Pápai Hírlap – XXXVIII. évfolyam – 1941.

1941-05-31 / 22. szám

Minőségben és ízlésben Kopstein=butor vezet. Kedvező fizetési feltótelek 1 Fő-tér 14. ről is szó volt. A folyó évi májusi fizetésrendezés már egészen komoly segítséget jelent. Az ötév fizetésjavító rendelkezései között a legutóbbi domborítja ki leginkább a családvédelem nemzetfenntartó szempontjait: a feleség családi ^pótléka 50 százalékkal emelkedik és már a harmadik gyermek után is folyósítják a magasabb neveltetési járulékot. Ezt a járulékot folyósítják a tényleges katonai szolgálatra bevonultak után is és a nyugdíjasok örökbefogadott gyermekei szintén megkapják lezt a nevelési járulékot. A magyar kormányzat ez összefoglalásból is kitünőleg az államháztartási helyzet lehetőségein belül már öt évvel ezelőtt igyekezett javítani tisztviselői és nyugdíjasai helyzetén. Honorálta ezekkel az intézkedésekkel a magyar tisztviselőtársadalom erkölcsi és politikai megbízhatóságát, törhetetlen munkaerejét, pompás tehetségét és mintegy elismerte, meghálálta azt a fegyelmet, amellyel töretlen vonalban segítette a kormányt mindig, a keresztény nemzeti Magyarország újjáépítésében. Kollégiumi emléknap. Pár év óta kedves szokás honosodott meg a pápai Ref. Főiskolában: a tanulási év befejezése előtt ú. n. kollégiumi emléknapot tart a tanári kar, melyen megemlékezik a főiskola dicső múltjáról. Idézi az ősök, a nagyok szellemét, akik akár mint tanárok, akár mint országos hírre emelkedett régi növendékek fontos szerepet töltöttek be a kollégium szellemi életében. Az idei kollégiumi emléknap összeesett az Ifj. Képzőtársaság száz éves jubileumi emléklapjával s ezáltal sokkal fényesebbé, mondhatnók országos jellegűvé vált. Az ünnepély, mint azt már lapunk előbbi számában is jeleztük, május 26-án volt s az egész napon át tartott. Reggel 8-kor istentisztelettel kezdődött a templomban, hol dr. Török István theol. tanár a hittanhallgatók körének elnöke prédikált. D. e. 9 órától 11 óráig a kollégium alsó osztályos diákjainak ünnepélye volt a Corso-moziban, amely a további ünnepségek színhelye is volt. Ezen az ünnepélyen, amelynek előkészítője és rendezője Paragh László tanár volt, s amely mintegy 20—30 kis számból állott, ikedvesnél ^ kedvesebb^ szebbnél-szebb szavalatok, énekszámok, apró előadások, felolvasások, sőt egy kis színdarab is műsorra kerültek sok derűs és tanulságos percet szerezve a hálás diák-hallgatóságnak. A Képzőtársaság díszgyűlése 11 órakor kezdődött. Közének után Csajághy Dezső ifj. elnök mondott ünnepi megnyitót. Majd Bódás János, az ismert költő, a Képzőtársaság egykori jeles ódaíró poétája adott elő Örök csillagok címen egy remekbe készült költeményt a Kollégium csillaggá vált nagyjairól. Érdekesek voltak azok a visszaemlékezések, melyek a Képzőtársaság régi és mostani életére derítettek kedves és melegítő fényt. A századvégi mozgalmas élet Medgyasszay Vince püspök művészi előadásában tárult elénk; a jelen század elejének életét Szabó Imre budapesti esperes mutatta be a hűséges öregdiák bizonyságtevő előadásában; a közelmúltról pedig dr. Balázs János budapesti tanár beszélt igen érdekesen, lebilincselően. A főiskolai énekkar Szabó Sándor ének- és zenetanár vezényletével két népdalt adott elő megérdemelt nagy sikert aratva. A Képzőtársaság jelenéről Komjáthy Aladár titkár számolt be gondosan megírt jelentésével. Kiss Géza Opár című szimbolikus költeményét Tapsonyi Sándor igen hatásosan szavalta. Utána a díjnyertes prózai munkákból mutatott be három képzőtársasági tag sikerült részleteket. Utoljára ismét a főiskolai énekkar szerepelt. Szabó Sándor ének- és zenetanár vezényletével k<St zsoltárt adott elő a zenekar kísérete mellett. Két órakor ünnepi ebéd volt a főiskolai köztartáson, melyen a diákság körében sok vidéki és helybeli előkelőség vett részt. Ebéd előtt f ölolvasták a távolmaradottak üdvözlő leveleit, illetőleg sürgönyeit, közöttük Bárdossy'László miniszterelnök meleghangú levelét is. Az ebéden részt vettek közül a következők neveit sikerült följegyezni: Medgyasszay Vince ref. püspök, Zsindely Ferenc államtitkár. Zsindely F.-né Tüdős Klára, Jókai-Ihász Miklós felsőházi tag, Jókay-Ihász Miklósné, Koch Nándor tankerületi kir. főigazgató, dr. Uzonyi Kálmán Pápa város képviseletében, Faragó János ny. főigazgató, középisk. felügyelő, Ólé Sándor főisk. gondnok, Szabó Imre esperes (Bpest), vitéz Karcsay Béla ezredes, Végh János, Fejes Gábor esperesek, dr. Incze Gábor vallásokt. igazgató (Bpest), dr. Nagy Béla közjegyző, Németh László író (Bpest), dr. Trócsányi Dezsőné, Édes Istvánné (Bőnyrétalap), Bácsi Sándor ev. lelkész, Vargha József postafőnök, dr. Karácsony Sándor (Budapest), dr. Balázs János (Budapest); a lelkészi karból ott voltak: Tapsonyi Sándor (Nagyigmánd), Kiss Zoltán (Nyárád), Nagy András (Nagyacsád), Szakái Lajos (Adásztevel), Pethő Antal (Körmend), Bódás János (Székesfehérvár), Boda József (Veszprém), Fejes Sándor, Császár Károly (Padrag); ezeken kívül Buday Lajos ny. áll. kép. tanár, Szily Dezső ny. főjegyző, Molnár Elek tanár, Rozsnyay Kálmán újságíró, a főiskolai tanárok csaknem teljes számban és még sokan mások. A vendégeket dr. Tóth Lajos főisk. igazgató, míg a Képzőtársaságot a Soproni Magyar Társaság egy kiküldötte köszöntötte. Este 6 órakor nagyszabású irodalmi ünnepély zárta be az Emléknapot. Ezen megnyitót dr. Szabadi Béla tanár mondott. Udvarnoki Zoltán VIII. A. tan. zenekari kísérettel gyönyörűen hegedült. Bódás János két verssel szerepelt (Jegenye a viharban és Gergely bácsi) általános tetszést aratva. Önképzés a régi ref. kollégiumokban címen dr. Karácsony Sándor egyet. m. tanár, az önképzőkörök mai feladatairól dr. Németh László író tartott magvas előadást. A gimn. gyermekés vegyeskara két dal (Kodály és Vikár) eléneklésével aratott zajos sikert Szabó Sándor tanár vezénylete mellett, míg a tanítónőképzőintézet énekkara Ritoók István ének- és zenetanár vezetésével Ady—Kodály: Felszállott a páva dalát énekelte jtüntető sikert aratva. Hegyi Imre VIII. o. t. Dsida Jenő hatalmas Psalmus Hungaricusát szavalta megrázó erővel. Zárszót Ölé Sándor főisk. gondnok mondott s a Himnusz hangjai mellett véget ért a jubileumi ünnepély. A termet mindig megtöltötte az érdíeklődők vidéki és helybeli serege. Egy német tiszt naplójából. A Mosonvármegye című laptársunk írja: »A balkáni harctérről visszatérő német csapatok egy magasabb rangú tisztje: R. F. v. S. a mosoni városrészben nyert beszállásolást. Korán délután érkezett. Örákat töltött a város mindkét felében, mint aféle élesszemű, emelkedett szellemű érdeklődő. Este, vacsora után, korán visszavonult szobájába és jegyzeteket készített. Másnap a reggelinél szívélyes házigazdájának beszámolt arról, hogy rendszeresen vezetett naplójába miket jegyzett fel benyomásairól. Fel is olvasott egyes részleteket. Szállásadójának kérésére előzékenyen tett eleget annak a kérésnek, hogy mosoni polgártársunk érdekes kijegyzéseket és részleteket írjon le magának a naplóból, sőt abba is beleegyezett, hogy a mosoni új jóbarát a feljegyzéseket nyilvánosságra hpzhatja. A mosoni úr hű fordításban megküldötte szerkesztőségünknek a naplótöredéket. Minden megjegyzés nélkül közöljük belőlük a bennünket közvetlenül is méltán érdeklő alábbi részleteket: ... Még sohasem jártam eddig Magyarországon és bevallom, hogy rendkívül kellemesen lepett meg az, amit itt észlelhettem azokkal a hiányos ismeretekkel sszemben, amik erről a szép országról és népről nálunk általánosan élnek a köztudatban. Rend, fegyelem, páratlan udvariasság mind a hatóságok, mind a művelt társadalom részéről. A híres magyar vendégszeretetről már hallottam, de tapasztalataim túlszárnyalják a híresztelést. ... Most tudom megérteni teljes nagyságában ennek a bátor és öntudatos nemzetnek fájdalmát és szenvedését, amit el kellett viselnie a világháború utáni időkben a megaláztatás és igazságtalan országcsonkítás miatt. ... Feltűnő és meglepő az általános intelligencia. ... A németajkuak községeikben nagyon jó viszonyok között élnek, vagyonosodnak és minden népi- és kulturális igényüket kielégíthetik gátlás nélkül. Éppen ezért értheteilen előttem, hogy siirün találtam az elégedetlenségek kifükudásaira, sőt olyan felkínálkozásokra is, amelyek egyenértékűek a hazaárulással. Ezek már nem a bizalom, vonzódás és szimpátia megnyilatkozásai voltak. Nem titkolom ÜZ ilyenekkel szemben megvetésemet és többeket voltam kénytelen azzal rendreutasítani, hogy nekünk németeknek nincs szükségünk olyanokra, akik hazájukkal szemben nem ismerik legelemibb kötelességeiket. ...A magyar hadseregről, felkészültségéről, annak szelleméről a legjobb benyomásaim vannak. Budapest szépsége lenyűgözött. Szívesen töltöttem volna itt hosszabb időt. De ha a Gondviselés kedvez életemnek, még visszatérek. És a többi szép, kedves városba is, ahol annyi őszinte, lovagias, kellemes jó barátra találtam. ... Ügy távozom Magyarországból, mint olyan, aki meggyőződéssel fogom hirdetni, hogy ennek az országnak népe mínáen megbecsülést és minden tiszteletet megérdemel.« FEHÉR ORGONÁK . . . Illatos orgonák, hófehér virágok, Gyenge szirmotokkal szivem ringassátok. Meséljetek nékem szerelemről, — vágyról, Viruló tavaszról, — őszi lombhullásról. Orgonavirágok bódító illata, íme már nyitva áll, kis szobám ablaka. Csábítsatok engem, kis fehér virágok, Égő lobogásra szivem tanítsátok. S ha már nem örülök a ravasznak, — nyárnak, S bennem nem ég tüze, szerelemnek, — vágynak, Orgonavirágok illata és fénye Kisérjen el engem sirom legmélyére .. . Vida Valéria A. A Ref. Kollégium és Nőnevelő tornaünnepélye. Május 25-én vasárnap, verőfényes időben, impozáns külsőségek mellett folyt le a ref. Kollégium., tanítónőképző-intézet és polgári leányiskola ifjúságának szokásos évvégi tornaünnepélye a Ligeti sporttelepen. Délután 2 órakor már ezrek és ezrek lepték el a főútvonalon a járdák széleit, hogy tanúi lehessenek a 900-as hosszú csapat fegyelmezett felvonulásának. A Sporttelepen mintegy 2000 ember várta a csapat bevonulását és fölállását. A Himnusz elhangzása után, melyet a Levente fuvós-zenekar kísért, szabadgyakorlatot végzett a rendben fölsorakozott 900 növendék. A gyakorlat mutatós és kivitelében precíz volt. Minden szám tapsot kapott. A Kollégium ezüstjelvényes tornászainak talajtorna- és gyűrühinta gyakorlatait gyönyörködve szemlélte a közönség. Majd távolugrás következett, mely a Kollégium tanulóinak háziversenye volt. A polgári leányiskola növendékei rendkívül sikerült matróztáncot mutattak be sok bájjal és szabatosan. A Kollégium válogatott vívóinak háziversenyében az első díjat Hirfh Miklós, a másodikat Kozla László vitte el. Nagyon érdekes szám következett ezután: a tanítónőképző Sportkörének mintacsapata svédgerendán egyensúlyozási gyakorlatokkal gyönyörködtette a közönséget. A lélek-