semmi nagyítás, mert hiszen egy fanatikus kommunista irta s mert a szigorú cenzúra is átengedte. Hasonlóan zilált és szomorú a széntermelés helyzete is: A szovjetunió legfontosabb széntermelő központja a donvidéki szénmedence, ahol a termelés meg sem közelíti a békebeli nivót, a valóságban, mert papíron nagyszerűen folyik a munka. Az Izvesztija június 6-iki száma felháborodva ismerteti a donvidéki széntermelésnél tapasztalható visszaéléseket, s rámutat arra, hogy most sikerült megállapítani, hogy az 1940, évi termelésre vonatkozó adatokat a legnagyobb kőszénbánya, a Makeevugol meghamisította, s ebben összejátszott Roszocsinszki igazgató és Szamojlov főmérnök. Az állami tervgazdálkodási hivatal a bánya részére havi 800 tonna termelést írt elő, amit azonban nem tudott produkálni. Az igazgató és a főmérnök úgy segített a bajon, hogy jelentették: nemcsak hogy kitermelték az előírt mennyiséget, de azt havonta meg is haladták, jóllehet már az év elején megállapították, hogy az előírt és bejelentett termelésből máris 2000 tonna hiányzik. Ennek ellenére is, hónapról, hónapra felterjesztették a hamis kimutatásokat, sőt a papíron kimutatott többtermelés után az igazgató, a főmérnök 10—10 ezer rub'el jutalmat utalt ki magának s külön 100 ezer rubelt osztottak szét a munkások között. Most már leleplezték a visszaéléseket, megindult a nyomozás, s Roszocsinszki igazgatót a pártból való kizárással büntették. Szovjetlapok adatai ezek, a saját maguk megállapításai hirdetik, hogy milyen jólét fakad a kommunista kollektív termelésből! Az egységes mezőgazdasági árrendszer A mezőgazdasági termények és termékek árának általános rendezésére hatalmas árkormánybiztosi rendelet jelent meg, amely egységbe foglalva az árakat, megteremti az állandó árviszonyokat. A rendelet kielégíti a mezőgazdaság jogos igényeit, de figyelemmel van a fogyasztók érdekeire is. Az új árak a legutóbb életbeléptetett gabonaárakhoz igazodnak s azokkal együtt az egész gazdasági év tartamára érvényesek. E rendezés már figyelemmel volt a forgalombahozatal szempontjaira is, méltányos haszonkulcsot állapítva meg. A 116 szakaszból álló rendelet az ország területét négy, illetve öt csoportra osztja azért, hogy az ármegállapításnál figyelembe lehessen venni a vidékenként változó termelési és szállítási viszonyokat. Az ötödik csoport a fővárost, valamint a budapestkörnyéki városokat és községeket foglalja magába. Az új árak már életbe léptek és szabályozzák úgy a sertés, mint a borjú, marha és birkahús árakat. Megállapítást nyert a hentesáruk legmagasabb fogyasztói ára is és rendezték a tej, vaj és sajtfélék árát. Gondoskodik a rendelet a növényi termékek egész sorának árszabályozásáról is, s az erre vonatkozó pontos adatok a hivatalos lap csütörtöki, július hó 17-iki számában jelentek meg. ÚJDONSÁGOK. — Egyházmegyei női kurzus Pápán. A Magyar Katolikus Nőegyesületek Országos Szövetsége julius hó 14-től 18-ikáig városunkban tartotta meg II. egyházmegyei női kurzusát. A kurzuson az egyházmegye különböző városaiból és községeiből összesen 26-an vettek részt, akiknek számát a pápai alkalmi hallgatók egészítették ki. A kurzust Németh József apátplébános nyitotta meg, s ugyanő zárta is be. Előadók voltak: dr. Hoss József prelátuskanonok, egyházmegyei A. C. igazgató, dr. Csertő Antal hittanár, Katona Lajos esperes, dr. Lékai László theol. tanár, Molnár György plébános, dr. Naszályi Emil cisztercita theol. tanár, Kerényi Olaf bencés gimn. tanár és a Magyar Kat. Nőegyesületek Országos Szövetsége részéről dr. Sprenger Mária Mercedes és dr. Farkas Éva, a kurzus ügyvezetői. A lelki vezető tisztét Gubicza Antal sümegcsehi esperes látta el. Kimagasló eseménye volt a tanfolyamnak dr. Czapik Gyula megyéspüspök látogatása, aki a tanfolyam közönségéhez intézett beszédében hangsúlyozta, hogy a nő lelkében lakjék mély vallásosság, otthonában uralkodjék názáreti rend, ne találjon helyet nála a nagyravágyó hiúság, ne ő dicsértessék, hanem dicsértessék a Jézus Krisztus, aki a kegyelmi eucharisztikus élet által benne lakik. A vendég-hallgatók, akik ittlétünk alatt megtekintették városunk nevezetességeit és akik az Irgalmas Nővérek zárdájának voltak vendégei, hitükben megerősödve a legjobb emlékekkel tértek vissza otthonukba városunkból. — Az Országzászló megkoszorúzása. Az átképző tanfolyamon résztvett 75 felvidéki tanítónő szombaton délben, a tanfolyam végeztével, szép és fölemelő jelét adta hazafiságának. Testület|leg kivonult a városi országzászlóhoz, melyet egy rögtönzött kis ün| nepély után megkoszorúzott. Megható volt | hallani a szívük mélyéről szabadon feltörő Himnusz és Szózat hangjait... Előzőnap ieste a Varró-féle vasúti vendéglőben búcsúvacsorára jöttek össze, melyet éjfélig tánc is' követett. Az összejövetelen s a táncon városunk katonai és polgári társadalmából többen résztvettek és kedélyesen szórakoztatták a búcsúzó fiatal tanítónőket. — Kiss Ferenc Pápán. A holt szezonnak nagy művészi eseménye lesz, hogy Kiss Ferenc, a legnagyobb magyar drámai színművész, a Nemzeti Színház örökös tagja, Sándor Iza színművésznő közreműködésével e hó 29-én előadást tart városunkban a Jókai-szinházban. Szinre kerül: »Ki a harmadik?« szinmü három felvonásban. Jegyek 3.60, 3.—, 2.50, 2.40, 2.—, 1.50 P és 80 filléres áron előre válthatók Kiss Tivadar könyvkereskedésében. — Kiss Ferenc művészetét nem kell külön méltatnunk, minden újságolvasó ember tudja, hogy a magyar színművészet egén ő a legfényesebben ragyogó csillag, amelynek fényében olyan jól esik megfüröszteni a tiszta művészet után sóvárgó lelkünket. — Káplán-áthelyezés. Dr. Czapik Gyula veszprémi megyéspüspök a napokban ejtette meg az áthelyezéseket. Mi pápaiak sajnálattal vesszük tudomásul Gergyesi Ferenc káplánnak Pápáról történt elhelyezését, akiben a pápai hivek kitűnő hitszónokot ismertek meg és a társadalmi életben is élénk szerepet vitt. Mindenki szerette a népszerű papot, aki rövid itttartózkodása alatt általános rokonszenvnek örvendett. Gergyesi Ferencet Somlóvásárhelyre helyezte a megyéspüspök, akinek helyébe Pápára Fehér László jön Berzencéről. '